Vérre menő verseny zajlik a fogyókúrás gyógyszerek piacán, de Trump ebbe is beleszólhat
Általában létfontosságú a gyógyszerpiacon, hogy ki jön ki legelőször egy új területet célzó gyógyszerrel – az Eli Lilly nevű amerikai gyógyszeróriás elmúlt heteinek sikerei azonban most azt bizonyítják, az is kifizetődő lehet, ha egy cég csak másodiknak lép piacra, de az elsőnél jóval hatékonyabb gyógyszerrel. Május közepén lettek meg az első olyan klinikai vizsgálat eredményei, ami két népszerű, fogyást segítő gyógyszert, az amerikai Eli Lilly és a dán Novo Nordisk termékét hasonlította össze. Ahogy azt már korábban sejteni lehetett, a versenyből az amerikai gyógyszergyártó fogyasztószere jött ki jobban: a 72 hétig tartó használat után az Eli Lilly tirzepatid hatóanyagú gyógyszere hatékonyabbnak bizonyult, mint a Novo Nordisk szemaglutidot tartalmazó készítménye. Mindkét gyógyszerrel jó eredményeket értek el, de a tirzepatidot használók átlagosan 20 százalékot fogytak, miközben a szemaglutidot alkalmazók csak 14-et.
Mindennek pedig jelentős üzleti következménye lehet a fogyasztószerek piacának két főszereplője között, bár – mint oly sok mindenbe – Donald Trump amerikai elnök döntései ebbe is beleszólhatnak.
Az Eli Lilly súlycsökkentője 2023-ban kapta meg a szükséges engedélyeket Amerikában, több mint két évvel dán riválisa után. 2024-ben az amerikai fejlesztésű gyógyszer 4,9 milliárd dollár bevételt hozott, szemben a Novo Nordisk készítményének 8,2 milliárd dolláros bevételével. Azóta viszont fordult a helyzet: május elején az eddig álomszerű utat bejáró Novo Nordisk kénytelen volt csökkenteni a 2025-re vonatkozó növekedési előrejelzését a súlycsökkentő gyógyszerek szegmensének „tervezettnél alacsonyabb” növekedése miatt. A dán cég értéke (315 milliárd dollár) továbbra is vetekszik az éves dán GDP-vel és meghatározó hatással van az ország gazdaságára. A részvények árfolyama azonban 2024 eleje óta a harmadával esett, míg az Eli Lillyé körülbelül ugyanennyivel emelkedett, írja az Economist.
A súlycsökkentő gyógyszerek piacán óriási a tolongás. Világszerte több mint száz cég próbálkozik különböző súlycsökkentő gyógyszerek fejlesztésével, de egyelőre a két cégnek lényegében duopóliuma van: elemzők szerint 2030-ra a 90 milliárd dollárt meghaladó értékű piac 47 százaléka lehet az Eli Lillyé és 40 százaléka a Novo Nordiské.
Az évek óta tartó versengésben tehát jelenleg az Eli Lilly áll jobban. A Visible Alpha elemzőcég előrejelzése szerint a gyógyszergyártó elhízás elleni gyógyszereinek eladásai 2027-re megelőzik majd a Novo Nordiskéit. Az előny oka: hatékonyabb gyógyszer, jobb kivitelezés és kedvezőbb ár.
(A gyógyszerek reklámozására vonatkozó sajtóetikai irányelvek és jogszabályok miatt a cikkben egyik forgalomban lévő szer neve sem szerepel.)
A Novo Nordisk és az Eli Lilly által fejlesztett gyógyszereket GLP-1-agonistáknak nevezik. A GLP-1 egy hormon, ami közvetve elősegíti a fogyást azáltal, hogy lassítja a gyomorürülést, teltségérzetet ad, csökkenti az étvágyat, és gyorsítja az anyagcserét. A Novo cukorbetegségre és elhízásra adott gyógyszereiben egy szemaglutid nevű hatóanyag van, ami tulajdonképpen ezt a hormont utánozza. A szemaglutid a dán cég saját innovációja, 2012-ben fejlesztették ki, öt évre rá pedig kutatások igazolták, hogy hatékony lehet a krónikus elhízás kezelésében is. Ezután indult meg a Novo Nordisk tündöklése: erről, illetve arról, hosszú távon mennyire kedvező, hogy Dánia gazdasági teljesítménye jelentős részben egyetlen cég eredményétől függ, itt írtunk bővebben.
