A NATO-ból nem kér, a francia atomvédernyőből igen az osztrák kancellár
Oroszország ukrajnai háborúja alaposan felkavarta Európa biztonsági struktúráját, aminek egyik leglátványosabb eredménye a korábban katonailag semleges Svédország és Finnország NATO-csatlakozása lett. Azonban több nyugatabbi tagállam még nem adta fel neutralitását, így az írek, svájciak vagy épp osztrákok sem tagjai semmilyen katonai tömbnek. Christian Stocker új osztrák kancellár sem akar ezen változtatni, ez derült ki az Euractivnak adott interjújából, aminek így fogalmazott:
„A NATO-csatlakozás nincs terítéken Ausztriában.”
A lap megjegyzi a cikkben, hogy a néppárti Stocker harminc évet húzott le a helyi politikában, országos szinten azonban elég csekély a tapasztalata. Országa pedig igyekszik minél kevesebbet költeni védelemre – ami a 2024-es GDP 1 százalékára rúgott –, de közben igyekszik kihasználni a nyugati kapcsolatait saját védelme erősítésére.
Ausztria az 1955-ös államszerződésében vállalta, hogy két világháború után a semlegességet választja. Ennek oka az volt, hogy a szovjet csapatok távozását ezzel a garanciával lehetett elérni, tíz év részleges megszállás után. Az osztrákok fejében a cikk szerint az él, hogy ez a neutralitás segített átvészelni a hidegháborút, de a mostani orosz nyomulás miatt egyre többen látják úgy osztrák katonai körökben, hogy kitetté teszi nemzetüket. Megemlítik, hogy Ausztria mindössze 600 kilométerre fekszik Ukrajnától, ráadásul két keleti szomszédjának, Magyarországnak és Szlovákiának oroszbarát vezetése van. Szintén aggasztó az oroszok beszivárgása Ausztria politikai és gazdasági vezetésébe.
Stocker az interjúban jelezte, Ausztria hajlandó a védelmi kiadásait 2 százalékra emelni – az más kérdés, hogy csak 2032-re. Eközben a NATO tagállamai átlagban 3,2 százalékra emelik a sajátjukat. „Ezekben az időkben, amikor próbálunk megtakarítani és sokat visszavágni a költésekből [...], a védelmi büdzsé megduplázása már ambiciózus cél” – magyarázta az osztrák államháztartás helyzetét. Ausztria valóban nem áll fényesen, a Valutaalap (IMF) recessziót jósol idénre, a költségvetési hiány túl van az EU-s limiteken (4,7%). Hogy ne kerüljön az ország az uniós túlzottdeficit-eljárás alá, a néppárti-szocdem-liberális koalíció 6 milliárd eurós megszorítást jelentett be.
Stocker hozzátette, az EU által kitalált megoldást szívesen alkalmaznák, miszerint a fiskális szabályok alól mentesülhetnek a védelmi költések. A kancellár az EU-nak szintén meglévő védelmi mechanizmusában bízik, azaz ha az egyik tagot támadás érné, elvileg a teljes blokk reagálna. Így Stocker értelmezése szerint a francia nukleáris védernyő is kiterjed országára. A franciák már jelezték, hajlandóak lennének atomfegyvereiket – és azok fenntartási költségeit – megosztani más európai nemzetekkel, de ennek kialakítása sok évet vehet igénybe.
A kancellár végül azt is elmondta, a semleges ország fővárosa, Bécs is helyet adhatna az orosz–ukrán béketárgyalásoknak – bár jelenleg Törökország ácsingózik nagyon erre a szerepre, dacára NATO-tagságának. Az ukránok nem rajonganak a bécsi ötletért szintén, aggódva az osztrákok szoros viszonya miatt Oroszország felé.
Az Euractiv felidézi, a választásokon a középpártok gyengültek, a szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárt erősödött. Karl Nehammer előző kancellár először a szociáldemokratákkal és a liberális Neosszal próbált koalíciót összeforrasztani, majd ennek sikertelensége után Stocker váltotta őt az ÖVP élén. Ő a Szabadságpárttal próbálkozott, de kudarcot vallott. Végül sikerült a bravúr, az ÖVP–SPÖ–Neos-koalíció megkezdte a kormányzást, miközben a szélsőjobb tovább erősödik.
