Gigantikus, 50 milliárd forintos kötvénykibocsátást talált még 2020-ból a 24.hu Somlai Bálintnak, Matolcsy Ádám barátjának egyik cégénél, az MNB-s ingatlanok felújítását is elnyerő Raw Development Kft.-nél. A 24.hu szerint a szálak Matolcsy Ádám fiának egy másik barátjához, Száraz Istvánhoz vezetnek, de szerepet kapott a történetben az MFB Zrt. és a részben állami, részben Mészáros és a Matolcsy-kör érdekeltségében álló MBH Nyrt is.
Miről van szó pontosan? Somlai Bálint cégbirodalmában történt egy 50 milliárd forintos kötvénykibocsátás 2020-ban. Ezt egy gigaméretű tőkeemelési akció követte Száraz István cégében, majd Somlai cége is megjelent Száraz cégében, 1,96 százalékkal.
Somlai Raw Developmentjében az elmúlt években sorra jöttek a gigamegrendelések, a cég évről évre több tízmilliárdos bevételeket könyvelt el. A kötelezettségek állománya viszont rendre meghaladta a bevételek nagyságát, a cég jócskán eladósodott. A 24.hu az egyik cégbeszámolóban megtalálta, hogy a kötelezettségek összegének növekedését az okozta, hogy a társaság öt évnél hosszabb lejáratú vállalati kötvényt bocsátott ki. A kötvénykibocsátást a cégek forrásteremtésre (hitelfelvételre) használják, a Raw Development 50 milliárd forint kötvényt bocsátott ki. Annak, hogy ki jegyezte le a kötvényt, azaz kitől kaphatott Somlai 50 milliárd forint készpénzt, nincs nyoma a cégiratokban. A lap szerint 2030-ban lejáró kötvényekről van szó, évente fizet kamatot, de nem egyértelmű, hogy mekkorát.
Közben viszont a Raw Development beszámolójában megjelent 2020-ban egy 49,85 milliárd forintos tétel az „egyéb tartós részesedés” soron, annyi magyarázattal, hogy a cég a tárgyévben 1,96 százalékos részesedést szerzett a Dry Real Estate Zrt.-ben, Száraz István érdekeltségében. A cégiratokból egy nem szokványos tőkeemelés bontakozik ki: egy törzs- és osztalékelsőbbségi részvényt kapott Somlai azzal, hogy az osztalék 99 százalékára igényt tarthat, amíg a kifizetés el nem éri a 75 milliárd forintot (de legfeljebb 2031-ig).
Magyarul: Somlai első ránézésre meglepően kis tulajdonrészt kapott Száraz cégéből, de a részletekből az derül ki, hogy nem a tulajdoni hányadon keresztül részesedik a haszonból, hanem osztalékelsőbbségi részvények révén.
Somlai egyetlen részvénnyel az osztalék 99 százalékára jogosult, mindaddig, amíg összesen 75 milliárd forintnyi osztalékot nem kapott meg, vagy el nem jön 2031.
Az osztalékelsőbbségi részvény két éve került be a köztudatba Jellinek Dániel és Tiborcz István tranzakciói miatt, a G7 az osztalékelsőbbséggel való trükközést Jellinek csoportja mellett Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Balázs Attila cégeinél is megtalálta. A gazdasági lap annak idején leegyszerűsítve így írta le a folyamatot: „Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja.”
Somlaiék történetében viszont újabb csavar, hogy a Dry Real Estate mérlegében nem sorakoznak a tízmilliárdok, azaz nem túlságosan reális a bőséges osztalékfizetés. Száraz cégében a 24.hu szerint 2023-ig összesen 6,5 milliárd forint nyereség keletkezett, de a közgyűlési jegyzőkönyvek alapján mintha nem fizettek volna osztalékot – ez elég furcsa, hiszen a Raw Developmentnek kulcsfontosságú, 50 milliárdos kötvény fedezetéről lenne szó. Mint olvasható: „A kibocsátott kötvény biztosítéka a társaság Dry Real Estate Zrt.-vel szemben fennálló és későbbiekben keletkező követelésen alapított zálogjog.” Ha ez a követelés a Dry Real Estate Zrt. által termelt osztalék, akkor igen érdekes konstrukciót hozott össze Száraz és Somlai, írja a 24.hu.
A Raw Development forrásteremtésében bankok is szerepet kaptak: képbe került az állami MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a hitelezők között szerepel a részben állami MBH Nyrt. is. Előbbi 2020 decemberében jelzálogot alapított 21,8 milliárd forint tőke és annak járulékai erejéig, az MBH-val pedig a Raw Development 2023 májusában 38 millió eurós (több mint 15 milliárd forintos) zálogszerződésről állapodott meg.
A 24.hu kereste Somlai Bálintot és a jegybankot, de nem kapott választ a kérdésekre. A cikk állításaival kapcsolatban mi is kerestük Somlai Bálintot, illetve Száraz Istvánt, arról érdeklődtünk, hogy történt-e osztalékfelvétel, és ha valóban nem, akkor mi lehetett a logika az egész konstrukció mögött.
