„Ez egy komoly darab. Sokan várnak már erre évek óta” – mondta Donald Trump amerikai elnök, amikor csütörtökön aláírta elnöki rendeletét arról, hogy nyilvánosságra kell hozni a John F. Kennedy amerikai elnök elleni 1963-as merénylettel foglalkozó aktákat. De nem csak azokat. A rendelet előírta, hogy közzé kell tenni a JFK testvérének, Robert F. Kennedynek a megölésével kapcsolatos iratokat, valamint a feketék jogaiért küzdő Martin Luther King meggyilkolásáról szóló dokumentumokat is.
Trump az elnökválasztási kampánya alatt azt ígérte, hogy a Kennedy-gyilkosság minden dokumentumát nyilvánosságra hozza, ha elnök lesz. Ezt már előző ciklusa alatt meg kellett volna tennie, akkor azonban az amerikai hírszerző szervek tiltakozása miatt több ezer iratot visszatartott. Elnöki rendeletében közölte, most arra jutott, hogy nem áll a köz érdekében az iratok további visszatartása, és riportereknek kijelentette:
„Minden kiderül.”
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a hátralévő aktákat mikor fogják közzétenni. Az elnöki rendelet szövege csak arra ad utasítást a Fehér Ház jogtanácsosának, és a nemzeti hírszerzési igazgatónak (DNI), hogy 15 napon belül tegyenek le egy tervet Trump asztalára a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos iratok közzétételéről.
A Robert F. Kennedy és Martin Luther King megölésével kapcsolatos szövetségi iratok esetében 45 napot adott a Fehér Ház jogtanácsosának és a nemzeti hírszerzési igazgatónak azok átvizsgálására és egy közzétételi terv elkészítésére.
Trump már közzétehette volna
Az amerikai kongresszus 1992-ben törvényben kötelezte a kormányzatot, hogy nyilvánosságra kell hozni a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos összes aktát. A döntést azután hozták meg, hogy Oliver Stone filmje, a JFK – A nyitott dosszié a közbeszéd tárgyává tette a merényletet, és elszabadultak az összeesküvés-elméletek. A filmben azt állították, hogy nem Lee Harvey Oswald ölte meg egyedül az elnököt, hanem Kennedy egy összeesküvés áldozata lett.
Határidőnek 25 évet adtak meg, ami 2017. október 26-ra, Trump első elnökségére esett. Addigra az amerikai levéltár a kérdéses iratok 88 százalékát teljesen, további 11 százalékát pedig kisatírozásokkal elérhetővé tette a nyilvánosságnak. Sokan biztosak voltak benne, hogy a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket a kampánya alatt előszeretettel emlegető, és a washingtoni mocsár lecsapolását ígérő, elitellenes jelszavakat használó Trump közzé fogja tenni a maradékot is. Trump azonban akkor meghátrált az amerikai hírszerző szervezetek tiltakozása előtt, és nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva a milliónyiból több ezernyi iratot visszatartott. Azt azonban nem közölte, hogy pontosan miért is döntött így.
Joe Biden 2021 októberében, 2022 decemberében és 2023 júliusában további iratok közzétételét rendelte el, de több ezret részben, vagy teljesen egészében ő is visszatartott. Ezek közül 2502 irat az elnökök hatáskörén kívül áll: ezeket bíróságok zárolták, vádesküdtszéki titoktartás szabályok vonatkoznak rájuk vagy az iratokat adományozó emberek nem engedték közzétételüket – írta 2023 júliusában a New York Times. A lap cikke szerint 2140 irat közzététele azonban csak az elnök döntésén múlik.
Az 1992-es jogszabály 6. fejezete lehetőséget ad arra, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén ne tegyenek közzé iratokat. Ezek jellemzően hírszerzési, nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekekkel indokolják a merénylettel kapcsolatos dokumentumok visszatartását. Például, ha védelmet igénylő hírszerző, vagy hírszerzési forrás és módszer derül ki belőle, vagy az Egyesült Államoknak titkos információkat átadó, még élő személy azonosítható belőlük. De az is ide tartozik, ha bármilyen olyan információ szerepel bennük, ami sértené az amerikai nemzetbiztonságot, esetleg olyan módszer és eljárást derül ki belőle, amit máig használnak az amerikai tisztségviselőket védő kormányzati testőrök.
Az 1992-es törvény az elnök hatáskörébe helyezte, hogy melyik iratot teszik közzé, és eddig Trump és Biden arra hivatkozva tartott vissza dokumentumokat, olyan információkat tartalmaznak, aminek közzétételénél a nemzetbiztonsági érdekek felülírják a közérdeket. Ugyanakkor mindkét elnöknek meg lett volna a lehetősége arra, hogy közzétegyék azokat.
A titkos kormányzati információk kezelésével foglalkozó szabályok szerint az amerikai elnökök az atomtitkok kivételével bármilyen titkos és bizalmas információ titkosítását megszüntethetik, elvileg mindenféle különösebb eljárás betartása nélkül, bár ezzel kapcsolatban perek még nem történtek.
