Kínában és az USA-ban százmilliók használják, Európában még alig hallhattunk róla. Megnéztük, hogy is működik a livestream shopping
A Donald Trump által kivetett vámoknak egyre több olyan hatásuk van, amelyekre azok bejelentésekor még egészen biztosan nem gondoltunk. Habár a legtöbb ország esetében az amerikai elnök a vámok bevezetése után három nappal felfüggesztette az alkalmazásukat, Kínára ez nem vonatkozik, miután az Egyesült Államok vámjaira Peking ellenvámokkal reagált.
Kína tehát nehéz helyzetben van. Annak ellenére, hogy a kínai gazdaság nem teljesen piaci alapon működik – hiszen nagy befolyása van a folyamatokra az országot irányító állami vezetésnek –, az látszik, hogy a gyártók próbálnak saját magukon segíteni. Korábbi cikkünkben a luxustermékek másolatait kínáló kínai TikTok-videókkal foglalkoztunk, most pedig egy újabb, Kínában már nagy népszerűségnek örvendő és a világ többi részére is lassan bekúszó jelenséget, üzleti modellt, a livestream shoppingot mutatjuk be.
Beütöttek Trump vámjai
Kína gazdasága nincs jó helyzetben. Az Egyesült Államokba irányuló exportjára jelenleg 145 százalékos vám vonatkozik, és egyelőre nem látszik, hogy ez a közeljövőben bármennyit csökkenne. Alig egy hónap elteltével már érezhetőek a vámok hatásai a kínai gazdaságban, több gyártó is néhány hét szünetre küldte a dolgozóinak egy részét, a gyártósoraik jelentős részét pedig teljesen leállították.
A kínai cégek a gyárleállítások és a kényszerszabadságolások mellett próbálják pótolni a kieső amerikai keresletet is, ehhez pedig többféle stratégiával próbálkoznak. Vannak, amelyek új piacok bevonásával próbálkoznak Indiában, Délkelet-Ázsiában, Európában és Latin-Amerikában. Ennél viszont érdekesebbek azok a gyártók, amelyek az online jelenlétük erősítésével próbálkoznak, mostanra pedig már ennek is több formáját láthatjuk.
Április közepén árasztották el – elsősorban amerikai felhasználók fiókjait – azok a TikTok-videók, amelyekben kínai cégek állították, hogy a világ legnagyobb, Kínában gyártató márkáinak márkátlan verzióit kínálják elképesztően alacsony áron. Ezekről a videókról elég gyorsan kiderült, hogy többségében – sok esetben egyébként jó minőségű – másolatokat kínáltak, a hatást mindenesetre elérték. Figyelemfelkeltőek voltak, új lehetséges vásárlói csoportokhoz jutottak el, és mondhatjuk, hogy azt is elérték, hogy megkérdőjelezzük a luxusmárkák integritását.
Egy másik értékesítési és marketingtechnika, amelynek lendületet adtak az amerikai vámok, az úgynevezett livestream shopping. A kifejezés pontosan azt takarja, amit az angol kifejezés jelent: a vásárló otthon ül a telefonja, tabletje, számítógépe előtt, és egy livestreamet, azaz élő adást néz, amiben valaki különböző termékeket kínál eladásra, a néző pedig lecsaphat arra, ami megtetszik neki.
Covid-innováció
A livestream kereskedelem már a világjárvány előtt is létezett, 2020-ban pörgött fel igazán Kínában, amikor a hosszan tartó, szigorú lezárások miatt nem volt lehetősége az embereknek arra, hogy boltokba járjanak. A vásárlási forma hamar nagy népszerűségre tett szert először Kínában, majd több ázsiai országban is. Szakértők szerint a népszerűség oka a régióban a kulturális, technológiai és piaci dinamikák keveredése.
A livestream vásárlás interaktív és szórakoztató, a sokszor több millió feliratkozóval rendelkező influenszerek élőben mutatják be a termékeket, és válaszolnak a nézők, vásárlók kérdéseire is. A koronavírus-járvány alatti robbanásszerű népszerűség egyik oka volt az is, hogy a livestreaming egy olyan lehetőség volt, ahol az emberek úgy érezhették, hogy „közösségben” lehetnek a bezártság idején, a fiatalabb generációk pedig azóta is különösen szívesen kommunikálnak digitális platformokon keresztül.
