Még az UFO-aktákkal foglalkozó FBI-ügynökök is tartanak Trumptól, az új adminisztrációtól retteg a hírszerző közösség
Egészen mostanáig nem nagyon lehetett hallani arról, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozóirodán, az FBI-on belül működik egy olyan titkos munkacsoport, aminek a tagjai az azonosítatlan rendellenes jelenségeket vizsgálják, leginkább az UFO-aktákat. Az FBI-on belül titkosan működő UAP Working Group nevű munkacsoportra azután irányult az amerikai sajtó figyelme, hogy őket is elérte egy olyan jelenség, ami viszont elég jól azonosítható: Orbán Viktor szavaival élve a Trump-tornádó.
Trump finoman szólva sem szíveli az FBI-t. Leginkább azért nem, mert az FBI „Crossfire Hurricane” néven elhíresült nyomozása a 2016-os elnökválasztási kampány idején azzal a feltételezéssel indult, hogy Trump kampánycsapata a választási eredmény befolyásolása érdekében összejátszott Oroszországgal. 2023 tavaszán egy ügyészi vizsgálat megállapította, hogy az FBI mulasztott, és szem elől tévesztette a törvény iránti hűség szigorú előírását, amikor a Trump elleni vizsgálat elindításakor politikai szempontokat is figyelembe vett.
A hibákat az FBI akkor elismerte, de ez Trumpot nem engesztelte ki. Ráadásul nem csak emiatt fújt a szervezetre, hanem azért, mert az FBI ügynökei voltak azok, akik 2022 nyarán nagy svunggal kivonultak a floridai birtokára házkutatást tartani a titkosított dokumentumok ügyében, ami része lett a Trump elleni büntetőeljárásnak. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy az amerikai hírszerző közösségen belül az FBI vezetése tartott leginkább Trump visszatérésétől.
Trump már december eleje óta arról beszélt, hogy az FBI-t korábban többször is kritizáló, a megválasztott elnökhöz maximálisan lojális Kash Patelt látná szívesen a Szövetségi Nyomozóiroda élén. A hozzá hű ügyvédet Trump azzal a nem titkolt szándékkal tervezte kinevezni az FBI élére, hogy alapos tisztogatást végezzen a szerinte átpolitizált szervezetben, és több, hozzá lojális embert ültessen a vezető pozíciókba.
Volt okuk az aggodalomra, mivel a Fehér Házba visszatérő Trump egyik első lépése egyikeként – az igazságügyi minisztériumon keresztül – komoly tisztogatások kezdődtek az FBI-nál. Egyes vezetőket más pozícióba helyeztek át, sokukat lefokozták, de a most is zajló átszervezéseknek még közel sincs végük. Az intézkedések az FBI legnagyobb regionális irodáinak vezetőit, valamint a washingtoni központ legfontosabb részlegeinek felügyelőit érintik.
Nem nehéz Trump személyes bosszúját látni az intézkedés mögött, miután az átszervezések főleg azokat a vezetőket és ügynököket érintik, akik szerepet játszottak a jelenlegi elnököt közvetlenül érintő nyomozásokban – beleértve a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadás elkövetői után folytatott országos nyomozást, valamint a Jack Smith különleges ügyész által vezetett Trump elleni büntetőeljárásokat.
Olyan tisztogatás zajlik az FBI-nál, amire még nem volt példa
De a Trump-tornádó az FBI mezei ügynökeit sem kíméli. A múlt hét végén Emil Bove, a Trump adminisztráció megbízott igazságügyi miniszterhelyettese arra utasította az FBI megbízott igazgatóját, Brian Driscollt – Patel kinevezéséről majd a szenátus fog dönteni –, hogy küldjön ki olyan kérdőíveket az FBI dolgozóinak, amellyel felmérik, dolgoztak-e akár a Capitolium ostromával, akár a Trumpot érintő nyomozásokkal kapcsolatos ügyeken. A kérdőíven az ügynököknek meg kellett adniuk irodájuk és beosztásuk adatait, de leginkább azt kellett részletezniük, milyen módon vettek részt a Capitolium ostroma és a zavargás miatt indított nyomozásokban – például végeztek-e házkutatásokat, készítettek-e interjúkat vagy tanúskodtak-e a bíróságon.
