A burzsoázia diszkrét bája: ezt gondolják a magyarok a hazai gazdagokról
Néhány napja jött ki Szakonyi Péter 100 leggazdagabb magyarról szóló listája, amin változatlanul, és szinte behozhatatlannak tűnő előnnyel Mészáros Lőrinc vezet. A lista szereplőiről és megítélésükről az Europion készített országos reprezentatív gyorsfelmérést 1200 válaszadó részvételével.
A listán szereplők közül Mészáros tevékenységével 76, Csányi Sándor OTP-vezérével 68, Gattyán György felnőttfilmes-vállalkozóéval 30 százalék van tisztában. Garancsi István Market-tulajdonos és Szíjj László építési vállalkozó e téren 20-20 százalékon áll, Felcsúti Zsolt és Veres Tibor tevékenységét ellenben alig ismerik (8%,7%) a felmérés szerint.
Mészáros Lőrinc esetén a megkérdezettek 82 százaléka tisztában van a NER-hez való kötődésével, de még Csányi Sándor kormányközeliségét is vallja 47 százalék. Garancsinál ez az arány csak 32 százalék. A kutatás eredményei szerint Csányi és Gattyán kivételével a tízes toplista szereplőit többen tartják kormányközelinek, mint ahányan tisztában vannak a tevékenységükkel.
Az is jellemző, hogy a Tisza-szavazók és ellenzéki pártok hívei sokkal nagyobb aránya érzékeli a top 10-et kormányközelinek, mint a kormánypárti szavazók. Mészáros itt is kivétel, még a fideszesek 73 százaléka is kormányközelinek gondolja.
A gazdagokkal szembeni előítéletek és negatív asszociációk általánosak a magyar társadalomban – írja az Europion. A megkérdezettek 77 százaléka szerint jellemzően tisztességtelen módon gazdagodtak meg, 70 százalék szerint egy egészséges társadalomban nincs helyük a „szupergazdagoknak”, sőt 76 százalék a rájuk kivetett különadót is támogatná. 70 százalék vallja azt is, hogy szoros NER-es kapcsolatok nélkül lehetetlen meggazdagodni ma Magyarországon, 76 százalék szerint pedig a politika mindig is a gazdagok érdekeit helyezi előtérbe. A leginkább a Tisza-szavazók, illetve az alacsony jövedelműek gazdagellenesek.
A megkérdezettek 40 százaléka a fél-egymilliárdos vagyoni szint fölé teszi a gazdagság limitjét, de 12 százalék szerint már 50 millió is elég ehhez a szinthez. Az alacsonyabb jövedelműek közt valamivel alacsonyabban is van ez a mérce, de a fővárosiak is az országos átlag feletti arányban teszik az 50-100 milliós határra a gazdagságot. Hasonló válaszok születtek arra is, milyen vagyoni szinttel lennének elégedettek a magyarok. A felmérés részletes megállapításairól itt olvashat bővebben.
A módszertanról a következőket írta a kutatócég. Az eredményekhez felhasznált adatokat május 22-én vette fel az Europion (korábban Opinio) mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1200 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és a lakosság demográfiai szegmensei közötti kisebb különbségeket súlyozással korrigálták a kutatók, a súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es Európai Parlamenti választásokra vonatkozó pártválasztását is figyelembe vették. A mérések hibahatára 2,9 százalék, azaz a fent bemutatott százalékos arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.
