Szerencsejáték-ügy: a kaszinókra nem vonatkozik az adócsökkentés, de az így is Budapest kivéreztetését szolgálja

„A mostani javaslat kifejezetten bicskanyitogató. Most konkrétan a kaszinótulajdonosok kezébe teszik azt a pénzt, amit elvesznek Budapesttől” – mondta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerdán egy sajtótájékoztatón. Karácsony itt arról beszélt, hogy az adótörvények idei módosításában van egy mondat, ami a szerencsejáték-cégek adózását módosítaná, ami a főpolgármester szerint azt jelenti, hogy „a szerencsejáték-iparban, ahol gyakorlatilag csak állami cégek és Fidesz-közeli kaszinók kaptak helyet, negyedére csökkentik az iparűzési adó befizetési kötelezettséget.”

Karácsony Gergely bejelentésére tőle szokatlan gyorsasággal reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki szerint „Karácsony Gergely újra hazudik”. Nagy szerint a módosítás egy adószabályozási hiányosságot szüntet meg és csak a Szerencsejáték Zrt.-t érinti. Ennek megfelelően a módosítás Karácsony állításával szemben a kaszinókra nem vonatkozik.

Karácsony rögtön oda is kommentelt Nagy Facebook-posztjára, azt írva: „Miniszter úr, annyira jót tenne ennek az országnak, ha a gazdasági és jogi tények közül sikerülne Önnek egyet eltalálnia végre. Sajnálom, hogy ez most sem sikerült”. Karácsony szerint a javaslat nevesíti a szerencsejáték-szervezőket, és ide sorolja a játékkaszinókat és az online kaszinókat is.

Nagy Márton erre új poszttal jelentkezett, amiben azt írta, nem tudta, hogy „Karácsony Gergely ekkora adószakértő lett és ilyen jól ismeri a kaszinók működését”. Szerinte „az érintett szabályozás nem érinti a kaszinókat”, mert az esetükben a helyi adófizetésük alapját befolyásoló árbevétel nettó módon keletkezik a játékok befejezésekor, és a nap végén összesítve a játékok után, „vagyis a nyereményráfordítás elszámolása folyamatos”.

Felmerül a kérdés: kinek van igaza?

Nagy Márton nézte meg alaposabban a jogszabályokat

Az adótörvény módosításáról Radnai Károly adószakértőt, az Andersen Magyarország adótanácsadó cég ügyvezető partnerét kérdeztük. Radnai szerint a fenti kérdésre a nagyon rövid válasz az, hogy technikailag Nagy Mártonnak van igaza, vagyis a módosítás valóban nem a kaszinókra, hanem csak a Szerencsejáték Zrt.-re vonatkozik. Az viszont igaz, hogy a módosítás értelmében az állami monopóliummal rendelkező cég adóterhe több mint tízmilliárd forinttal csökken, ami az önkormányzatok és főleg a fővárosi önkormányzat költségvetéséből fog hiányozni.

Radnai Károly szerint érdemes tudni, hogy a szerencsejátékok szervezését egy 1991-es törvény szabályozza, amit azóta többször módosítottak, mégis több elavult részletet, jogszabályi hivatkozást tartalmaz. Ez, és a számviteli törvény a szerencsejátékot szervező cégek adózását nem teljesen egyértelműen határozza meg, ami alapján mostanáig különböző módon adózott a Szerencsejáték Zrt. és a kaszinótulajdonosok.

Bár ezt a szabályok sehol nem fektették le teljesen világosan, az a gyakorlat alakult ki, hogy:

• a kaszinóknak és egyéb szerencsejátékot szervező cégeknek a nettó játékbevétel alapján kell iparűzési adót fizetni. Ez a bevételeik és a játék során keletkező kiadásaik közötti különbség, ami tehát egy alacsonyabb, nettó összeg;
• a sorsolásos játékok szervezőinek – ami állami monopólium alapján a Szerencsejáték Zrt. – viszont a sorsolásos játékok teljes bevétele, tehát egy magasabb, bruttó összegből kell iparűzési adót fizetni.

Egy konkrét példát nézve: ha bemész a kaszinóba, felraksz a rulettre 10 ezer forintot, visszanyersz 6 ezret, akkor a kaszinónak a 4 ezer forintos különbözet után iparűzési adót fizetni. Ha viszont veszel lottószelvényeket 10 ezer forintért, nyersz egy kettessel 6 ezer forintot, akkor a Szerencsejáték Zrt.-nek nem a 4 ezer forintos különbözet, hanem a teljes, 10 ezer forintos bevétel alapján kell iparűzési adót fizetni. Ezt a különbséget szünteti meg a mostani adótörvény-javaslat azzal, hogy a Szerencsejáték Zrt. adóterhét arra a szintre mérsékli, ahol a kaszinók adóterhe van.

