Az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága hétfőn tárgyalt egy magánszemély kérelméről, hogy Magyarország csatlakozzon az uniós ügyészséghez. Ehhez az EP-szakbizottsághoz bárki beadhat panaszt vagy kérelmet az Európai Unió hatáskörébe tartozó kérdésekről.
Köszönöm a benyújtónak a kérdést, de azt hiszem, csalódást kell okoznom,
indított az Európai Bizottság igazságügyi főosztályának képviselője. Az uniós ügyészséget megerősített együttműködéssel hozták létre, ami azt jelenti, hogy nem mindenki köteles beszállni, bár az igazságügyi terület alól általánosan kivételt (opt-outot) kapott Dániát leszámítva Magyarország mellett csak Írország nem csatlakozott. Utóbbi kormánya jelezte, hogy a tervei szerint 2026 nyarára csatlakozna, így addigra szerinte Magyarország maradhat az egyetlen ország, ami nem tagja az uniós ügyészségnek, de lehetne. (Dániának előbb népszavazással kellene lemondania az igazságügyi kivételéről.) A testület természetesen örülne a magyar belépésnek, nyitva a lehetőség, de ez nem kötelező és erről az adott ország dönthet.
Ettől még az ügyészségből kimaradó tagállamok is kötelesek az alapszerződések (az EU kvázialkotmánya) szerint védeni az uniós közös pénzügyi érdekeket, és ehhez megfelelő elrettentést nyújtani. A megerősített együttműködésből kimaradóknak is időben és hatékonyan segíteniük kell az uniós ügyészség munkáját. A magyar és az uniós vádhatóság kötött is erről egy megállapodást 2021-ben, több mint 80 eljárásban működnek együtt.
A rendszerszintű korrupció a mindennapok része, jelentette ki az EP-képviselők közül elsőként felszólaló Dávid Dóra. A Tisza Párt politikusa egy 2024-es Eurobarometer-felmérés eredményét idézte, ami szerint a magyarok 88 százaléka elterjedtnek érzik a korrupciót, és közel 700 ezren írtak alá petíciót a csatlakozásért. „A csatlakozás elutasítása nem csak egyértelmű üzenet a kormánytól a nemzetközi közösségnek, hogy Magyarországon a korrupció elleni harc nem élvez prioritást”, hanem a magyar embereknek is: inkább bukjuk el az európai uniós milliárdokat, mint hogy a kormányzat határozott lépéseket tegyen a „mindent átható korrupció felszámolása és felderítése érdekében”. Dávid azt kérte, tartsák nyitva a petíciót, mert így információkat kérhetnek be a kormánytól.
Mindenki tudja a kontinensen, hogy Orbán Viktor Európa legkorruptabb kormányát működteti, vélte Molnár Csaba. A DK-s képviselő úgy látta, teljesen elfoglalták és a korrupció szolgálatába állították, és nincs hatékony fellépés a probléma ellen. Felemlegette, hogy az Egyesült Államok előző kormányzata korrupcióra hivatkozva szankcionálta Rogán Antalt, de „nincs, ki nyomozzon ezekben az ügyekben”, és megfigyelték az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF ellenőreit. A csatlakozás az uniós adófizetők érdeke is lenne. Értette, hogy nem kötelező a csatlakozás, de azt kérte, hogy az Európai Bizottság tegye előfeltétellé az uniós támogatások lehívásához.
„Nem számítottam másra, mint hogy a Tisza és a DK annak rendje és módja szerint összeborul” – mondta Szekeres Pál. A fideszes EP-képviselő szuverenitási kérdésnek tartotta, hogy tag legyen-e Magyarország az uniós ügyészségben. Hangsúlyozta, hogy egyetlen uniós tagállam sem kényszeríthető a csatlakozásra, és 2022-ben maga a szervezet vezetője, Laura Codruța Kövesi jelentette ki, hogy a magyar hatóságok minden megkeresésre válaszolnak, miközben volt más tagállam, ami nem. Akadnak olyan ügyek, amik hatalmas port kavartak, mégsem értek el eredményt, mint a Katargate vagy a Didier Reynders volt biztos elleni pénzmosási vád. „Sok mindenről lehet beszélni, de arról nem, hogy egy nem tökéletesen működő szervezet” esetében „pont a honfitársaim szeretnének olyan javaslatot tenni, ami minden jogszabállyal” ellentétes és nemzeti hatáskör.
A két ellenzéki párt „térden állva könyörög” „külföldi, brüsszeli beavatkozásért” a magyar belpolitikába László András fideszes képviselő szerint. Az uniós intézmények fülük botját sem biccentették az uniós korrupciónál, de úgy tudnak velük együttműködni a hazai hatóságok, hogy Magyarország megtarthatja a szuverenitását. Magyar Péter „mondja ki őszintén, hogy nem csak egy kicsit adna fel a szuverenitásunkból, hanem bármit”, hogy a mentelmi jogát megtartsák és a politikai támogatása megmaradjon, „bármire képes. Ez a valóság, erről szól ez a petíció is és ezért borul itt össze a Tisza és a DK.”
A petíciót egyelőre nyitva tartották, de írásos választ kértek az Európai Bizottságtól, hogy mit tegyenek vele.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknekés angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!
