„Én magam kérem, a felmentésemet a tisztségemből. … Remélem, a kérésem támogatásra talál” – az Oroszországhoz tartozó Csecsenföld vezetője, Ramzan Kadirov ezekkel a szavakkal látszólag véget vetett a találgatásoknak, hogy távozna-e az észak-kaukázusi köztársaság éléről. Évekkel korábban hasonló szellemben tett nyilatkozatai ismeretében ez továbbra is kérdés, még ha állítólagos súlyos betegsége miatt ez egyre valószínűbb is. Azonban továbbra is csak találgatni lehet arról, mikor és ki váltaná fel őt, ami a Kremlnek sem mindegy.
Többek szerint a 48 éves Ramzan Kadirovot egyre inkább kikezdi sokáig tagadott betegsége – az orosz független sajtó kész tényként kezeli, hogy 2019-ben heveny hasnyálmirigy-gyulladással diagnosztizálták, betegsége a hasnyálmirigyszövetek elhalásával jár. Ha így van, akkor mindenképpen gondolkodnia kell azon, hogy ki legyen az utódja, hogyan őrizze meg a Kadirov klán a hatalmát, és ehhez milyen garanciákat kell szereznie Vlagyimir Putyintól.
Az orosz elnöknek sem mindegy, hogyan alakul az alig másfél millió lakosú, alig 17 ezer négyzetkilométeres, kis mérete ellenére kulcsfontosságú terület sorsa. Elvégre Csecsenföld két háborút vívott a posztszovjet Oroszország ellen a függetlenségért, az elsőt lényegében megnyerte, az 1999-ben frissen kormányfővé kinevezett Putyin által elindított másodikat azonban a szeparatisták elbukták. Így Oroszország biztosította a fennhatóságát, Putyin pedig megerősíthette pozícióját 2000. első napjától ideiglenes, majd márciustól megválasztott elnökként, kinőve az előd, Borisz Jelcin puszta kinevezettjének szerepét.
Oroszország elleni dzsihád után a Kreml szövetségese
Ramzan Kadirovot az első csecsen háború 19 évesen érte, harcolt az orosz hadsereg ellen, miközben apja, Ahmat Kadirov muftiként szent háborút hirdetett Oroszország ellen. Az 1996-ban Csecsenföld későbbi függetlenedését sem kizáró megállapodással lezárult háború után azonban az idősebb Kadirov a vahabita befolyás növekedése ellen lépett fel, a vezetéssel szembefordult, így 1999-ben már Moszkvával szövetségben találta magát, amikor Putyin az oroszországi lakóházakat felrobbantó merényletsorozatra hivatkozva elindította a második csecsen háborút.
Ahmat Kadirov Putyin jóváhagyásával az oroszbarát csecsen kormány vezetője, majd 2003 októberében a Moszkvához lojális Csecsenföld elnöke lett. A Kadirov klán lényegében szabad kezet kapott a térségben, cserébe Oroszország fennhatóságának elismeréséért. Az eredetileg független világi állam helyett egyre szélsőségesebb iszlám irányzatot célzó szeparatisták elleni harcok ezzel nem értek véget: 2004. május 9-én az ünnepi tribünön pokolgép robbant Groznijban, megölve Ahmat Kadirovot.
Az akkor 28 éves Ramzan Kadirov ugyan apja örökösének számított, de közvetlenül nem vehette át a hatalmat, mivel az orosz törvények szerint a kormányzók, köztársaságok vezetői a posztot csak 30 éves kortól tölthetik be. Kadirovnak be kellett érnie a csecsen kormányfői székkel, és két éven át feszült viszonyban állt a csecsen elnökkel, Alu Alhanovval, akinek testőrségével tűzharcba is keveredett a saját testőrsége.
A konfliktus után Putyin találkozott Kadirovval és Alhanovval, nem sokkal később utóbbi benyújtotta lemondását. Így 2007 februárjában, négy hónappal harmincadik születésnapja után Kadirovot Putyin javaslatára a csecsen parlament elnökké választotta. 2016-tól az ötéves mandátumot ismét közvetlen választással lehet elnyerni, ez valójában formalitás, Kadirov akkor és 2021-ben is bőven 97 százalék feletti eredménnyel nyert.
Moszkvától szabad kezet kapott a nyugalomért cserébe
Kadirov hatalmát a Putyin iránti feltétlen kiállás jellemezte, miközben befelé politikai ellenfeleivel leszámolt, külföldön vagy Oroszországon belül likvidálta őket, kritikusait szerencsésebb esetben nyilvános bocsánatkérésre kényszerítette, másokat bebörtönöztetett. Őt sejtik a csecsenföldi jogsértésekről, a szövetségi szervek segítségével helyben kialakított, egyre diktatórikusabb rendszerről publikáló Anna Politkovszkaja 2006-os meggyilkolása mögött is. A moszkvai otthonánál megölt újságíró halálát Putyin 54. születésnapjára időzítették.
