Gázában naponta tíz palesztin gyerek veszíti el legalább az egyik lábát az ENSZ szerint
Annak ellenére, hogy Benjamin Netanjahu hétfőn bejelentette, hogy közeleg a gázai háború aktív fázisának lezárása, hírügynökségek kedden is ádáz harcokról számoltak be az övezetből, és a háború által kiváltott diplomáciai és belpolitikai viszályok is tovább buzognak. Összefoglalónk az izraeli–palesztin konfliktus keddi napjáról.
- Az izraeli légierő keddre virradóra az elvileg már 2023-ban elfoglalt Gázaváros területén három légicsapást is végrehajtott. Két csapás két iskolaépületet vett célba, ahol a bombák összesen legalább 14 emberrel végeztek – a palesztin hatóságok szokásuk szerint nem közölték, ebből mennyi volt a fegyveres. Egy légicsapás a Földközi-tenger partján található Shati menekülttábort (ami valójában csak státuszában és lakóinak származását tekintve menekülttábor, valójában egy többgenerációs városka) érte, ahol 10 ember vesztette életét. Találat érte Iszmail Hánije házát; ahol a Hamász politikai szárnyának főtitkárának egyik lánytestvére is életét vesztette. A katari emigrációban élő palesztin vezető áprilisban három fiát és több unokáját is elvesztette egy izraeli légicsapásban.
- „Naponta átlagosan tíz palesztin gyermek veszíti el egyik vagy mindkét lábát a gázai fegyveres konfliktus következtében” – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ENSZ palesztin menekülteket segélyező közel-keleti hivatalának (UNRWA) vezetője. Philippe Lazzarini az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) adataira hivatkozva azt mondta, ez azt jelenti, hogy mintegy 2 ezer gyerek veszítette el egy, vagy két lábát a gázai konfliktus első 260 napja alatt. Ezek az adatok a kezüket vagy karjukat elvesztő gyermeket nem tartalmazzák. Az UNICEF szerint az amputálásokat nehéz körülmények között és sokszor altatás nélkül kénytelenek elvégezni az orvosok.
- Az IDF szerint a légicsapásokat Izrael ellen támadást tervező palesztin terroristák ellen hajtották végre, és a célpontok között több olyan figura is volt, akik részt vettek a 2023. október 7-i terrortámadásban. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy iskolaépületeket is támadott, azonban ezeket szerinte a Hamász terroristái használták búvóhelynek.
- Az október 7-i terrortámadás 101 izraeli áldozata, illetve családjaik egymilliárd dollárra perelték be az ENSZ palesztin segélyezési alapját (UNRWA). A gázai segélyezési rendszer meghatározó szereplőjének számító szervezetet Izrael már hónapok óta azzal vádolja, hogy a Hamásznak engedélyt adott arra, hogy fegyverraktárakat, alagútlejárókat alakítson ki létesítményeiben, és „amerikai adófizetők dollárjaival” is támogatta a terroristákat. A 167 oldalas vádiratban nemcsak a UNRWA-t, hanem annak hét egykori és jelenlegi vezetője is vádlottként szerepel. Az IDF egyébként kedden pont az UNRWA egyik iskoláját bombázta le.
- Az Izraelben alkotmánybíróságként funkcionáló Legfelsőbb Bíróság pontot tett a szekuláris és vallásos zsidók egyik legrégebbi konfliktusának végére, amikor kimondta, „nincs jogi alapja” annak, hogy az ultraortodox férfiak mentességet élvezzenek a 32 hónapos kötelező katonai szolgálat alól. A döntést természetesen hevesen támadták a kormánykoalíció vallásos pártjai; a szefárd (az ibériai-félszigeti felmenőkkel rendelkező) és a mizráhi (észak-afrikai és közel-keleti diaszpórából Izraelbe települt) ultraortodox zsidókat képviselő Sasz politikusa, Arjeh Deri megismételte azt az érvet, miszerint a modern oktatástól távol maradó, kizárólag vallási stúdiumokat folytató tanulók imáikkal ugyanúgy hozzájárulnak Izrael védelméhez, mint ahogy fizikai síkon a katonák:
a Tóra Izrael minden ellensége ellen bevethető titkos fegyvere, és a világon nincs az az erő, ami eltilthatná a zsidókat a szent könyv tanulmányozásától.
A gázai háború legújabb fejleményeiről és dilemmáiról itt olvashat részletesen.
(Az MTI, a Reuters, a Times of Israel és a Guardian tudósításai alapján.)
