A nagy drágulás után több vármegyében csökkenni kezdett a lakások ára
A hirtelen megugró árak miatt jelentősen csökkent a kereslet a magyar lakáspiacon 2025 tavaszán – írja a Zenga sajtóközleménye. A cég szerint elsősorban a nézelődők tűntek el a piacról, a vásárlást komolyan tervezők száma kisebb visszaesést mutat. Az árak a nagy év eleji drágulás után több megyében csökkenni kezdtek.
A különböző ingatlanközvetítők a kereslet jelentős mérséklődéséről számoltak be áprilisban. Volt, aki az év első hónapjaihoz képest a keresések számának feleződését állapította meg. A zenga.hu szerint áprilisban náluk is kevesebben kerestek ingatlant, mint év elején, májusban viszont újra erősödést tapasztaltak a piacon.
Sokan teszik fel a kérdést, hogy ez mikor fog meglátszani az árak alakulásában. A zenga.hu-n aktivált hirdetésekből kiderül, hogy egyes vármegyékben már az árakban is látszik a megtorpanás, de országos átlagban még mindig enyhe áremelkedés mérhető, vagyis az eladók többsége egyelőre kivár az árcsökkentéssel.
Márciusról áprilisra országosan 1,7, áprilisról májusra további 1,2 százalékkal mentek feljebb a hirdetési árak, noha az összetételhatás – vagyis az, hogy az adott hónapban milyen típusú, minőségű és elhelyezkedésű lakóingatlanokat hirdetnek meg az eladók – szintén befolyásolja az árakat.
A vármegyéink felében azonban májusban azonos vagy alacsonyabb árakkal találkozhattak a vevők, mint márciusban. A tavasz első és utolsó hónapja között 9 vármegyében csökkentek a hirdetési árak, de itt is hangsúlyozni kell, hogy az egyes hónapokban meghirdetett ingatlanok típusai között lehetnek eltérések, ami az árak alakulását is befolyásolja.
„A legnagyobb mértékben Békés vármegyében csökkentek a kínálatba bekerülő hirdetési árak március és május között, ott 8 százalékos volt a visszaesés, amit Vas követett 6 százalékkal. Visszaesés volt azonban számos kimondottan drágának számító vármegyében is, ide sorolható Somogy, Veszprém és Hajdú-Bihar, 2-5 százalék közötti árcsökkenésekkel. A szintén drága Győr-Moson-Sopron vármegyében a tavasz első és utolsó hónapjában is azonos árszinteket látunk, míg a vármegyéink felében és Budapesten áremelkedés volt mérhető” – tette hozzá Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
A legmagasabb négyzetméterárak továbbra is Budapestet jellemzik, ahol a májusban aktivált lakóingatlan-hirdetések átlagára 1,4 millió forint volt négyzetméterenként. Nem véletlen, hogy az általános lakáskeresések számában március és április között itt volt a legnagyobb, 38 százalékos visszaesés.
A második legdrágább Somogy vármegye esetében áprilisban volt egy jelentős ugrás a négyzetméterárakban, ami feltehetően a Balaton-parti települések partközeli ingatlanjainak nagyobb arányával magyarázható, májusban azonban visszaállt a márciusi árszint, de a Balaton-part így is nagyon felfelé húzza itt az átlagot, a hirdetési átlagár közel 1 millió forint négyzetméterenként.
A következő négy helyen a hagyományosan is drágább vármegyéink szerepelnek, a Balaton északi partjának nagy részét magába foglaló Veszprém vármegyében 900 ezer forint az átlag, Pest, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegyékben pedig 750-800 ezer forint között alakult a májusi hirdetési átlagár.
Az elmúlt egy év legnagyobb drágulását Baranya vármegye produkálta, ami így megközelítette a tervezett ipari beruházások miatt már korábban nagy drágulást mutató Csongrádot. Mindkettő a 700-750 ezer forint közötti négyzetméterár-kategóriába tartozik. Az ezt követő csoportba az 550-700 ezer forint közötti átlagárú vármegyék tartoznak, melynek két szélsőértékét a 688 ezer forintos átlagú Fejér és a kicsivel 550 ezer forint alatt maradó Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye jelenti.
„A sereghajtók jóval lemaradva, többségében 300-400 ezer forint közötti átlagos négyzetméterárakkal következnek, de itt is érdekes változásokat látunk: az éveken át utolsó Nógrád megelőzte Békést, amit magyarázhat az, hogy Románia schengeni csatlakozásával felpezsdült ugyan a Békés vármegyei ingatlanpiac, de a hirdetések között az olcsóbb, határ menti községekben lévő, rosszabb állapotú családi házak aránya nőtt, ami egyben magyarázhatja az átlagárak már említett 8 százalékos csökkenését is” – emelte ki Futó Péter.
Az árak jövőbeli alakulása szempontjából a fő kérdés, hogy az áprilisban kezdődött keresletcsökkenés milyen gyorsan tud ismét helyre állni. Abban az esetben, ha a kereslet a nyári hónapokban is alacsonyabb marad, az eladóknak várhatóan nagyobbat kell engedniük az általuk elképzelt árból, ha el akarják adni az ingatlanjukat. Ha viszont a májusi erősödés folytatódni tud, és a vásárlók ismét nagyobb számban térnek vissza, az hosszabb távon teret adhat a további áremelkedésnek, de egy olyan intenzív drágulást produkáló időszak után, mint az elmúlt fél év, természetes folyamat, hogy egy időre az árnövekedés terén is lelassít a piac – írja a zenga közleménye.
