Gigantikus csirkefarmmal és taskenti ipari parkkal nyomulnának be a magyarok Üzbegisztánba

Üzbegisztán nagyon messze van, és egy autoriter politikai berendezkedésű közép-ázsiai ország, ezt leszámítva azonban több szempontból jó piac lehet a cégeknek:

• sokan laknak itt, 35 millió ember, kifejezetten dinamikus a demográfia, 2030-ra már 40 millió felett lesz a népesség, ma is az emberek 60 százaléka 30 év alatti.
• Még elég szegény, de gyorsan növekvő gazdaságú,
• ez pedig bizonyos szektorokban – például a banki, távközlési, húsipari szegmensben – különösen nagy potenciált jelent, hiszen a gazdagodással is jár jókora növekedés.
• A magyar kormány a keleti nyitás politikája miatt egyre élénkebb diplomáciai kapcsolatot ápol a közép-ázsiai térséggel, ennek keretében kész egyengetni az ebbe az irányba terjeszkedő vállalkozások útját.

Az üzbég gazdasági kilátások magyarországi aktualitását az adja, hogy a Türk Államok Szervezetének (a volt Türk Tanács) budapesti ülésén egy különleges találkozót is tartottak Budapesten: május 20-án délelőtt egy nagy asztalnál felsorakoztak egymással szemben üzbég és magyar politikusok, illetve hazai üzletemberek, hogy áttekintsék a kölcsönös üzleti lehetőségeket.

Összegyűltek a kormány kedvenc nagyvállalkozói

A Four Seasons hotelben tartott tanácskozás résztvevői közül elértünk pár üzletembert, akiktől tájékozódtunk az ott történtekről és a hangulatról.

A magyar oldalon Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vitte a szót, akin látszott, hogy nagy kedvvel vetette bele magát a magyar–üzbég kapcsolatok építésébe, felkészült volt és voltak ötletei – hallottuk. Az „ötlet” kifejezés ugyanakkor elég jól jellemzi a kapcsolatokat, hiszen az OTP üzbég megjelenése, vagyis az ország ötödik legnagyobb bankjának, az Ipotékának a megvásárlása mellett ma még csak főleg tervek vannak, igaz ebből vannak konkrétabbak is. Ilyen például a szintén az OTP-csoportba tartozó PortfoLion csirkefarmja, a 4iG üzbég szándéknyilatkozatai, vagy az Inpark nevű magyar cég iparipark-üzemeltetése.

A tárgyaláson sok neves magyar vezető vett részt, a meghívottak listáján az látszik, hogy a legnagyobb magyar cégek nem maradhattak ki, de azok sem, amelyek közel állnak a kormányhoz és emiatt nagy állami hátszéllel rendelkeznek. Érdekes, hogy a jelen levő magyar üzletemberek szinte kivétel nélkül jártak már Üzbegisztánban; van, aki már üzleti céllal, de többen csak turistaként a Taskent–Szamarkand–Buhara–Khiva túrán, vagy annak egy részletén. Az egyelőre alacsony idegenforgalommal jellemezhető országban ezen a négy helyszínen kívül inkább csak a túrázóknak, esetleg a síelőknek vannak izgalmas magashegyi lehetőségei.

A találkozón magyar vállalati oldalról ott volt például

• Csányi Sándor, az OTP elnöke, akit az üzbég elnök külön kiemelten is köszöntött, mint valódi befektetőt, aki a már nyereséges Ipoteka Bank nevében további fejlesztéseket, de akár terjeszkedést is tervezhet.
• Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnöke,
• Jellinek Dániel, az Indotek tulajdonosa,
• a BDPST-től Vida István gazdasági igazgató,
• Jászai Gellért a 4iG képviseletében,
• és Szíjj László is az építőipari Duna-csoport részéről.

A magyar cégek összességében azért látnak jó lehetőséget az üzbegisztáni terjeszkedésben, mert azt feltételezik, hogy ha ez sikeres, akkor az egymástól is, de Magyarországtól is nagyon eltérő kultúrájú többi térségbeli országban (ilyen Tádzsikisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán) is lehet majd pozíciót fogni. A cégeken felül úgy tudjuk, például a Magyar Exportfejlesztési ügynökség (HEPA) is jelen volt a tárgyaláson.

Az üzbégek nagyon lelkesek

Üzbegisztán elnöke a találkozón kifejtette, hogy nagyon várják a magyar barátaikat, minden segítséget megadnak az érdeklődőknek, és szeretnék rendszeresíteni az ilyen alkalmakat. Mint többektől hallottuk, a megbeszélés azért nem egy nyugati típusú tárgyalás volt. Mindenki mindent tudott előre, azt is, hogy ki milyen sorrendben fog köszöntőt mondani, és azt is, hogy annak mi lesz a tartalma.

Azt mesélték, hogy itt az is megtapasztalhatta, milyenek lehettek a múlt rendszer üzleti találkozói, akik nem éltek akkor.

Az üzbég küldöttség közepén ott ült Savkat Mirzijojev elnök, akit egy uralkodónak kijáró tisztelettel kezeltek a küldöttséggel tartó üzbég miniszterek és üzletemberek, akik a megbeszélés során, mint az általános iskolában, felálltak, amikor az ő területükről esett szó. Az üzbég sajtóban mindenesetre büszkén tálalták a megbeszélést, nevesítették a magyar cégek nagy részét, és még csapatfotót is közöltek.

