Donald Tusk: Az orosz titkosszolgálatok rendelték meg a varsói bevásárlóközpontban történt tavalyi gyújtogatást
Orosz titkosszolgálatok álltak a tavaly májusi tűz mögött, amiben gyakorlatilag porig égett egy varsói bevásárlóközpont – jelentette be vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Tusk az X-en azt írta, a vizsgálat lezárulásával mostanra bizonyossá vált, hogy a Marywilska 44 nevű bevásárlóközpontnál történt tűz egy, az orosz hírszerzés által megrendelt gyújtogatás eredménye volt.
„Az akciót egy Oroszországban tartózkodó személy koordinálta. Az elkövetők egy része már őrizetben van, a többieket azonosították és keresik” – közölte a lengyel miniszterelnök.
Ahogy eddig is, Oroszország ezúttal is tagadta, hogy titkosszolgálatainak szerepük lenne európai szabotázsakciókban. Márpedig tavaly a csomagküldő cégeknél bekövetkezett gyanús tüzekért is az oroszokat tették felelőssé. Szakértők szerint ez annak a hibrid hadviselésnek a része, aminek célja az Ukrajnának nyújtott európai támogatás aláásása.
A Reuters azt írja, a lengyel nyomozók a litván hatóságokkal is együttműködnek, az elkövetők egy része ugyanis Litvániában szintén szabotázsakciókat hajtott végre. Adam Bodnar igazságügyi miniszter és Tomasz Siemoniak belügyminiszter közölte, alapos ismereteik vannak a gyújtogatásokról, amelyeket egy Oroszországban tartózkodó személy szervezett és irányított.
A Marywilska 44 nevű bevásárlóközpontban 1400 bolt volt, az épület 80 százaléka lángolt. A tűzeset után nem sokkal a lengyel kormányfő bejelentette, kémkedéstől tartva orosz befolyást vizsgáló bizottságot állítanak fel.
Márciusban a litván ügyészség azzal vádolta meg az orosz katonai hírszerzést (GRU), hogy megrendelésükre történt a tavalyi vilniusi IKEA-tűz, ami három nappal a varsói gyújtogatás előtt történt. Az ügyész szerint a két kamaszkorú gyanúsított Varsóban találkozott, ahol megbízóikkal megállapodtak, hogy Lettországban és Litvániában gyújtogatnak üzleteket 10 ezer euróért (kb. 4 millió forintért) és egy BMW-ért.
Ebben a cikkünkben arról is hosszabban írtunk, hogy Oroszország több mint két évtizede Németország ellen is állandó és gyakran sikeres kémkedési és politikai hadviselési kampányt folytat, rendszeresen beszivárogva az ország politikai elitjébe és biztonsági szolgálataiba. Moszkva már a 2015-ben kezdődött menekültválságot is igyekezett felhasználni a befogadó országok destabilizálására: 2016-ban például nagy port vert fel egy orosz származású, Németországban élő tinédzser lány, Lisa ügye, akit saját vallomása szerint menekültek raboltak el. De emlékezhetünk az Európa-szerte, köztük Magyarországon is előfordult iskolai bombariadókra, amelyek elkövetői szintén iszlamistának adták ki magukat.
Szakértők körében ma már konszenzus van arról, hogy a fenyegetések mögött nem iszlamisták álltak, sokkal valószínűbb, hogy szintén orosz háttere van az akciónak. Buda Péter egykori nemzetbiztonsági főtiszt szerint a jelenkor úgynevezett hamis zászlós műveleteinek célja ennek az alapelvnek megfelelően az, hogy olyan pártot juttassanak hatalomra, amelyik a leginkább igazodik az orosz stratégiai érdekekhez, vagyis nem védekezik Oroszországgal szemben – így például a Németországban szélsőséges identitáspolitizálást folytató AfD-t.