Összeesküvés-elméletek tárháza a Kennedy-gyilkosság
Az ügyet vizsgáló Warren-bizottság jelentése szerint John F. Kennedy 1963-as meggyilkolását Lee Harvey Oswald egykori tengerészgyalogos követte el, de ezt az amerikaiak többsége nem hiszi el. A Gallup ötévente elvégzett felmérésének legfrissebb, 2023-as adatai szerint az amerikaiak 65 százaléka gondolja azt, hogy Lee Harvey Oswald mellett mások is benne voltak a merénylet megszervezésében. A magányos merénylő elméletében kételkedők aránya az elmúlt 60 évben egyszer sem ment 50 százalék alá.
Ahogy arról a JFK-merénylet hatvanadik évfordulójára készült részletes cikkünkben írtuk, a merénylet körül annyi bizonytalanság és gyanakvásra okot adó fejlemény volt az évtizedek alatt, hogy Kennedy halálának magyarázata a konteók melegágya lett.
Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint egy második lövész is volt, akinek egy füves domboldal („grassy knoll”), illetve az azt határoló kerítés volt a rejtekhelye. Ez a verzió arra épít, hogy a végzetes lövedék elölről csapódott az elnökbe, miközben akkor Oswald rejtekhelye az elnöki limuzin mögött volt. Van, aki szerint például a limuzin sofőrje adta le a halálos lövést, mások szerint háromnál több – legalább négy, de akár hat – lövés is volt, vagy a halálos lövést a titkosszolgálat egyik újonc ügynöke adta le véletlenül az első két lövés utáni kapkodásban.
És persze ott vannak még azok is, akik szerint Oswald tényleg az egyetlen lövész volt, de nem egyedül dolgozott, hanem mások megbízásából, és a legnagyobb kérdés az, hogy kinek állhatott érdekében Kennedy meggyilkolása. Mivel Oswald szimpatizált a kommunizmussal és Kubával, két évig a Szovjetunióban élt, a merénylet előtt nem sokkal pedig a keleti titkosügynökök akkori kedvelt találkahelyén, Mexikóvárosban járt, adta magát a feltételezés, hogy esetleg a KGB vagy éppen a disznó-öbölbeli balsikerű invázió után feldühödött kubaiak állnak a gyilkosság mögött.
Visszatérő konteószereplők még az amerikai hadipar vezetői, illetve Lyndon B. Johnson alelnök, Kennedy utódja, sőt olyan teória is van, ami összeszövi ezt a két szálat. Legalább ilyen izgalmas a CIA feltételezett szerepe. Eszerint a titkosszolgálat motivációja az volt, hogy JFK a Disznó-öbölben történtek után takarékra vette a Castro-ellenes küldetéseket, illetve azok büdzséjét. De jelentős irodalma van a JFK-gyilkosság mögött a maffiát sejtő elméletnek is, sőt egyes verziók szerint a CIA is együttműködött a bűnszervezettel.
Kiderülhet bármi is?
A sajtónak nyilatkozó történészek és szakértők szerint kérdéses, hogy a még titokban tartott iratokban van-e olyan, ami alá fogja támasztani az összeesküvés-elméletek bármelyikét is. 2017-ben John Tunheim bíró, aki az 1990-es években annak a független ügynökségnek volt az elnöke, amelyik több, a merénylettel kapcsolatos irat közzétételéről döntött, az AP amerikai hírügynökségnek kijelentette, hogy nem valószínű, hogy bármiféle nagy leleplezés lehet a még visszatartott aktákban.
A Kennedy-gyilkosságról és Martin Luther King megöléséről szóló könyvek szerzője, Gerald Posner oknyomozó újságíró a Voice of Americának Trump mostani rendelete után kijelentette, hogy
„szörnyen csalódott lesz mindenki, aki perdöntő bizonyítékra vár”.
A Kennedy-merénylettel foglalkozó Larry J. Sabato az AP-nek Trump mostani rendelete után azt mondta, mindig megvan a lehetőség arra, hogy lesz egy kis részlet, ami valami lényeges információra utal. Szerinte a kutatók pont ilyeneket keresnek. Ugyan nagyobb az esélye, hogy nem találnak ilyet, de lehetséges, hogy ott van, mondta. Sabato 2017-ben az AP-nek arról beszélt, hogy az amerikaiak megérdemlik, hogy megtudják, milyen információkat tartott titokban előlük a kormány ilyen hosszú időn át, még ha azok nem is tesznek hozzá semmit a Kennedy-gyilkossághoz.
Jefferson Morley, a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos anyagokkal foglalkozó JFK Facts oldal szerkesztője a Washington Postnak még 2018-ban kijelentette, hogy „a CIA örökre titokban akarja ezeket tartani”. Trump mostani döntése után pedig közölte a lappal, hogy azt is meg kéne nézni, hogy vannak-e máshol is a merénylettel kapcsolatos iratok, és ellenőrizni, azok beletartoznak-e Trump rendeletébe. Szerinte nehéz megmondani, hogy mi történt, de hozzátette, „ezért kell látnunk a maradék iratokat is”.