A kérdőívet körülbelül 4000 ügynöknek, elemzőnek és más FBI-alkalmazottnak küldték ki. És itt jön képbe az FBI titkos UFO-munkacsoportja, mivel ebben a csapatban is akadtak, akik annak idején ilyen-olyan módon, de kapcsolatba kerültek ezekkel az ügyekkel. Ők most aggódnak, hogy a Trump-tornádó, pontosabban az elnök bosszúja az egész munkacsoportot elsodorhatja.
Amerikai viszonylatban szinte példátlan az, ami az FBI-nál most történik. Ahogy arra az AP hírügynökség is felhívta a figyelmet, a karrierügynökök ilyen szintű átvilágítása rendkívül szokatlan. Az FBI rangidős ügynökei ugyanis nem maguk választják ki, milyen ügyeken dolgoznak. Nem szokás őket áthelyezni vagy fegyelmi intézkedés alá vonni pusztán azért, mert politikailag érzékeny ügyekben vettek részt – különösen úgy, hogy semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy az FBI-ügynökök vagy ügyvédek bármilyen kötelességszegést vagy törvénysértést követtek volna el ezekben az ügyekben.
Sajtóhírek szerint több érintett FBI-vezető inkább nyugdíjba vonulna, minthogy elfogadja a rendkívüli áthelyezését. Igaz, Trump akkor sem tudja siettetni az átrendeződés folyamatát, ha kiemelt prioritásnak tartja az ügynökség megrendszabályozását. A FBI-ügynökök elbocsátásának folyamata ugyanis normál esetben legalább hat-kilenc hónapig tart, és az ügynökségnek kell bizonyítania, hogy az érintett dolgozó komoly kötelességszegést követett el.
Az elnök szerint a „rossz embereket” rúgják ki
Trump mindeközben úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne a politikai tisztogatáshoz. „Meg kell néznem, pontosan mi történik, de ha kirúgták az embereket onnan, az jó dolog, mert nagyon rossz, nagyon korrupt emberek voltak” – ezt nyilatkozta Trump az FBI-nál zajló átszervezésekről, de állítja, neki személy szerint nincs köze a döntésekhez. Ez valószínűleg tényszerűen igaz is, mert a jelenlegi megbízott igazgatót Emil Bove utasítgatja. Bove most már igazságügyi miniszterhelyettesként az adminisztráció tagja, de korábban Trumpot védte az ellene folyó büntetőeljárásokban.
Trumpék intézkedése nyomán több száz dolgozót távolíthatnak el az FBI-tól. Az FBI Ügynökeinek Szövetsége szerint viszont ennyi dolgozó elbocsátása súlyosan gyengítené az FBI képességét az országot veszélyeztető nemzetbiztonsági és bűnügyi fenyegetésekkel szemben, és végső soron kudarcra ítélheti a nyomozóirodát és annak új vezetését.
De talán nem is célja Trumpnak az, hogy az FBI erős maradjon, legalábbis abban a formában, ahogy eddig ismertük. Az FBI nemcsak bűnüldözéssel foglalkozik, de az országon belül hírszerzéssel is – például a terrorizmus elleni harcban vagy a kémelhárítás területén, beleértve például az orosz befolyásolási műveletek elleni küzdelmet. Márpedig az a Kash Patel, aki Trumpnak köszönhetően az FBI leendő igazgatója lesz, nem igazán szeretné, ha a szervezet a klasszikus rendőri munkán, a bűn üldözésén túl hírszerzési-titkosszolgálati tevékenységet végezne.
Az új igazgató könnyen kiherélheti az FBI-t
Patel nyíltan kiáll amellett, hogy az FBI titkosszolgálati képességeit visszanyesné. Ráadásul Patel indítéka mögött ugyanolyan személyes szál húzódik meg, mint Trump esetében. Patel gyakran bírálta a titkosszolgálatok állítólagos visszaéléseit, beleértve a 2016-os választási beavatkozásról szóló jelentéseket, az FBI 2022-es mar-a-lagói razziáját Trump birtokán, de nem csak a főnöke miatt. Az FBI ugyanis korábban Patel kommunikációját is megfigyelte titokban.
Az sem erősítette a titkosszolgálatokba vetett bizalmát, hogy 2020-ban a CIA bűnügyi vizsgálatot kért ellene az igazságügyi minisztériumtól – éppen abban az időszakban, amikor Trump egyik vezető nemzetbiztonsági tanácsadója volt. Sajtóértesülések szerint a CIA azt vizsgálta, hogy Patel titkos információkat osztott-e meg jogosulatlan személyekkel a kormányzatban a 2016-os orosz beavatkozási nyomozásról. A vizsgálat végül nem vezetett vádemeléshez, és a Biden-kormány idején elhalt. Ugyanakkor a hírszerzők egy figyelmeztető megjegyzést írtak Patel biztonsági dossziéjára, jelezve ezzel, hogy további vizsgálatokra van szükség vele kapcsolatban.
