Íme a washingtoni püspök, aki könyörületet kért az elnöktől, mire megkapta, hogy szélsőbalos Trump-gyűlölő
Donald Trump elnöki beiktatása ugyan hétfői eskütételével és parádéjával csúcsosodott ki, de a többnapos eseménysorozatot egy keddi ökumenikus istentisztelet zárta le a washingtoni Nemzeti Katedrálisban. És itt olyasmi történt, ami a cunamiként érkező MAGA-világgal, az izolacionista Trump-politikával élesen szembenáll: egy lelkész könyörületre szólította fel az elnököt az LMBTQ-személyek és a bevándorlók iránt.
Mariann Edgar Budde visszafogott beszédében arra utalt, a meleg vagy nemi tranzíción keresztülmenő emberek féltik az életüket; az alapvető mezőgazdasági, ipari vagy épp konyhai munkákat elvégző bevándorlók pedig nem bűnözők, hanem „jó szomszédok”, tagjai az amerikai gyülekezeteknek. Sok bevándorló gyerek ráadásul attól fél, hogy elviszik a szüleiket.
Budde arra kérte Trumpot, hogy vegye figyelembe „azokat az embereket, akik szedik a terményünket és takarítják az irodaházainkat, akik baromfifarmokon és húscsomagoló üzemekben dolgoznak, akik elmosogatják az edényeket, miután éttermekben eszünk, és éjszakai műszakban dolgoznak a kórházakban”.
Mindez élesen szembemegy az elfogadást elutasító, a bevándorlókat a határon megállítani, az országból kipaterolni igyekvő Trump politikai krédójával. Az egész történés jelentőségét az adta, hogy közben a templom első sorában ott ült az elnöki pár, Donald és Melania Trump, és az alelnöki pár, J. D. és Usha Vance. Látható a felvételeken, hogy a püspöki beszéd közben Trump olykor inkább a programfüzetet és a padlót fixírozta és komolyan nézett, Vance pedig vonogatta a szemöldökét. Eközben Budde így esdett: „Könyörületre kérem, elnök úr! Egykor mi mind idegenek voltunk ezen a földön.”
Ki ez a merész lelkész?
A 65 éves Budde New Jersey-ben és Coloradóban nőtt fel, férjezett, kétgyerekes családanya, sőt már nagymama, aki történelemből és teológiából diplomázott, és imád biciklizni. 18 évig szolgált a minneapolisi St John’s Episcopal Churchben, azaz az anglikán egyház amerikai leágazásában, majd 2011-ben Washington püspökének nevezték ki, első nőként. Emellett már három könyvet is írt teológiai-pszichológiai vonalon.
A Guardian arról ír, nem ez az első eset, hogy Budde szembeszáll Trump elveivel. 2020-ban publikált egy véleménycikket a New York Timesban, amiben azt kritizálta, hogy Trump kiállt egy Bibliát tartva a kezében a St John’s Episcopal Church, azaz a Szent János Episzkopális Templom elé. Tette ezt a fekete George Floyd rendőrök általi megölése, és az emiatt kitört tüntetéshullám idején, a Szentírást mutatva a tiltakozóknak. Azt írta, Trump „szent szimbólumokat használt, hogy a spirituális tekintély köntösébe bújjon, miközben a kezében tartott Bibliával ellentétes álláspontokat képviselt”.
Nem sokkal később egy ABC-interjúban már kerek-perec úgy fogalmazott, szükséges lenne leváltani Trumpot, és olyan vezetésre van szükség, ami olyan módon kormányozza az országot, amilyet az megérdemel. A Floyd halála miatti tiltakozásokat „a békés tüntetés megszentelt cselekedetének” írta le.
A Washington Post emlékeztet, 2017-ben, Trump első beiktatása után is Budde misézett, de nem tett semmilyen politikai kinyilatkoztatást. A mise után viszont közölte, hogy részt vett a Trump ellen tartott egymilliós nőtüntetésen. A 2020-as választások előtt pedig ő mondott áldást a Demokrata Nemzeti Konvención, ahol végleg eldőlt Joe Biden elnökjelöltsége.