Kínában rendívül elterjedt a mobilfizetés, a készpénz használata visszaszorult, emellett pedig gyakorlatilag mindenki okostelefont használ, technológiai szempontból tehát minden adott a livestream vásárlás nagyon gyors terjedéséhez. Ázsia piaci dinamikák szempontjából is különbözik a nyugati trendektől, a vásárlók ugyanis kevésbé bíznak a nagy márkákban és az általuk hirdetett termékekben, a kedvenc influenszereik véleményére ugyanakkor sokat adnak, ha ők ajánlanak nekik valamilyen terméket, azt jóval nagyobb eséllyel veszik meg, mintha csak egy hirdetést látnának valahol az utcán ugyanarról a termékről.
Habár sok nyugati országhoz hasonlóan az Egyesült Államokban is a hagyományos, az interakciót teljesen mellőző online vásárlás a legelterjedtebb, Ázsia mellett az USA-ban is elkezdett felpörögni a livestream vásárlás a koronavírus-járvány alatt. A Bloomberg 2020-ban egyenesen arról írt, hogy a livestream shopping az amerikai kereskedelem jövője. Európa ilyen szempontból is viszonylag konzervatív maradt, a járvány alatti kereskedelem jelentős része a klasszikus online vásárlási felületeken maradt.
Több, livestream vásárláshoz fejlesztett applikáció is létezett már a Covid előtt is, a népszerűségük és az értékesítéseik azonban nem meglepő módon a járvány alatt lőttek ki. A 2018-ban indított TalkShopLive a Covid alatt például meghétszerezte az eladásait, a CommentSoldon pedig 2020-ban 50 százalékkal növekedett az egy nézőre jutó kiadások értéke, emellett pedig több mint háromszorosára nőtt a streaminget alkalmazó kiskereskedők száma.
De nem kellett saját applikáció ahhoz, hogy valaki nagy bevételt generáljon. 2020 szeptemberében indult szingapúri székhelyű Mdada, egy livestream shoppingra specializálódó startup. Applikáció helyett az ingyenesen használható Facebookon indított élő videókban kezdtek el termékeket árulni. 2021-re már 500 000 szingapúri dollár (135,5 millió forint) heti bevételt értek el. A legdrágább termék, amelyet az Mdada livestreamen keresztül értékesített, egy Rolex Daytona Green Dial volt, 120 000 amerikai dollárért (körülbelül 42 millió forintért).
A sikerük titka az egyik társalapító szerint a szórakoztatás. „Meg kell tervezned a műsorodat, ez nem csak árusítás. A szórakoztatásnak magas szintűnek kell lennie, és ez nagy kihívás lehet, mert néha még én magam is kifogyok az ötletekből” – mondta Pornsak Prajakwit vezérigazgató és társalapító a CNBC-nek. A cég 2021 augusztusában elindította a vállalat fizikai livestreaming központját Szingapúrban, amely az első ilyen központ Délkelet-Ázsiában. Ez 11 livestreaming stúdiót és saját raktárat foglal magába ugyanabban a komplexumban.
Azonban nem csak a cégek tudnak nagyon meggazdagodni ebben a szegmensben. Az egyik legnépszerűbb kínai influenszer, a Viya néven ismert Huang Wei már 2018-ban is 30 millió jüant (1,5 milliárd forintot) keresett. Viya olyan szintre vitte a livestream kereskedelmet, hogy már szó szerint bármit el tud adni. 2020 áprilisában egy rakétakilövést adott el 40 millió jüanért (1,9 milliárd forintért). Ez szó szerint azt jelenti, hogy valaki ennyit fizetett azért, hogy elindíthasson egy rakétát. A 34 éves influenszer őrületes nézőszámokat képes elérni, 2020 májusában rekordszámban, 37 millióan nézték az egyik livestream shopping adását.
Pokémon-kártyától a luxustáskáig minden van
A livestream shopping intézményére egyébként teljesen véletlenül bukkantam rá, miközben egy másik cikkemhez gyűjtöttem anyagot. Akkor még csak konstatáltam, hogy „hát, ilyen is nyilván van”, de aztán még aznap szembe is jött velem Instagramon egy videó, amin egy nő vagy száz mobiltelefon előtt mutogat különböző ruhákat, a leírásban pedig itt is megjelent a livestream shopping kifejezés.
Ekkor döntöttem úgy, hogy muszáj jobban megnéznem, hogyan is működik ez a – számomra teljes őrületnek tűnő – világ. Rengeteg alkalmazás van, amelyet kifejezetten livestream shoppingra lehet használni mind eladóként mind vevőként, ezek jelentős része azonban csak regionálisan érhető el. Én a Whatnot névre keresztelt, főként amerikai kereskedők által használt alkalmazást töltöttem le, hogy fejest ugorjak a livestream kereskedelem tengerébe. Egy rövid, bonyolultnak semmiképp nem nevezhető regisztráció után az oldal egyből fel is ajánlja, hogy válasszam ki, milyen termékek érdekelnek. Változatos opciók közül lehet válogatni: különböző gyűjthető kártyák (Pokémon, sport, manga), sneakerek, videójátékok, férfi és női ruhák, elektronikai eszközök, kozmetikai termékek, luxustáskák, ismeretlen tartalmú, raklapméretű dobozok.
