Európából csak Csehországban haltak meg többen lakosságarányosan az elmúlt héten a járványban, mint Magyarországon
Lakosságarányosan Európából Csehországban haltak meg a legtöbben az elmúlt héten a napi halálos adatok alapján, a második azonban már kevéssel lemaradva Magyarország – derült ki a Johns Hopkins Egyetem adataiból. Ráadásul a csehországi mutatók a héten a magas szintről fokozatosan estek, miközben a magyarországiak növekedtek:
Az összesítésben nincsen még benne, hogy az elmúlt 24 órában Csehországból csak 71, Magyarországról 194 halálos áldozatot jelentettek így Magyarország megelőzte Csehországot is a halálozások hét napi csúszóátlagát tekintve. (Ugyanakkor több ország legutolsó napi adata még nem ismert, így nem jelenthető ki, hogy eszerint Magyarország ezzel az első helyre került a fekete statisztikában az elmúlt hét napot tekintve.)
A halálos áldozatok száma egymillió lakosra vetítve így nézett ki a kontinensen az elmúlt hét napi adatainak átlagolása alapján, a március 20-i összesítéskor:

A folyamat Magyarországra nézve kedvezőtlen adatai pedig így néznek ki:

A fenti ábrából látszik, hogy a februárban lakosságarányosan több halálesetet regisztráló Csehországban és Szlovákiában az elmúlt tíz napban már csökkentek a számok – a március elején még legrosszabb arányt felmutató Szlovákiában a mutatók mostanra a vizsgált országok mutatói alá estek – Magyarországon, Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában viszont egyelőre nőnek. (Igaz, a a legfrissebb adatok szerint Magyarországon az elmúlt 24 órában kevesebben haltak meg, mint előtte egy nappal, az eddigi legsúlyosabb napon (227), ám ezek a számok is magasabbak, mint a csehországiak, és látható, hogy a két ország mutatói csaknem azonosak.
A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja további részletes grafikonjainkat >>>
Támad a brit variáns
A múlt heti halálesetekkel együtt mostanra több mint 900 ezren vesztették életüket a koronavírus-járvány miatt Európában: hetente most több mint 20 ezren halnak meg a betegség miatt a régióban, ami jóval magasabb szám, mint a tavaly ilyenkor mért adatok.
A terjedés oka elsősorban a B.1.1.7 néven ismert brit variáns, ami most már az 53 európai országból 48-ban van jelen, és gyorsabban terjed, mint korábbi társai.
Arra, hogy Közép-Európában és a Balkánon aggasztóvá vált a helyzet – miközben a térségben 2020 első felében jóval kisebb mértékben terjedt a járvány, mint Nyugat-Európában – az ENSZ egészségügyi világszervezete (WHO) is felhívta a figyelmet.