Budde 2020-ban cikket írt a Sojourners progresszív keresztény magazinba is. A témája a Nemzeti Katedrális konföderációs parancsnokait ábrázoló üvegablakok lecserélése volt. Azzal érvelt, hogy a 19. századi polgárháborúban a rabszolgatartásért küzdő déli államok generálisainak nincs helyük a nemzeti dómban. Az üvegablakokat elküldte az afroamerikai történeti múzeumnak, és Kerry James Marshall által tervezett, a fekete polgárjogi harc momentumait megörökítő színes ablakokat rakatott be helyettük.
Buddet a washingtoni egyházmegye oldalán olyan embernek írják le, aki törődik a faji egyenlőséggel, a fegyveres erőszak megelőzésével, a bevándorlási reformmal, az LMBTQ-személyek bevonódásával.
Akció és reakció
A New York Times szerint Budde már tavaly nyáron meghirdette, hogy a katedrálisban imádságot tart függetlenül attól, kit választanak az amerikai elnöknek. Ilyen mise korábban is volt, szinte az Egyesült Államok alapítása óta, de a szervezők mindig megvárták, hogy kiderüljön, ki lett az elnök. Így a Washington Post szerint más esetekben a leendő elnök beiktatási eseményeket szervező csapatának nagyobb beleszólása volt az elhangzottakba. 1985 óta – Bill Clinton két beiktatásának kivételével – az összes beiktatás utáni misét itt tartották.
Budde szerdán azzal magyarázta kiállását a katedrálisban, hogy felelősségének tartotta, hogy imádkozzon a nemzet egységéért. Hozzátette, azon gondolkozott a beszéd előtt, hogy az egység nem megy a másik ember becsületének és méltóságának figyelembevétele nélkül, és hogy az könyörületet, együttérzést és megértést igényel. Indoklásként még azt hozta fel, hogy Trump győzelme után sok ember meg van rémülve, ezért is kell könyörületesnek lenni.
Trump az istentisztelet után azt mondta a riportereknek, hogy az esemény nem volt túl izgalmas, a szervezők jobban is teljesíthettek volna. Szerdán már sokkal keményebben fogalmazott, a tiszteletest „radikális baloldali Trump-gyűlölőnek” nevezte közösségi oldalán, a Truth Socialön. Trump szerint Budde bevitte az egyházat a politika világába. Hozzátette, a kijelentések helytelenek voltak, az esemény „nagyon unalmas” volt, az egyháznak pedig bocsánatot kéne kérnie a közvéleménytől – írja a Washington Post.
Trump támogatói még keményebben reagáltak a Post szerint. Mike Collins georgiai képviselő azt írta az X-en, a misézőt is hozzá kéne adni a deportálandók listájához. Todd Starnes, a jobboldali Newsmax műsorvezetője szerint a katedrális Budde prédikációja idején „a Sátán menedéke” lett. Sean Feucht konzervatív zenész és aktivista pedig felvetette, ne tartsanak többé ilyen istentiszteletet a Nemzeti Katedrálisban.
Budde azt mondta a New York Timesnak, nem kívánja kommentálni Trump szavait. Hozzátette, mondatai nem kihívás céljából hangzottak el, hanem mert érzékeli a félelmet sok emberben. Csak azt akarta kifejezni, hogy a vezetők egyik jó tulajdonsága tud lenni a könyörület. Budde az amerikaiaknak is üzenni akart, akiknek több mint fele támogatja a bevándorlók kiutasítását a lap egy korábbi felmérése szerint.
Mint korábban írtuk, a Szemlélek keresztény lap szerdai cikkében Sulyok Tamás köztársasági elnök tavalyi beiktatásával vontak párhuzamot. Ezen szintén jelen voltak és áldást kértek az államfőre a történelmi felekezetek képviselői, köztük Fabiny Tamás püspök, aki akkori beszédében szokatlanul erős kritikát fogalmazott meg. „Álmodjunk együtt egy olyan országot, amelyben béke és egyetértés uralkodik. Ahol nagyvonalú a kormány és méltányos az ellenzék. Ahol nem szakadnak ketté családok és baráti társaságok csak azért, mert különböző pártokat támogatnak. (…) Ahol különbséget tudnak tenni menekültek és bevándorlók között. Álmodjunk együtt (…) egy olyan országot, amelyben nem számít érdemnek az adócsalás és az ügyeskedés” – idézi a lap a püspök beszédét.
