Egyre gazdagabb a vagyonos elit a többséghez képest, de még a leggazdagabb magyarok között is nyílik az olló

Az elmúlt két évtizedben a magyarországi háztartások felső 10 százaléka, különösen a legfelső 1 százalékba tartozó vagyonos réteg kiemelkedő ütemben növelte vagyonát, miközben a lakosság túlnyomó többsége esetében gyarapodásról nem is beszélhetünk, írja a Blochamps Capital privátbanki elemzőcég friss elemzése. Az elemzés szerint eddig nem látott mértékű vagyonkoncentráció zajlik Magyarországon, a trend a jövőben tovább erősödhet.

A Blochamps Capital szerint a 100 leggazdagabb magyar – a teljes lakosság 0,001 százaléka – vagyonmérete a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyonának több mint 13 százalékának felel meg. Ez az arány 2005-ben még csupán 2,5 százalék volt, vagyis a szupergazdag elit vagyoni súlya több mint ötszörösére nőtt húsz év alatt. Ráadásul miközben a háztartások teljes nettó pénzügyi vagyona 2005 és 2025 között 47 ezerről közel 97 ezer milliárd forintra nőtt, azaz nominálisan megduplázódott, a top 100 vagyona ez idő alatt csaknem tízszeresére nőtt, 1181 milliárd forintról 11 ezer milliárd forintra.

Az egyenlőtlenség viszont a gazdagok között is nő: a leggazdagabbak vagyona sokkal gyorsabban gyarapodik, mint a „sima” gazdagoké: az elemzőcég adatai szerint a legfelső néhány tucat magyar pénzügyi és gazdasági súlya a rendkívül visszafogott gazdasági növekedés ellenére is aránytalanul gyorsabban nő.

A közlemény szerint a Blochamps 2020-ban már jelezte, hogy mindössze öt év alatt, 2025-re legalább megduplázódik a teljes privátbanki vagyon, miközben a 47 000 privátbanki számla mögötti ügyfelek létszáma ugyanúgy 25 000–30 000 körül marad – ez a szám mostanra pontosan be is igazolódott. Az elemzőcég már akkor figyelmeztetett, nem a vizsgált teljes vagyonos réteg, hanem csak egy szűk, az állammal szoros üzleti kapcsolatot ápoló elit képes az intenzív tőkefelhalmozásra.