Azt kéri az EP a magyar kormánytól, hogy csatlakozzon az uniós ügyészséghez

Az Európai Parlament (EP) kedden elfogadta az EU pénzügyi érdekeiről szóló 2023-as jelentését, benne a csalás elleni küzdelemről szóló résszel. A dokumentum többször is felemlegette Magyarországot.

Az EP elvárja az Európai Bizottságtól és a tagállami miniszterekből álló Tanácstól, hogy a jogállamisági elvek magyarországi megsértése miatti intézkedéseket csak akkor oldják fel, ha a magyar kormány korrekciós intézkedései a gyakorlatban hatékonynak bizonyultak, valamint az eddig elfogadottaknál sem lépett vissza.

Elítélte a „fenyegetéseket, például a kémkedést, amelyeknek az uniós intézmények alkalmazottai – például az OLAF személyzete a magyarországi vizsgálati látogatásaik során – ki vannak téve”. (Tavaly a Direkt36 írt arról, hogy az Információs Hivatal megfigyelte az uniós csalás elleni szerv nyomozóit, amikor Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit.)

Az EP arra kérte a magyar hatóságokat, hogy tegyenek azonnali és konkrét lépéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmére, a tömegtájékoztatás szabadságának fenntartására, valamint a bizottsági jogállamisági ajánlások végrehajtására. Sürgették a miniszteri Tanácsot, hogy folytassa a 2018-ban indult, de azóta gyakorlatilag ugyanott toporgó „hetes cikkes” eljárást a magyar kormánnyal szemben.

A testület üdvözölte, hogy Lengyelország és Svédország csatlakozott az európai ügyészséghez, valamint elismeréssel vette tudomásul, hogy Írország a közelmúltban
bejelentette részvételi szándékát. Kérte a magyar kormányt, hogy „további késedelem nélkül” tegyen így az összegyűlt több százezer támogató aláírásnak megfelelően. Az EP szerint Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amely úgy sem csatlakozott, hogy annak bármilyen jogi vagy alkotmányos akadálya lenne. (Ugyanakkor a kétharmados parlamenti többséget a háta mögött tudó kormány korábban többek között azzal érvelt, hogy a csatlakozás az „alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti”.)

A jelentést végső szövegét 473 igennel, 59 nem és 114 tartózkodás mellett fogadták el. A magyar képviselők közül a DK-sok támogatták, a Mi Hazánk és a Fidesz-KDNP voksoló tagjai ellenezték. A Tisza Pártból – amit a Fidesz Kollár Kinga egy beszéde miatt az európai bizottsági és tagállami döntésekkel visszatartott pénzekért felelőssé tett – hét képviselő közül senki sem adott le voksot. A teljes szöveg elfogadásánál és a módosítóknál sem nyomtak gombot a jegyzőkönyv szerint, de a szavazási listában előtte és utána következő javaslatokra többen igen.

Molnár Csaba DK-s képviselő szerint a tiszások „bár jelen voltak a szavazáson, de egyikük sem nyomta meg” a gombot, ezért „megint összeállt a teljes magyar jobboldal fura koalíciója az EP-ben”. A „három magyar jobboldali párt egyike sem szavazta meg az uniós csalás elleni fellépésről és a magyar európai ügyészségi csatlakozás sürgetéséről szóló határozatot”, ami „szégyen”.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a szövegben „szerepelt az a fontos, általam benyújtott módosító indítvány is, amely felszólította az Orbán-kormányt az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra. Ennek a módosítónak is többsége lett, így bekerült a véglegesen jóváhagyott szövegbe.” Egy finn társával együtt valóban Molnár adta be a módosítót, ami nevesítette a magyar kormányt – bár még előzetes szakaszban, a költségvetési ellenőrző szakbizottságban, azaz erről a teljes, keddi plenáris ülésen már külön nem voksoltak.

Magyar Péter egy keddi EP-vitában arról beszélt, hogy „2026-ban a Tisza-kormány felkészülten átveszi a kormányzást”, és „Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez”.

A csalásellenes jelentés hétfői vitájában egyetlen magyar felszólalóként László András fideszes képviselő kijelentette: „Magyarország uniós forrásait részben azért tartják vissza, mert nemet mondunk az ukrajnai háborúra, nemet mondunk az illegális migrációra, és nemet mondunk a genderideológiára. De ami Brüsszelt illeti, az NGO-k finanszírozási botránya végre elérte az Európai Uniót is”, mondta a USAID-ügyi kormánybiztos az Európai Számvevőszék áprilisi jelentésére hivatkozva.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP delegációjának elnöke és a Patrióták Európáért frakció első alelnöke kedden bejelentette, hogy egy új, átláthatósággal foglalkozó EP-vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték. A lépést azzal indokolta, hogy „az uniós intézmények túl sokáig mutogattak a demokratikusan megválasztott kormányokra, visszaéltek a jogállamiság fogalmával”, miközben figyelmen kívül hagyták a korrupciót a saját soraikban.