„Minden létező erkölcsi határ áthágása” – az uniós intézmények elleni magyar kémkedésről vitázott az EP

Kedden A magyar kormány illegális kémkedése az EU intézményei és vizsgálati szervei után címmel vitázott az Európai Parlament (EP). Ahogy arról decemberben a Direkt36 írt a Telexen megjelent cikkében, Lázár János irányítása alatt az Információs Hivatal (IH) megfigyelte az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF nyomozóit, amikor ők Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit, utána titkosszolgálati belharc lett az esetből. A cég korábban Tiborcz István, Orbán Viktor vejének résztulajdonában állt.

Az uniós intézmények és a tagállamok közös felelőssége, hogy fenntartsák az EU alapértékeit, jelentette ki Adam Szlapka a tagállami Tanács soros lengyel elnöksége nevében. (A lengyeleknek januárban úgy adta át a magyar kormány a féléves tisztséget, hogy épp előtte lett alapjogi kérdés egy volt lengyel miniszterhelyettes magyar menekültstátuszából.) Bármilyen kísérlet, hogy ezeket az alapjogokat megkerüljék, érdemes a figyelmünkre, hangsúlyozta a lengyel EU-ügyi miniszter. A Tanács ugyanakkor nem kommentál meg nem erősített híreket, beleértve ezt az esetet is, amit a hatóságoknak kell kivizsgálniuk.

Piotr Serafin, az Európai Bizottság csalások elleni tagja kiemelte, hogy a hírek szerint a magyar hatóságok az EU csalás elleni szervét (az OLAF-ot) figyelték meg, amikor uniós támogatású projektek után vizsgálódott. Nem kommentálta a hírt, de hangsúlyozta, hogy az uniós pénzek védelme uniós és tagállami kötelezettség, ahogy az együttműködés is az OLAF-fal.

„Azt is elmondhatom önöknek, hogy az Elios ügyében az OLAF végül arra jutott, hogy számos szabálytalanság volt a cégnek megítélt pályázatoknál”, az intézmény pedig azt ajánlotta, hogy a magyar kormány 17 milliárd forintnyi támogatást fizessen vissza. (A kormány ezt a költségvetésből állta, így másról küldhetett helyette számlát az Európai Bizottságnak.) Serafin kiállt az OLAF tagjai mellett, és hangsúlyozta, hogy a hivatal el fogja végezni a csalás és korrupció elleni független vizsgálati munkáját.

Minden csalás elleni uniós nyomozónak köszönetet mondott, aki részt vett az Elios-ügy feltárásában. „Szakmaiságot, eltökéltséget és bátorságot mutattak”, biztosították, hogy uniós közpénzek ne a hatalomhoz közeli személyek magánzsebébe vándoroljanak.

Az Európai Bizottság eltökélt, hogy megvédje magát, igénybe vesz különleges szolgáltatásokat emberi és digitális kémelhárításra, és együttműködik más uniós intézményekkel, amik kémkedés célpontjai, figyelmeztetett. Biztosította róla az OLAF dolgozóit, hogy a védelmüket tekinti az egyik legfontosabb feladatának. A vita végén arra emlékeztetett mindenkit, hogy amikor nyomoznak, nem a magyar vagy bármelyik nép ellen teszik, hanem hogy megvédjék a közös pénzügyi forrásokat. Megígérte, hogy ez továbbra is elsődleges céljuk lesz, a következő, 2028-ban induló hétéves költségvetésbe is erősen beágyazzák majd a jogállamiságot és folytatják a csalás elleni rendszer megerősítését.

Ebből az esetből ismét azt tanulhattuk meg, hogy Orbán Viktor rendszere közelebb áll Vlagyimir Putyinéhoz, mint az uniósakhoz, jelentette ki Michał Wawrykiewicz. A jobbközép Európai Néppárt vezérszónoka mindenkit emlékeztetett rá, hogy a cikk szerint „történetesen” Tiborcz István, Orbán Viktor vejének volt cége után nyomoztak az OLAF-osok. Az eset „minden létező erkölcsi határ áthágása”. Az uniós tagállamoknak kötelessége, hogy védjék egymást, de a magyar kormány úgy viselkedik, mintha az EU ellensége lenne, például az orosz jegybanki vagyont lefoglaló szankciókat is blokkolja. „Az Európai Unió és a nyugati világ ellenségével, valamint Putyin szövetségesével van dolgunk, kezeljük is így komolyan.”