Martin Luther King
A feketék jogaiért küzdő polgárjogi mozgalom legismertebb vezetője, Dr. Martin Luther King Jr. 39 éves volt, amikor 1968. április 4-én nyakon lőtték a memphisi Lorraine motelben. A gyilkost, James Earl Rayt a londoni Heathrow repülőtéren fogták el, ami után bűnösnek vallotta magát King megölésében, és 99 évig tartó börtönbüntetésre ítélték. Sokan azonban nem hiszik el, hogy ő követte el a gyilkosságot, vagy azt állítják, hogy nem önként, hanem mások megbízásából ölte meg a polgárjogi vezért.
A kételkedők között vannak King családtagjai is, akik Trump bejelentése után közölték, hogy „édesapánk megölése számunkra egy mélyen személyes családi veszteség”, és reményüket fejezték ki, hogy betekintést nyerhetnek az érintett iratokba, mielőtt azokat közzéteszik. A King család szerint a polgárjogi vezető összeesküvés áldozata lett, aminek szerintük a maffia és több kormányügynökség is a részese volt, és Ray csak elvitte a balhét. Egyesek szerint nem is Ray lőtt, mások szerint Ray segítséget kapott valakitől, akár az FBI-tól is.
Az FBI részvételét állító összeesküvés-elméleteknek táptalajt ad a tény, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda titkos akciót indított King ellen. Megfigyelték, lehallgatták és megpróbálták hamis információkkal besározni az ötvenes és hatvanas években végzett COINTELPRO részeként. Ebben az amerikai igazságügyi minisztérium jellemzése szerint „megkérdőjelezhető és néha törvénytelen módszereket” alkalmaztak politikai szervezetek ellen, a titkos programban rendszeresen megsértették az emberek alkotmányos jogait, és még pár halálesetet is kötnek hozzá.
Egy képviselőházi különleges bizottság a hetvenes évek végén vizsgálta a gyilkosságot, de nem találtak bizonyítékot összeesküvésre. A bizottság vezető jogásza, Robert Blakey a Washington Postnak azt mondta, szerinte Raynek voltak segítői, de ezt akkor kellett volna kivizsgálni, és már nincsen rá semmilyen bizonyíték. 1977-ben az igazságügyi minisztérium munkacsoportja is arra jutott, hogy Ray egyedül gyilkolta meg Kinget, ugyanakkor megállapították, hogy az ellene indított COINTELPRO „valószínűleg büntetendő” volt.
1999-ben egy polgárjogi perben egy memphisi esküdtszék arra jutott, hogy King megölése miatt felelősség terheli a helyi vezetést, az állami és szövetségi kormányzatot is. A merényletet Bill Clinton amerikai elnök igazságügyi miniszterének utasítására különleges ügyész vizsgálta ki, de Barry Kowalski 2018-ban a Washington Postnak azt mondta, arra jutott, hogy Ray egyedül követte el a gyilkosságot, és nem volt kormányzati összeesküvés mögötte.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a King-gyilkossággal kapcsolatban milyen iratokat akar közzétenni Trump, erről a Fehér Ház még nem nyilatkozott.
Az amerikai sajtóban felmerült, hogy közzétehetik a King FBI-os lehallgatásáról készült leiratokat és hangfelvételeket. Ezeket 1977-ben egy szövetségi bíró utasítására adta át az FBI az amerikai levéltárnak, de ötven évre titkosítás alá kerültek. Két év múlva lehetnek nyilvánosak, és előbb csak bírósági döntéssel lehet közzétenni ezeket – emlékeztetett a CBS News.
Robert Kennedy megölése
John F. Kennedy öccsét, Robert „Bobby” Kennedyt két hónappal King meggyilkolása után ölték meg. Az elnökségre pályázó politikust, aki igazságügyi miniszterként szolgált bátyja alatt, azután ölték meg a Los Angeles-i Ambassador hotel konyhájában, hogy elmondta győzelmi beszédét, miután megnyerte a Demokrata Párt kaliforniai előválasztását. Gyilkosát, a palesztin származású, keresztény, jordániai állampolgár Sirhan Sirhant halálra ítélték, amit később életfogytig tartó börtönbüntetésre módosítottak.
Csakúgy, mint bátyja esetében, Robert Kennedy megölésével kapcsolatban is többen kételkednek abban, hogy a valódi gyilkost ítélték el. Egy elterjedt elmélet szerint volt egy második fegyveres is, és az ő lövése ölte meg Kennedyt, más elméletek szerint Sirhant hipnózissal vették rá a merénylet elkövetésére.
A hivatalos verziót elvető emberek között van Robert Kennedy fia, Robert F. Kennedy Jr. is, akit Trump egészségügyi miniszternek jelölt. A több összeesküvés-elméletet is terjesztő ifjabb Kennedy meg van győződve arról is, hogy elnök nagybátyja megölésében a CIA-nak is benne volt a keze, és abban is biztos, hogy apját nem Sirhan Sirhan gyilkolta meg, hanem egy, a CIA-hoz köthető ember, bár jelezte, hogy erre csak közvetett bizonyíték van.
Trump az ígért tempóban indította második elnökségét, első napjait Elektor műsorunkban is elemeztük:
