J.D. Vance megérkezett Grönlandra és megállapította: rohadt hideg van

J.D. Vance amerikai alelnök korábbi ígéretének megfelelően pénteken a Trump-kormányzat területi terjeszkedésének egyik célpontjára, Grönlandra utazott feleségével. Érkezése után nem sokkal az alelnök közölte: „Rohadt hideg van itt. Erről senki nem szólt nekem”.

Donald Trump tavaly decemberben lebegtette be először, hogy szeretné megszerezni a világ legnagyobb szigetét az Egyesült Államoknak. A grönlandiak azonban ezt nem szeretnék. Nem véletlen, hogy korábban nagy felháborodást keltett, hogy a Fehér Ház bejelentette, Usha Vance és fia Grönlandra látogat, az már csak később derült ki, hogy maga az alelnök is csatlakozik.

A BBC beszámolója szerint Vance amerikai katonáknak előtt tartott beszédében is kitért az időjárásra: „köszönöm a meleg fogadtatást ebben a hideg időben”, mondta. Majd arról beszélt, hogy Dániának szóló üzenetük egyszerű, szerinte nem végeztek jó munkát a grönlandi emberekért, és nem fektettek elég pénzt Grönland biztonságának kialakításába. „Ezért olyan Trump politikája, amilyen.”

Vance arról is beszélt, hogy ők tiszteletben tartják a grönlandiak önrendelkezési jogát, vitájuk nem velük, hanem a dánokkal van. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy egyelőre nem tervezik az amerikai katonai jelenlét erősítését Grönlandon. Hozzátette: Kína és Oroszország térhódítása egyre jelentősebb, így „fel kell ébredniük”. Az alelnök szerint képesek lesznek alkut kötni a helyiekkel és nem lesz szükség katonai beavatkozására.

„Szerintünk a grönlandiak maguktól úgy döntenek majd, hogy függetlenné akarnak válni Dániától. Ezután majd tárgyalunk a grönlandiakkal.”

J.D. Vance nem időzött sokáig Grönlandon, néhány órával az érkezése után vissza is szállt az alelnöki gépre és elhagyta a szigetet.

Egy január végén készített közvélemény-kutatás adatai szerint a grönlandiak 85 százaléka ellenezte, hogy a sziget az Egyesült Államokhoz tartozzon, és a márciusi választás előtti utolsó televíziós vitán a hat pártelnök közül öten válaszoltak nemmel arra a kérdésre, hogy Donald Trump megbízható-e.

Grönland ellenszenve és a nemzetközi közvélemény döbbenettel vegyes megbotránkozása ellenére (vagy pont amiatt) a második ciklusában leginkább a 19. századi amerikai imperializmusból ihletet merítő amerikai elnök kitart azon álláspontja mellett, hogy Grönlandot az Egyesült Államokhoz kívánja csatolni. Egy héttel a grönlandi választások előtt, az amerikai kongresszus két házának összevont ülésén mondott beszédében közölte, hogy „nemzetbiztonsági okokból szükségünk van Grönlandra”, és „így vagy úgy, de megszerezzük”; a választások után pedig kifejtette: „Szerintem Grönland annektálása meg fog történni.”