„Évek óta tudjuk, hogy a magyar kormány a titkosszolgálatokat politikai ellenfeleivel szemben használja” – jelentette ki Molnár Csaba. A DK politikusa a szocialista frakció nevében felemlegette a Pegazus kémszoftver használatát is, az OLAF pedig Tiborcz után nyomozott, aki „a semmiből az ország egyik leggazdagabb emberévé vált” pont abban az ügyben, ami megalapozta a vagyonát. A megfigyeléskor ráadásul az Információs Hivatal (IH) Lázár János minisztériuma alá tartozott, ami akkor az uniós pénzekért is felelt. Hangsúlyozta azt is, hogy az ügyészség épp az EP-vita előtti napon utasította el a feljelentést az ügyben. (A vádhatóság részben elévülésre hivatkozott, és úgy vélte, a cikk alapján amúgy „sem lehetne megállapítani sem a jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének, sem más bűncselekménynek az egyszerű gyanúját”.) A titkosszolgálatok most egy olyan miniszter alá tartoznak, akit az USA kormánya szankcionált, utalt Rogán Antalra. Molnár azt kérte, az Európai Bizottság vizsgálódjon és tegye az ügyet a jogállamisági eljárás részévé, mert az igazság kiderítése az egész EU érdeke.

Akkor vitatkoznak, amikor az EU-t sokféle válság gyötri: nulla százalék körüli gazdasági növekedés, bizonytalan és drága energia, a versenyképesség romokban, romló közbiztonság a városokban, indított Dömötör Csaba. A Patrióták Európáért frakció vezérszónokaként felszólaló fideszes képviselő szerint így jócskán lenne tennivaló, erre a baloldali-liberális többség napirendi vitát kér Magyarországról „a 127. alkalommal”, mindezt egyetlen cikk és névtelen források alapján.

A hatóságok szerint „a feltételezést semmilyen objektív körülmény és adat nem támasztja alá, ráadásul maga az OLAF sem tett bejelentést arról, hogy a munkatársaikat megfigyelték volna. Nem is megyek bele a részletekbe, mert azok úgysem számítanak itt.”

„A Magyarország elleni erőltetett boszorkányüldözésre valahogy mindig találnak helyet a napirendben, de a lényegi kérdésekről soha nem akarnak vitatkozni, például arról, hogy mi Európa álláspontja az új háborús helyzetben. Amerika most már békét kötne, erről még sincs többórás vita ebben a házban.” Megakadályozták azt is, hogy Didier Reynders volt biztos pénzmosási botrányát napirendre vegyék, „miközben ő élet és halál ura volt jogállamisági kérdésekben”, „a Facebook cenzúrájáról” vagy a migráció következményeiről vitázzanak. „Láttunk már nyomásgyakorlást, de akkor sem fogunk engedni a fontos ügyekben.”

Hiszek az ártatlanság vélelmében, de ha igaz a gyanú, nyilvánvalóan korrupt, aki a vejét vizsgáló uniós nyomozókra titkosszolgálatokat küld, jelentette ki Georgiana Teodorescu. Az euroszkeptikus ECR vezérszónoka szerint ilyen esetben az illető rossz kém és képmutató, aki nagy harcos a globalizáció ellen, miközben az ellenfelei fegyvereit használja. (A Fidesz tavaly júniusig az ECR-hez akart csatlakozni. Arra hivatkozva állt el ettől, hogy a frakcióba felvették a román AUR-t, aminek Teodorescu is tagja.)

Minden európai polgárnak joga van elvárni képviselőitől, hogy megfelelően használják fel a közpénzeket, hangsúlyozta Sophie Wilmès. A liberálisok vezérszónoka egyszerűen tűrhetetlennek tartotta, ha egy európai kormány – jelen esetben a magyar – lehallgatná és követné az OLAF nyomozóit. Határozott és konkrét reakciót kért az Európai Bizottságtól, ha bebizonyosodik a lojális együttműködés uniós alapelvének ez a megsértése. Emlékeztette a testületet a magyar kormány ellen indított hetes cikkes eljárásra is.