Ha ezen a lépésen túlvagyunk, egyből a főoldalon találjuk magunkat, ahol több száz élő stream közül választhatunk. A cikk írásakor én egy viszonylag sok nézővel rendelkező, cipőket áruló streamre léptem be, körülbelül 600 ember nézte az adást egyszerre. A vásárlás menete szintén nincs túl bonyolítva. Az adást vezető srác egyesével mutatja be a cipőket, bemondja a típust és a méretet, majd elindul a licitálás. Az ár 1 dollárról indul, a nézőknek pedig 10 másodpercük van arra, hogy licitáljanak az adott termékre, ehhez csak a képernyő alján lévő „Bid” feliratú gombot kell őrülten nyomogatni. Minden kattintásnál 1 dollárral megy fentebb az ár, amikor pedig lejár az idő, az utolsó licitáló megkapja a terméket. A végső ár jellemzően 50 és 60 dollár között van.
Mindeközben a cseten lehet kérdezni a termékekről, amire két–három moderátor készségesen válaszol is, igaz, addigra valószínűleg már rég véget ért a licit az általunk megvásárolni tervezett árura. A stream hátterében is többször feltűnnek emberek, akik a raktárban ide-oda cipelik a dobozokat, ahogy viszik a streamet vezető személynek az újabb és újabb cipőket. Összességében nagyon profi az egész, és látszik is az eladó profiljára rámenve, hogy naponta háromszor jelentkeznek adással, valószínűleg tehát jövedelmező üzlet.
Kíváncsiságból megnéztem egy luxustermékeket áruló profil adását is. Ez már kevésbé tűnt nagyüzeminek, mint a cipős profil volt. Itt egy harmincas éveiben járó nő ült egy szobában, a háttérben igényesen elhelyezett Gucci és Louis Vuitton táskákkal és napszemüvegekkel. Neki láthatóan nem volt segítsége, saját maga vette elő a termékeket, válaszolt a csetben feltett kérdésekre és irányította a vásárlást. Nála egy-egy termékből több is volt, viszont fix árakkal dolgozott, a képernyőn pedig folyamatosan nyomon lehetett követni, hogy miből hány darab érhető még el.
Az egyes eladókat vásárlóként értékelni is lehet az applikációban, így már vásárlás előtt láthatjuk, hogy milyen véleménnyel voltak az adott kereskedőről a korábbi vevők.
A kiszállítás a Whatnot esetében egyébként ugyanúgy működik, mint bármelyik online áruháznál. Az oldalukon leírtak alapján az összes eladójukat arra kérik, hogy a vásárlástól számított két napon belül szállítsák ki a terméket a vevőnek, de ez a végcéltól függően 7 vagy 14 nap is lehet. A csomagokat a szállítást végző szolgáltatónál lehet követni, azonban ha eltűnik a rendelésünk, a Whatnot azt ígéri, az ő ügyfélszolgálatuk is segít a vásárlóknak.
Európában is egyre népszerűbb
A livestream vásárlás Európában is növekedésnek indult, 2024-ben a fogyasztók 37 százalékkal vásároltak többet ilyen platformokon az előző évhez képest. Az előrejelzések szerint 2030-ra a szegmens bevétele elérheti a 65 millió fontot (31 milliárd forintot).
A McKinsey előrejelzése szerint 2026-ra az online értékesítés 20 százalékát teheti ki a livestream kereskedelem.
A jelentés szerint az európai eladók 78 százaléka tervezi, hogy idén bővíti értékesítéseit ezen a téren.
Ezt a népszerűségnövekedést használhatják majd ki akár a kínai gyártók is, hiszen viszonylag kis befektetéssel lehet sok vásárlót elérni a világ bármely pontján. Néhány kínai vállalat pedig már meg is lépte ezt, igaz egyelőre még csak a belső, kínai piacon. A Sanghajhoz közeli Ningbóban működő Woodswool sportruházat-gyártó például a vámok bejelentése után egyből kiterjesztette értékesítését, így most már livestreamben is árulja a termékeit, az eddigi tapasztalatok alapján viszonylag sikeresen.
