Kompenzációt ad a kormány a ragadós száj- és körömfájásban érintett gazdáknak, de ez leginkább a veszteséges működést konzerválja

A kormány részleges kompenzációt nyújt a ragadós száj- és körömfájás miatt korlátozás alá eső területek sertéstartóit, akik a járási hivataloknál igényelhetik a támogatást – jelentette be az Agrárminisztérium csütörtöki közleményében.

Minden olyan gazdálkodó jogosult a támogatásra, aki a ragadós száj- és körömfájás vírus miatti korlátozás alá eső területen vágósertést tart, és az állatait a hivatalosan megállapított piaci átlagárnál olcsóbban tudta csak értékesíteni. A kártalanítás összege az árkülönbözet 40 százalékáig terjedhet. Az igényeket a járási hivatalokhoz kell beadni, a kifizetések pedig az Agárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. által megadott havi átlagáron történnek.

Az igényléseket a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell benyújtani a területileg illetékes járási hivatal állategészségügyi osztályához elektronikus formában. A kérelemhez szükséges dokumentumok: az állattartó által kiállított számla hiteles másolata, valamint a szállítólevél (ENAR 2611-es nyomtatvány) állattartói példányának másolata. Szintén csatolni szükséges az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló rendeletben meghatározott „Állategészségügyi bizonyítvány a gazdaságból” állatorvosi igazolás példányának másolatát.

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a kártalanítás már elindult, jelenleg 25 kérelem érkezett a sertéstartóktól.

Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos
Szövetségének (MOSZ) elnöke szerint ez az intézkedés sok sertéstartónak nem jelent igazi segítséget. Koncz szerint, amikor a járvány kitörésekor a kormány kijelölte a védelmi körzeteket, arra a piac úgy reagált, hogy ezekből a körzetekből gyakorlatilag leállították a megrendeléseket. A vágóhidak ezt a lépést azzal indokolták, hogy a kiskereskedők nem veszik meg tőlük az onnan származó húskészítményeket. A kiskereskedelem pedig azzal érvelt, hogy nem szeretnének pánikot kelteni a vásárlóik között azzal, hogy a fertőzésben potenciálisan érintett területről származó húst árulnak.

A MOSZ elnöke a Telexnek arról beszélt, hogy a járvány kitörése ót nagyjából 80-100 ezer állat halmozódott fel ezekben a körzetekben. Ezeket az állatokat már rég el kellett volna adni, kereslet hiányában azonban az állatartók kénytelenek az ideális vágósúlynál jóval nehezebbre hízlalni az állataikat, ami az állattartás költségeit is jelentősen megnöveli.

A 40 százalékos kompenzációval kapcsolatban Konz azt mondta, hogy az alapprobléma nem az volt, és most sem az hogy mennyiért tudják eladni az állattartók az állataikat, hanem az, hogy egyáltalán el tudják-e adni, van-e olyan vágóhíd, amelyik átveszi. „Ez a kompenzáció most elsősorban nem a gazdáknak segít, hanem a vágóhidaknak azzal, hogy nyomott, 60 százalékos áron tudják megvenni az állatokat.” Koncz szerint, amikor ekkora mennyiségben lehet nyomott áron vágóállatot venni, az lehúzza a sertéshús árát az ország azon területein is, amelyek nem érintettek a járványban. „Összességében ez az intézkedés konzerválja a teljes hazai sertéspiacon a sertéstartók veszteséges működését” – mondta Koncz.