Egyenesen az ellenséges diktatúrák játékkönyvéből vett szabálysértés, ami most az EU területén történik, mondta a zöldek nevében Tineke Strik. Az uniós tisztviselők elleni kémkedés az EU intézményeinek aláásása, „mert feltárhatja Orbán korrupcióját, valójában Orbán hűtlenségéről és arról árulkodik, hogy kész szabotálni az OLAF munkáját”, mondta az EP magyar jogállamiságért felelős képviselője. Az eset szerinte túlmutat azon, hogy a hivatalnak ártson, az EU egészét érinti. Azt mutatja, hogy Orbán Viktornak semmilyen szándékában nem áll, hogy harcoljon a korrupció ellen, ezért azt kérte, hogy tartsák befagyasztva az eddig zárolt támogatásokat, valamint biztosítsák a hatékony, független korrupcióellenes gyakorlatokat.

„Nem fogadhatjuk el, hogy az adófizetők pénze az Orbán-klán tágas zsebeiben kössön ki.”

Az úgynevezett újságírók komoly vádakat fogalmaznak meg, és az összes többi médium szűrés nélkül veszi ezeket az állításokat, Németországban is ezt látta a Szuverén Nemzetek Európájától Arno Bausemer. Az ilyen gyakorlatok lerombolják a demokráciába vetett bizalmat. A szándékos félrevezető tájékoztatás ilyen gyakorlata a hazug sajtóé. Nyilván nincs semmilyen bizonyíték a kémkedésre, így a vádak a papírt sem érik meg, amire nyomtatják azokat.

A baloldal számtalanszor találgatások, hamis hírek alapján támadja Magyarországot az EP-ben, mondta Vicsek Annamária. A Fidesz delegációjához tartozó képviselő az Integritás Hatóság vezetőjének ügyét emlegette fel: az európai sajtó és a baloldal is hallgat „Brüsszel előretolt helyőrségének vezetőjéről”. Biró Ferenc „Brüsszel megbízásából a korrupcióellenesség ostoraként viselkedett”, mint Reynders. Magyarország kettős mércét szenved el, keresztre feszítik azért, amit más tagállamnak elnéznek. Daniel Freund zöldpárti képviselő ugyanakkor arra figyelmeztette Vicseket, hogy a hatóság vezetőjét a „kormány” nevezte ki (valójában pályázat útján az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László, akit a Fidesz-KDNP jelölt, és 2022-ben az Országgyűlés szavazott meg).

A fideszes képviselők közül Schaller-Baross Ernő a gazdaság, a migráció és a háború után birodalmi testtartást felvevő baloldali paktumelitről beszélt, ami „egy forrásmegjelölést nélkülöző újságcikkre” alapozva, „Soros György által finanszírozva, a sárdobálás közepén egy sokadik Magyarország-vitát kezdeményez ebben a házban”.

„Mi lesz legközelebb: tenyérből olvas vagy leönti magát halvérrel?”

Azt hiszik, elterelhetik az európaiak figyelmét, de így további választási vereségeket fognak elszenvedni.

László András a Reynders-ügy mellett a szocialistákat érintő Katargate-et, valamint az Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója közötti üzenetváltásokat említette olyan ügyekként, ahol az OLAF nem derített fel semmit, mintha a hivatal „nem is lenne”.

„Mára kiderült, hogy mindkét intézményt totális támadás alá vette Orbán Viktor korrupt és inkompetens kormánya”, ami „a hiányzó EU-s pénzeket adóemeléssel és a magyarok fizetésének elinflálásával próbálja pótolni” – közölte a Tisza Párt képiselőcsoportja. Álláspontja szerint „Magyarországon az uniós pénzek elköltése mindig is a korrupció melegágya volt, a Fidesz alatt csakúgy, mint Gyurcsányék alatt. Ezért is fontos, hogy a magyar emberek érdekében az illetékes szervek feltárják az ilyen eseteket.” „Vissza fogjuk szerezni európai partnereink bizalmát, és vissza fogjuk szerezni a magyar embereknek és magyar vállalkozásoknak járó EU-s pénzeket. Ennek érdekében választási győzelmünk után azonnal csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, elkezdjük feltárni a NER korrupciós ügyeit, és megerősítjük a magyar emberek érdekét védő intézmények hatáskörét.”

Címlapkép: Brigitte Hase / Európai Parlament / Európai Unió