Persze Patel az FBI kiheréléséhez feltehetőleg csak azért kaphat zöld utat Trumptól, mert hozzá hasonlóan az elnök is bizalmatlan nemcsak a szövetségi nyomozóirodával, de általában a hírszerző közösséggel szemben. Trump nem ritkán az ellene szövetkező „mélyállamot” látja ezekben az ügynökségekben. Ennek a gyanakvásnak tudják be azt is, hogy szintén az első elnöki intézkedéseinek egyikeként több mint ötven volt hírszerzési tisztviselő biztonsági engedélyét vonta vissza. A biztonsági engedély (security clearance) egy hivatalos jogosultság, amely lehetővé teszi valakinek, hogy hozzáférjen bizalmas, titkos vagy szigorúan titkos állami információkhoz.
Noha már más kormányt is vádoltak azzal, hogy előítéletek vagy politikai elfogultság miatt vont vissza biztonsági engedélyeket, de eddig egyetlen elnök sem avatkozott be ilyen nyíltan és ilyen nagy léptékben a biztonsági engedélyek visszavonásának folyamatába. 1995-ig inkább az volt a jellemző, hogy a homoszexuális emberek engedélyét vonták be, mondván, könnyen zsarolás áldozataivá válhatnak. Vagy előtte azokét, akik még a hidegháború idején ellenezték a vietnámi háborút.
Trump első intézkedései azt jelzik, hogy erőskezű vezetője akar lenni az országnak. Ez akár jó hír is lehetne az amerikai hírszerző közösségeknek, mert ha egy szervezettebb és stabilabb vezetői csapattal áll fel, az elnök akár hatékonyan ki is használhatja a titkosszolgálatokban rejlő lehetőséget. Csakhogy a hírszerző közösségben attól tartanak, hogy Trump inkább a lojalitást, mintsem a szakértelmet részesíti előnyben, amikor a kinevezésekről dönt.
A CIA új igazgatója agresszívabb szervezetet szeretne
Trump kritikusai még a legkevésbé rossz választásnak viszont éppen a CIA élére kinevezett John Ratcliffe-et tartják. Noha Ratcliffe kinevezése kezdetben vitákat váltott ki, végül mind a republikánus, mind a demokrata szenátorok egy része úgy ítélte meg, hogy ő Trump egyik legalkalmasabb jelöltje a CIA élére. Ratcliffe eddigi megszólalásaiból kivehető, hogy a jelenleginél sokkal bevállalósabb, a titkos akciókra nyitottabb és agresszívabb CIA-t szeretne, fő ellenfélnek pedig Kínát nevezte meg.
Érdekes, de éppen Ratcliffe koncepciója mond ellent az FBI élére kinevezett Patel azon meggyőződésének, hogy a titkosszolgálat valamiféle mélyállami szervezetként működne.
Ratcliffe-nek ugyanis éppen az a baja a jelenlegi CIA-val, hogy túl sok információt nyílt forrásokból szerez be és nem vállal kockázatokat. Márpedig ha ez így van, akkor ez némileg ellentmond a „mélyállamos” sztereotípiának, amit Trump és Patel is képvisel. Ráadásul az alusisakos Patellel ellentétben Ratcliffe nem számít sem alusisakosnak, sem zöldfülűnek. Trump első elnökségének idején a DNI, a nemzeti hírszerzési igazgatóság élén állt. Igaz, épp az ő DNI-s regnálása alatt állították egyesek azt, hogy a hírszerzési közösség munkáját politikai célokra használták fel.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után létrehozott DNI a teljes hírszerzési közösség felett álló koordinációs szervezet, aminek célja, hogy az ügynökségek hatékonyan és egységesen dolgozzanak az Egyesült Államok érdekeiért. Ez azt jelenti, hogy a DNI főként stratégiai szinten működik, nem lát rá az operatív működésre.
