Olyan sokan vásárolnának befektetési céllal, hogy kétszeres sebességgel drágulnak a lakások

2015 és 2025 között éves átlagban közel 15 százalékos lakásár-emelkedés volt Magyarországon, az elmúlt fél évben viszont még ennél is nagyobb emelkedés történt a hirdetési árakban, írja az OTP Bankhoz tartozó Zenga.hu ingatlanhirdetési portál közleménye. A jelenség mögött főleg a befektetési célú vásárlások erősödése állt, az adatok pedig arra utalnak, hogy a mostani fellendülés rendkívül hirtelen történt: vannak megyék, ahol hat hónap is elég volt a 15 százalékos drágulás eléréséhez.

A Zenga.hu szerint 2020-ban volt ugyan egy kisebb lassulás az áremelkedés ütemében, az azt követő két évben ezt kompenzálta a piac, 2023-ban viszont újabb megtorpanás jött, sokan elhalasztották a korábban tervezett lakásvásárlásukat. Közben a befektetők is inkább a magasabb hozamot ígérő állampapírok mellett döntöttek, az adásvételek száma 2022-ről 2023-ra 25 százalékkal csökkent.

Ahogy az a piaci ciklusok változásakor lenni szokott, ezúttal is a befektetők reagáltak elsőként: a mostani áremelkedéshez nem kis mértékben járultak hozzá a befektetési célú vásárlások.

Az adatok alapján Zala, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Hajdú-Bihar megyékben relatíve lassan, több mint egy év alatt ment végbe egy 15 százalékosnál kisebb áremelkedés. 8-13 hónapra volt „szüksége” Bács-Kiskun, Csongrád, Vas, Fehér, Győr-Moson-Sopron, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Somogy és Komárom-Esztergom megyének. Ezzel szemben Budapesten 7 hónap, Baranya és Veszprém megyében pedig mindössze fél év alatt ugrottak meg 15 százalékkal az ingatlanárak.

A Zenga.hu szakértői szerint az előttünk álló évben a mostaninál kisebb ütemű lesz az áremelkedés.