Radnai Károly szerint szakmailag valóban sántított a különbségtétel, hiszen a számviteli törvény nem tesz különbséget a két típusú szerencsejáték között, és szakmailag helyes döntésnek tűnik, hogy a jogalkotók egységesítenék a szabályt. Más szempontokból azonban nehéz megérteni, hogy a döntéshozók ebben a helyzetben miért úgy egységesítették a szabályt, hogy azzal a Szerencsejáték Zrt. járjon jobban.

Ez a cég ugyanis állami monopólium alapján, versenytársak nélkül szervez lottót és egyéb sorsolásos játékokat, így nem fordulhat elő, hogy a magasabb adókulcs miatt hátrányba kerül a versenytársaival szemben.

Ráadásul egy állami cégről van szó, így ha az önkormányzatok kárára csökkentik az adókulcsát, akkor annak legfeljebb annyi következménye lesz, hogy az önkormányzatoknál kicsit kevesebb pénz marad, az államnál pedig kicsit több.

A cég profitja ráadásul részben megkérdőjelezhető célokra megy el, idén év elején közadatigénylés nyomán az derült ki, hogy tíz év alatt 22,41 milliárdot osztott szét a Szerencsejáték Zrt., ebből 697 millió Havasi Balázsnál, a NER kedvelt zongoristájánál landolt.

Radnai Károly szerint a Karácsony Gergely által megjelölt 18 milliárdos összeg stimmel, a Szerencsejáték Zrt. ugyanis tavaly valóban 24 milliárd forint iparűzési adót fizetett be, aminek a háromnegyedét az adótörvény módosításával megtarthatná. Az nem egyértelmű, hogy melyik önkormányzat mennyivel járna rosszabbul, a cég ugyanis részben az országban elszórva lévő értékesítési pontjai, részben a budapesti központja alapján fizeti az iparűzési adót, eszerint pedig annak nagy része a fővárosnál, illetve budapesti kerületeknél köt ki.

Egy lépéssel közelebb lökheti Budapestet a csődhöz

Karácsony Gergely és Nagy Márton üzengetésével párhuzamosan Őrsi Gergely II. kerületi polgármester is megszólalt, szerinte az ő önkormányzatának majdnem 500 millió forintos bevételkiesést okoz az adóváltozás. Szerinte ők ezt nem tudják teljesen kompenzálni, de azzal megpróbálnak valamit visszahozni belőle, hogy megemelik a szerencsejáték-szervezőkre vonatkozó építményadót. Elképzelhető, hogy később más önkormányzatok is döntenek majd hasonló lépésekről, kérdés viszont, hogy ki mennyi pénzt tudna ilyen intézkedésekkel visszahozni.

Az adótörvény változásának most azért van a szokásosnál nagyobb tétje, mert a főváros évek óta nehéz anyagi helyzete az elmúlt hetekben a szokásosnál is rosszabbra fordult. Múlt szerdán ugyanis 10,2 milliárd forintot levontak a főváros számlájáról.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint ha a fővárosi önkormányzat nem kap azonnali jogvédelmet a bíróságtól, akkor fizetésképtelenné válhat, magyarul csődbe mehet.

Ebben az esetben leállhatnak az olyan közszolgáltatások, mint a közösségi közlekedés, bezárhatják az olyan fővárosi intézményeket, mint a Szabó Ervin Könyvtár. A probléma alapja az, hogy a kormány az elmúlt években fokozatosan egyre nagyobbra emelte azt a szolidaritási hozzájárulást, amit Budapestnek fizetnie kell. Ennek megfelelően a fővárosi önkormányzat inflációval korrigálva ma jóval kevesebb pénzből gazdálkodik, mint 2019-ben, Tarlós István főpolgármesterségének utolsó évében.

A szerdai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: tárgyalni fognak a fővárossal, és ha kell, kisegíthetik azt. Ennek szerint az a feltétele, hogy egy költségvetési felügyelőt nevezzenek ki, aki betekintést kap a főváros pénzügyeibe. Hogy mennyivel tudja kisegíteni a kormány a fővárost, arra Gulyás Gergely nem válaszolt.