Noha formálisan a DNI a többi ügynökség, így a CIA fölött áll, a DNI vezetőjének nincs akkora befolyása, mint a CIA irányítójának, ezért Ratcliffe most befolyásosabb lehet, mint abban a pozíciójában, amikor a DNI-t irányította. A CIA igazgatója ugyanis közvetlen kapcsolatot tart fenn az elnökkel, ami néha versengő helyzetet teremt a DNI és a CIA között. Utóbbi irányítója azért is erősebb, mert a CIA igazgatója felügyeli a titkos hírszerzési műveleteket, ismeri a kémek tartózkodási helyét és személyazonosságát, és az elsődleges kapcsolatot jelenti a külföldi hírszerzési szolgálatokkal – így a külpolitikai, diplomáciai ereje is jelentős.
A CIA az orosz–ukrán háborúban is fontos szereplő. A CIA segített Ukrajnának újjáépíteni az ukrán Katonai Hírszerzés Főigazgatóságát, amely azóta vakmerő műveleteiről vált híressé. Emellett az amerikai hírszerzés több millió dollárral támogatta az ukrán tisztek kiképzését és felszerelését, valamint titkos bázisokat hoztak létre Oroszország határa mentén. A két szolgálat közös műveleteket kezdett végezni világszerte, ami a hírszerzési együttműködés legmagasabb szintjét képviseli. Ez az együttműködés nemcsak Ukrajna függetlenségét erősítette, hanem az amerikai hírszerzés számára is értékes pozíció megszerzésével járt. Az ukránokon keresztül a CIA rálát Oroszország katonai és politikai döntéshozatalára.
Kérdés, hogy Ratcliffe is ennyire értékesnek tartja-e majd az ukrán pozíciókat, ahogy az is kérdés, a CIA-n belül mennyire örülnek az ő érkezésének. Még a DNI vezetőjeként Ratcliffe ugyanis több titkosított dokumentum nyilvánosságra hozatalát kezdeményezte, amelyet republikánus szövetségesei üdvözöltek, míg a demokraták és a hírszerzési közösség egy része nem nézett jó szemmel. Különösen ellentmondásos volt az a döntése, hogy a 2016-os elnökválasztás orosz befolyásolására vonatkozó információkat a CIA tiltakozása ellenére hozta nyilvánosságra. Kritikusai szerint ezek a lépések alááshatták a hírszerzési források és módszerek biztonságát, ami a két leginkább védendő dolog a hírszerzők körében.
A legalkalmatlanabbnak tartott jelölt a DNI élére kerülhet
A DNI-t jelenleg szintén egy ideiglenes vezető, Stacy Dixon irányítja, miután a szervezet igazgatója távozott. Az új vezető Tulsi Gabbard lehet, akit sokan a leginkább alkalmatlan jelöltnek tartanak erre a posztra, még a republikánusok egy része is gyanakvással tekint rá. És nem csak azért, mert Gabbardnak semmilyen nemzetbiztonsági tapasztalata sincsen. Tény, hogy soha nem töltött be hivatalos szerepet az amerikai hírszerzési közösségben, ugyanakkor harcolt Irakban, több mint két évtizedet töltött a hadseregben és kongresszusi képviselőként a képviselőház fegyveres szolgálatokat felügyelő bizottságában is részt vett.
Sokkal inkább azért tartják alkalmatlannak a DNI vezetésére, mert Gabbard korábban hamis Kreml-barát narratívákat szajkózott az ukrajnai amerikai biológiai fegyverlaboratóriumokról, a NATO-t okolta Oroszország inváziójáért, és megkérdőjelezte az amerikai hírszerzés megállapításait a szíriai vegyi fegyverek használatáról.
Gabbard szenátusi meghallgatásán még Tom Cotton arkansasi republikánus szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke is elismerte, hogy Gabbard „szokatlan nézeteket” vall. Cotton azzal próbálta védeni, hogy szerinte Gabbard egy olyan szabad gondolkodó, aki képes szembeszállni azzal a mainstream külpolitikai gondolkodással, amely szerinte katasztrofális háborúkba sodorta az országot.
De a hírszerző közösséget most leginkább az aggasztja, amit Trump az FBI-jal művel.
„Ez pontosan úgy néz ki, mint egy tekintélyelvű titkosszolgálat és hírszerzési művelet”
– nyilatkozta a tisztogatásokról Beverly Gage, a Yale Egyetem történészprofesszora, aki könyvet is írt az FBI-ról. „Ez egy olyan biztonsági apparátus, amely egyetlen ember érdekeit szolgálja, az ő akaratának megfelelően cselekszik, barátait jutalmazza, ellenségeit pedig bünteti. Rengeteg küzdelem vár még ránk, de ez rendkívül rossz hír.”