Kadirov hatalmának anyagi alapját a Moszkvából érkező pénzek és a klánhoz kötődő vállalkozások adják. Ezek között van magánklinika, muszlim divatszalon. Utóbbit Kadirov egyik lánya kapta 18. születésnapjára – az eredeti tulajdonosok már rég Párizsban élnek.
A csecsen vezető mindig látványosan biztosította lojalitásáról Putyint. Ám beszédes, hogy ez kifejezetten az orosz elnök személyének, nem pedig a mindenkori orosz vezetésnek szólt:
„Azt akarom, hogy Putyin élethossziglan elnök legyen. Szeretem őt, ahogyan csak férfi szerethet férfit. Azok, akik kritizálják őt, azok nem emberek, hanem az én személyes ellenségeim. Amíg Putyin támogat engem, mindenre képes vagyok – Allah hatalmas”
– mondta még 2010-ben. Az időpont azért is sokatmondó, mert ekkor Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, Putyin két elnöki ciklusa között épp a kormányfői székben ült. Ez elég egyértelmű jelzés arra, hogy egy Putyin utáni Oroszországban Csecsenföld akár ismét egy nagyobb konfliktus helyszíne lehet.
Putyin szíriai, ukrajnai gondjai jól jöttek Kadirovnak
Moszkva megőrizte ugyan Csecsenföldet az országon belül, cserébe ezért azonban nagy önállóságot biztosított a Kadirov klánnak a térségben és azon kívül is. Kadirov a Közel-Keleten is aktív, az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban, azon keresztül Szíriában is vannak kapcsolatai. Ezek egyre fontosabbak a Kremlnek is, különösen a Moszkva által támogatott szíriai elnök, Bassár el-Aszad bukása után, amelynek következtében az oroszok tartúszi kikötőjének és a hmejmini légibázisnak a sorsa is bizonytalanná vált.
De az Ukrajna ellen indított, az orosz villámháborús tervek helyett már negyedik éve tartó háború is jó alkalom volt a csecsen vezetésnek arra, hogy erősítse alkupozícióját Moszkvával szemben: Kadirov azonnal 12 ezer harcost ajánlott fel, majd közölte, hogy további 70 ezer csecsen kész harcba vonulni. Utóbbi nem történt meg és az előbbiek harcértéke is vitatható, leginkább PR-videókkal vétették észre magukat, amivel kivívták maguknak a TikTok-harcos gúnynevet.
De így is kénytelen számolni velük Moszkva, különösen azután, hogy az egykori Wagner magánhadseregből háromezer katonát a csecsen Ahmat-alakulatokhoz tudott terelni a csecsen vezetés. A csecsen hivatalos adatok szerint 41 ezer katonát küldtek Ukrajna ellen, ez azonban többször ugyanazon személy újabb és újabb küldetését takarja, így a valós szám talán csak a harmada a fentinek.
Ki legyen az utód?
Ramzan Kadirov a 14 gyerekéből érdemben csak kettővel számolt a vezetésben: lányával, a 26 éves Aisattal és Adammal, aki még most is csak 17 éves, de már több látványos – bár korábban nem létező pozíciót kapott. Adam egyik bátyja Ahmat helyi sportminiszter, de láthatóan túl nagy reményeket nem fűz hozzá Kadirov.
Adam viszont még nem volt 16 éves, amikor a csecsen vezető biztonsági szolgálatának élére helyezték. A múlt hónapban ő lett a csecsen belügyminisztérium kurátora – a pozíció jogilag nem tisztázott, a gyakorlatban azonban lényegében a belügyminiszter felettese lett, aki a miniszteri üléseken is átengedi neki a központi helyet.
Április végén már a csecsen nemzetbiztonsági tanács titkára lett – még mindig nem nagykorú, a kinevezés így törvénytelen, ám ez ellen senki nem emelt kifogást, nemhogy Csecsenföldön, de a Kremlben sem.
Putyin Kadirov két nagyobb fiát korábban fogadta Moszkvában, a kisebbikkel – amikor 15 évesen házasodott – azonban ezt már nem vállalta. Viszont amikor Csecsenföldre látogatott, fotózkodott vele, sőt, egy lövészgyakorlaton is megtekintette, ahol udvariasan tapsolt is, amikor a néhol nehézkesen mozgó fiú, a tárat nem túl rutinosan újratöltve, többszöri próbálkozásra szedte le a céltáblákat. „Izgult a fiú” – ismerte el Kadirov, akinek nem tört meg a bizalma a már 8 évesen (!) MMA-ketrecharcba küldött fiával. Adamot természetesen mindannyiszor győztesnek ítélték a pontozók.