Kis késéssel, 2023 novemberében startolt el a rivális Eli Lilly tirzepatidalapú fogyasztógyógyszere, amit már akkor is olcsóbbnak és hatékonyabbnak tartottak: a cég már az első eladási évben 2,9 milliárd dolláros forgalmat várt – ezt jócskán túl is teljesítette –, bizonyos elemzők szerint pedig a készítménye lehet majd a világ legkelendőbb gyógyszere. A Novo Nordisk és az Eli Lilly közötti versennyel tavaly külön cikkben foglalkoztunk: továbbra is úgy tűnik, hogy e két cég közül fog kikerülni az iparág első ezermilliárd dollár feletti vállalata, de addig több fontos akadályt is le kell küzdeniük, ezek közül a legégetőbb az, hogy képtelenek annyi gyógyszert előállítani, amennyire igény lenne.
Az Economist elemzése szerint az elmúlt hónapokban az Eli Lilly sikeres tesztelései miatt eltolódott a felírások aránya, Amerikában már inkább ezt a gyógyszert akarják használni a fogyni vágyók. 2025 első negyedévében az Eli Lilly gyógyszere tette ki az összes amerikai súlycsökkentőrecept 60 százalékát, az új recepteknek pedig a háromnegyedét.
Az amerikai cég abban is jól manőverezett a dánokhoz képest, hogy hogyan reagáljon a kínálathiányra: míg a Novo Nordisk gyógyszere hosszú időn keresztül egészen februárig szerepelt a hiánycikkek hivatalos listáján, az Eli Lilly tavaly októberre rendezte az ellátási problémáit – október és február között azonban a Novo Nordisk kénytelen volt elviselni, hogy a készlethiányos gyógyszertárakban a rivális készítményt veszik meg a páciensek. Az Eli Lilly gyorsabban állt rá az eladások diverzifikálására is: augusztus óta a betegek már közvetlenül is megvehetik online az (alacsonyabb hatóanyag-tartalmú) gyógyszereket, áprilisban pedig leszerződött a Hims & Hers online gyógyszertárral – a Novo Nordisk már csak követni tudta ebben. Fontos versenyelőny az ár is: azok az amerikaiak, akik saját zsebből, támogatás nélkül fizetik a gyógyszert, a Novo Nordisk fogyasztószeréhez havi 1350 dolláros áron jutnak hozzá, szemben az Eli Lilly 1000 dolláros gyógyszerével.
A Novo Nordisk közben dolgozik egy ígéretesnek tűnő, cagrilintid- és szemaglutidalapú fogyasztószeren, ami az Eli Lilly készítményének kihívója lehet. A legfrissebb klinikai vizsgálatok szerint az új szer épp ugyanannyira hatékony, mint a rivális készítmény, így a dán cég jogosan tarthat attól, hogy a döntetlen eredmény miatt kevés orvos fogja gyógyszercserére bátorítani a betegeket, ha egyébként a hatás hasonló. Decemberben a vizsgálatok hírére a befektetők csalódottan reagáltak, a Novo Nordisk részvényeinek árfolyama egy nap alatt több mint 20 százalékot zuhant, ami az egyik legnagyobb egy napon belüli esés a cég húszéves történetében. Az Eli Lilly részvényei iránt viszont megugrott a kereslet.
A kapacitáshiány mellett még egy közös akadály áll a Novo Nordisk és az Eli Lilly fejlődése előtt: Donald Trump. A vámháború mindkét céget sújthatja, a legfontosabbnak számító amerikai piacra ugyanis egyikük sem helyben gyárt, a gyártás áttelepítése pedig alsó hangon három-négy évbe telne. Nagy fejtörést okozhat az is, hogy májusban Donald Trump mindkét céget egyértelmű politikai nyomás alá helyezte: az elnök arra kötelezné őket, hogy csökkentsék a fogyasztószerek árát, ellenkező esetben exportkorlátozásokra és megvámoltatásra számíthatnak.
