Migránscsempészek kiengedése miatt beperelik a magyar kormányt
Az Európai Unió Bírósága elé viszi az embercsempészek „reintegrációs őrizete” miatt indított eljárást az Európai Bizottság a testület szerdai közleménye alapján.
A magyar kormány 2023 áprilisában rendelettel minősítette át a migránsok csempészése miatti szabadságvesztés-büntetéseket reintegrációs őrizetté. Ez az Európai Bizottság közleménye szerint azt jelenti, hogy a külföldi elítélteket szabadon bocsátják még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kis részét töltötték le. Nekik ezután 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét, hogy a korábbi szokásos tartózkodási helyük szerinti vagy az állampolgárságuk szerinti országban letöltsék reintegrációs őrizetüket.
Az Európai Bizottság 2023 júliusában indított emiatt kötelezettségszegési eljárást, mert úgy látta, hogy a kormány lépése megszegi az embercsempészet elleni uniós irányelvet és a büntetésekről szóló kerethatározatot. Az Európai Bizottság oda-vissza levelezés után tavaly októberben elindította a következő szakaszt. A testület szerdai közleménye szerint a magyar hatóságok azóta se tettek elégséges erőfeszítéseket, a kormány tavaly decemberi válaszát pedig nem találta megfelelőnek, így perel. Az Európai Bizottság úgy látta, hogy a rendelet nem ad megfelelő biztosítékokat a reintegrációs őrizet betartatására és felügyeletére. A testület szerint a magyar lépés
aláássa az uniós jogszabályok elrettentő erejét és „a migránscsempészés elleni közös EU-erőfeszítéseket”.
Ha a magyar kormány bukja a pert, abból – újabb bírósági kör után – pénzbüntetés lehet. Ezt a támogatásokból is levonhatják, mint ahogy azt két-három havonta a menekültjogi huxit miatt kiszabott, naponta egymillió euróval növekvő, a 200 millió eurós átalánnyal együtt összesen már 500 millió euró felett járó összegnél teszik.
Az Európai Bizottság két másik magyar eljárást is bírósági szakaszba léptetett. Az egyik a vasúti hatóság miatt indult, ami a közlekedésért felelős minisztérium alatt jött létre, holott egy uniós jogszabály alapján szervezetileg függetlennek kellene lennie. A másik ügyben az Európai Bizottság a magyar kormány mellett a németet és az osztrákot pereli be, mert nem várták meg a közös uniós álláspontot egy szavazásnál a Duna Bizottság nevű szervezetben.
