Válasz Online: Valami továbbra is bűzlik a szegénységi adatoknál

Követte a nagy szegénységi vitát? Eddig nem? Arról van szó, hogy a Válasz Online még április elején közölt egy cikket, amelyben két kutató, Tátrai Annamária és Gábos András arról írt, hogy furcsa ellentmondások vannak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szegénységi adataiban, feltűnően sokan éppenhogy becsúsznak a szegénységi küszöb fölé.

A KSH visszautasította a szándékos manipuláció vádját (vagy legalábbis gyanújának felvetését), de azt ígérte, hogy revíziót hajt végre. Június elején újabb két írás jelent meg a Válasz Online-on. Öt szerző újabb problémákat vetett fel, némileg leegyszerűsítve arra mutattak rá, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) amolyan jótékonysági szervezetként a kimutatások szerint nagyon sok magyar család esetében nem adót szed be, hanem a befizetett adónál nagyobb mértékű pénzt utal, ami a magyar adórendszer sajátosságait figyelembe véve lehetetlen.

A lap szerkesztőségi cikkben is értelmezte az adatokat.

Miért érdekesek ezek a látszólag adatokról, módszertanról szóló tanulmányok? Egy ország életében nem éppen szerencsés, ha politikai szempontok alapján a sportról, a kultúráról, a gazdaságról alkotott vélemények vagy általában a közbeszéd elfogultságtól determinált. A kormány lelkes hívei szerint fantasztikusan küzdött a magyar labdarúgó-bajnokság győztese a BL-ben, és kiharcolt egy hősies döntetlent, csodás lett a sok közpénzből finanszírozott történelmi film, és a szankció okozta nehézségek ellenére jön a gazdasági repülőrajt. A kritikus ugyanezekről azt mondja, hogy hiába ömlik a közpénz, nincsenek érdemi focieredmények, most is csak egy döntetlen sikerült, silány lett a propagandafilm, és évek óta szenved a magyar ipar.

Ugyanakkor a közvéleménynek viszonylag sokáig meglehetett az a reménye, hogy a statisztikák maguk azért pontosak, csak értelmezés kérdése, hogy ki mit olvas ki belőlük. Ha ez is megkérdőjelezik, akkor mindenki elveszíti a „mankót”.

A vizsgált, 2014 és 2021 közötti szegénységi statisztikákban a háztartások jelentős részénél nagyobb a nettó jövedelem, mint a bruttó. Vagyis olyan mintha bizonyos személyek Magyarországon nem fizetnék az adót, hanem kapnák. Olyan emberekről van szó, akiknek a bruttó jövedelme eltért egymástól, de az ennél magasabb nettó jövedelem éppen a szegénységi küszöb fölött maradt.

A kiszélesített vizsgálat szerint az öregségi nyugdíjasok 52 százaléka olyan háztartásban él, amely az adatbázis szerint pénzt kapott a NAV-tól, A NAV cáfolta, hogy lennének olyan emberek, akik több adó- és járulék-visszatérítést kapnak, mint amennyit befizettek.

Mint a lap írja,

amennyiben az adatok helytállóak, a legkisebb, NAV által a nyugdíjasoknak juttatott összeg 2993 forint volt, de előfordult olyan is, aki éves szinten 650 402 forintot kapott a NAV-tól.

Az eredmény pedig az lett, hogy egy idős ember havi bruttó jövedelme 81 ezer forint volt, mégis a 105 ezer forintos szegénységi küszöb fölé került, mert a különbözetet az EU-SILC adata szerint negatív adóként megkapta.