Adam novemberben lesz 18 éves, bár ettől még nem tekinthető útja egyenesnek Csecsenföld élére, már csak a 30 éves korhatár miatt is, amivel annak idején Ramzan Kadirovnak is meg kellett küzdenie. Ez neki csak két évig tartott, ebben az esetben sokkal többről lenne szó.
Az elmúlt két évben kézenfekvően felmerült potenciális utódként Mogamed Daudov kormányfő, valamint a kegyvesztett, majd megbocsátással a belső körbe visszatért katona, Aptyi Alaugyinov és az orosz szövetségi parlamenti képviselő Adam Delimhanov neve is. A gyerekeik házasságai révén Kadirovékkal rokoni kapcsolatban álló Delimhanov, akinek vagyonát korábban 300 millió dollárra (kb. 107 milliárd forintra) becsülték, a jelek szerint most inkább azt kapta feladatul, hogy vezesse be Kadirov fiát az üzleti életbe, és ismertesse össze politikai kapcsolataival.
Ramzan Kadirov vélhetően versenyt fut az idővel, úgy tudni, hogy egészségi állapota hullámzó, de alapvetően romlik, jó kezelés mellett is csak lassítják a folyamatot.
A Novaja Gazeta részletes cikke szerint sokan úgy vélik, az öröklés nem lenne kérdés, ha Kadirov már említett lánya, Aisat fiúnak született volna. A 26 éves lány 22 évesen kulturális miniszter, 24 évesen miniszterelnök-helyettes lett. A minisztérium élén valóban észrevétette magát, az apja által leginkább a táncoslányok miatt kedvelt zenés-táncos társulatok támogatása helyett teret adott a színháznak, mobil könyvtáraknak, amit a környezete csak apja miatt fogadott el.
A vagyont is be kell biztosítani
Ehhez képest váratlan volt, hogy idén február végén leköszönt kormányzati pozícióiról – két másik, kevésbé látványos minisztériumi poszton lévő húga is távozott – és közölte, hogy az üzleti életre koncentrál. Útját az Egyesült Arab Emírségekkel kezdte, ahol ingatlanbefektetések után nézett.
Aisat váltását azzal magyarázzák, hogy Kadirov állapota rosszabbodott, így igyekszik a családi vagyont strómanok helyett közvetlenül a családtagok kezébe helyezni, mielőtt megindulna a harc a hatalomért.
Egyesek szerint felmerült, de a jelek szerint nincsen szó arról, hogy Putyin rossz szemmel nézné Kadirov közel-keleti mozgását. Ellenkezőleg, a csecsen vezető kapcsolatai állítólag többször hasznára váltak: csecsen vonalak révén jött létre Katar vezetőjének moszkvai látogatása, amelyen Kadirov is jelen volt. Kataron és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül jött létre az a csatorna, amelyen lehetővé vált a fegyverkereskedelemért börtönben ülő Viktor But és az oroszoknál hasisolajat tartalmazó szer birtoklásáért elítélt kosárlabdázó, Brittney Griner kicserélése 2022 végén.
Ugyanezeken a kapcsolatokon keresztül bonyolítottak le több fogolycserét is Ukrajnával – mellesleg a csecsen foglyokat egyébként is nagyon hamar kiváltja Oroszország, ellentétben például a donyecki illetőségűekkel, amiről egy ukrajnai fogolytáborban készült riportunkban olvashat. Abból is leszűrhető, hogy Putyin nagyra értékeli Kadirov kapcsolatait, hogy az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) állandó orosz képviselőjét nemrég Kadirov emberére, Turko Daudovra cserélték.
Mitől függ, meddig elnök Kadirov?
Kadirov tehát most a családi vagyon biztonságba helyezésén, a még sokáig hivatalosan az ország élére ki nem nevezhető utód kijelölésén és azon dolgozik, hogy Putyintól garanciákat kapjon a családtagok érinthetetlenségére, megőrizve a szövetségi források jelenlegi csatornáit, amelyek a családi érdekeltségekhez vannak bekötve.
Mindezt befolyásolja saját egészségi állapota is. Hogy távozása egyértelműnek tűnő bejelentése után mégse legyen semmi egyértelmű, Kadirov közölte:
„Nem én döntöm el, hogy Csecsenföld vezetője maradok vagy sem. Igen, kérhetek, javasolhatok”
– idézte a Gazeta.ru. „De bármit is mondanék, kérnék, a döntést egyetlen ember hozza meg: a mi fővezérünk, Oroszország elnöke, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin. Én csupán egy közlegény vagyok. Csapatban dolgozom, ha parancsot kapok, teljesítem.”