Az üzbég elnök megígérte, hogy a közös projekteket az üzbég állam is társfinanszírozná, a harmadik országokba irányuló exportot támogatná, de szóba került az áruszállítás fejlesztése és a két ország közötti közvetlen légi összeköttetések kialakítása. Mirzijojev állítólag külön kiemelte az OTP-t, egy baromfiklasztert, valamint egy speciális ipari övezetet, utóbbit a taskenti régióban, amelyet a magyar Inpark vállalat fog üzemeltetni. Erről azt hallottuk, hogy az állami npark nevű cég próbálná ki a tudását Üzbegisztánban. A cég profilja az, hogy ingatlanokat vesz, átminősíti őket, és oda külföldi befektetőket invitál beruházni.

Az üzbégek egyébként maguk is nagyon szeretnének exportálni, elhoztak például egy olyan textilipari céget bemutatni, amely az üzbég gyapotból a legmenőbb nyugati cégeknek készít bérmunkában textiltermékeket.

Az első fecskék

Az OTP, mint az első magyarországi „kifektető” Üzbegisztánban, mindenesetre egyelőre nagyon elégedett. Bár volt, aki megkérdőjelezte, hogy érdemes-e egy ennyire ismeretlen és kockázatos piacra belépni, a bank úgy érzi, jól döntött, hiszen – ahogy egyik forrásunk mondta – az OTP korán ment be egy olyan piacra, ahol biztosan nagy lesz a növekedés. A rajtnál sok munka akadt, volt mit rendbe tenni, de ezt érdemes volt addig meglépni, ameddig a bankcsoport méretéhez képest kicsi volt a kitettség. Azóta viszont már 30 százalékra nőtt az eszközarányos nyereség (RoE), ilyet nyugati piacokon nem könnyű elérni. A bank gőzerővel fejleszt, elsősorban digitálisan, és mindenre, akár újabb bankvásárlásra is nyitott.

A megbeszélésen tárgyalt gigantikus csirkefarmfejlesztés egyelőre csak egy terv, de úgy tudjuk, hogy a magyar befektetőnek van már delegáltja Üzbegisztánban. Az ebben érintett, OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion Zöld Magántőkealap mezőgazdasággal és generációváltással foglalkozik, például a nádudvari Nagisz van a tulajdonában. A terv szerint a baromfitelep létrehozását az üzbég állam is támogatja, őket a Laziz Kudratov beruházási, ipari és kereskedelmi minisztere által vezetett Uzdif Uzbekh Investemnt Fund képviseli. A kinti projektcég neve Yashil Ferma (Zöld Farm) LLC, ebben a PortfoLion cége, a ZA-Invest Poultry Kft., valamint a Nemzeti Tőkeholdinghoz tartozó Kifektetési Magántőkealap is tulajdonos.

Az alapkezelőnek Üzbegisztán ötlete a csoporton belüli Ipoteka Bankon keresztül jött, és több érv szólt mellette: a gazdaság dinamikus, az OTP-n keresztül megvan a kapcsolat, a helyismeret, évente egymillióval nő a lakosság. A társadalomnak így egyre nagyobb a proteinigénye, és a csirkében nagy a potenciál, hiszen Üzbegisztán ma még főleg marhát, birkát, lovat fogyaszt. Mint hallottuk, ez a fejlesztés mostantól számítva két-három év múlva érhet be.

További ötletek

Úgy hallottuk, a Tiborcz István tulajdonolta BDPST-t három dolog érdekli: a logisztika (raktár, szállítmányozás), az ingatlanpiac és a bankpiac. A Mol a szénhidrogén-lehetőségeket nézi, vagyis a potenciális földgázkitermelési együttműködést, vagy gumibitumen jön szóba, a fejletlen országok nem nagyon tudnak mit kezdeni a használt gumikkal. Jellinek Dánielnek több minden szóba jöhet, az Auchan akár fogadhatja a nagy gyapottermesztő állam textilipari beszállításait, de az ingatlanpiacon is körülnézhet az Indotek. A 4iG pedig természetesen a távközlési piacra lépne be.

Ezen felül nyílhat tér magyar cégeknek akár az üzbég állam nagy projektjében, a New Tashkent Cityben is, amely újraértelmezi az ország fővárosát. A 25 ezer hektáros projekt a jelenlegi fővárostól keletre, a Csircsikk és a Karaszu folyók között épül. A brit Cross Works által tervezett projekt 2,5 millió embernek hozna létre új várost. Ha valaki magyar részről tényleg elmerészkedne a távoli piacra, itt nagyon sok fejlesztési részfeladat nyílna. A New Tashkent Cityben lesz majd az elnöki adminisztráció, a minisztériumok és a diplomáciai képviseletek, egyetemek és más intézmények. Az első fázis 6000 hektáron terül el, és 600 ezer embernek ad majd otthont.

Ez a hatalmas infrastrukturális projekt rengeteg nemzetközi vállalkozót is vonz, de az ország vezetése abban bízik, hogy az amúgy nyersanyagokban nem igazán gazdag állam bányászati ágazata is fellendülhet, mert jó néhány termékben (arany, gyapot, urán, földgáz) vannak lehetőségek.

Hogy ezekhez hozzáférhetnek-e majd magyar cégek? Állítólag a pozitív hozzáállás megvan a magyarokkal szemben barátságos üzbégek részéről, de azért biztos nem lesz könnyű menet. Egyrészt a kormány keleti irányú kifektetésösztönzése nem mindig olyan sikeres, mint a cégek organikus külpiaci terjeszkedése (lásd például az indonéz autópálya-projekt bukdácsolását). Másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy az üzbég piac tényleg más. A korábban rendkívül zárt ország csak pár éve lépett arra a reformfolyamatra, amelyben már elképzelhető a befektetők csalogatása, de ha Magyarország tőkevonzó képessége esetében le szoktuk írni, hogy a kiszámíthatatlan szabályozás és a túl erős állam egyfajta befektetői kockázat, akkor ez a közép-ázsiai, autoriter vezetésű országra fokozottan igaz.