Bejegyezték Matolcsy Györgyék új alapítványát, amit jegybankelnöksége utolsó napjaiban hozott létre bizalmi embereivel
Matolcsy György jegybankelnökségének utolsó napjaiban új alapítványt hozott létre a bizalmi embereivel, írja a HVG. Február 27-én, néhány nappal azelőtt, hogy Matolcsy átadta volna az elnökséget Varga Mihály korábbi pénzügyminiszternek, Czene Gréta, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) érdekeltségébe tartozó Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója, egyben Matolcsy volt kabinetvezetője aláírta az Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítvány alapító okiratát. Február végén Matolcsy György már pontosan ismerte az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentésének tartalmát: a jelentés fő pontja, hogy súlyos hiányosságokat és vagyonvesztést állapított meg a PADME-nál, bár Matolcsy ezt az ellenőrzés során és azóta is tagadja. A volt jegybankelnök vélhetően azzal is tisztában volt, hogy utódja, Varga Mihály tisztogatásra készül, el fogja távolítani majd a bizalmi embereit.
A Fővárosi Törvényszéken május 7-én bejegyzett alapítvány nyilvános iratai szerint induló vagyonként négymillió forint befizetését igazolta az MNB-ügyben szintén szerepet játszó MBH Banknál. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Matolcsy György Huba, tagjai pedig Cseh Katinka és Fömötör Barna. Utóbbit Czenéhez hasonlóan Varga eltávolította a belépése után. Cseh Katinka két éve a Pallas Athéné Könyvkiadó ügyvezetője volt, jelenleg a Metropolitan Egyetem mögött kialakított cégháló egyik tagjának, a Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő elnöke (ezt a posztot korábban Czene Gréta is betöltötte).
Vagyis az alapítványi csapat abszolút Matolcsy szellemi hátországához tartozik, írja a HVG.
Matolcsynak az Eurázsia-eszme régóta szívügye, jegybankelnökként igyekezett is népszerűsíteni, 2021-ben például arról elmélkedett, milyen „országpárok” vannak Németország és a visegrádi négyek, illetve egyes távol-keleti államok között. Arra a következtetésre jutott, hogy „a világban a koreai és a magyar nemzet áll talán a legközelebb egymáshoz az értékrend terén a verseny, a küzdelem, a bizonyítási vágy és a családi gyarapodás értékei miatt”.
Az alapító okirat szerint a „fokozódó geopolitikai feszültségek és versengés” miatt egyre fontosabbá válnak „a kelet-nyugati együttműködés lehetőségének platformját képező kaputérségek, komplex multi-hubok”, ezekből válhatnak olyan pénzügyi, tudás- és techközpontok, mint amilyen Budapest is lehetne. A HVG szerint az alapító okiratból nem fejthető meg, hogy pontosan mi az alapítvány konkrét feladata.
Arra, hogy az alapítvány feladatait a volt MNB-elnök biztosította volna adományokból, a nyilvános papírokban nincs utalás. A HVG kereste az alapító Czene Grétát, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyről.
Az MNB-ügy
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esett – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
