Zárolták Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a bankszámláját – lapunk értesülését több, egymástól független forrás is megerősítette.
Az ügyben kerestük Somlai Bálintot, de nem reagált. Kerestük a Fővárosi Főügyészséget is, de Rab Ferenc Levente helyettes sajtószóvivő közölte, az adatvédelmi szabályok alapján egy néven nevezett, nem közszereplőnek minősülő személyt érintő kérdésére a Fővárosi Főügyészségnek nem áll módjában válaszolni.
Somlai Bálint cégcsoportja – különösen a Raw Development Kft. – sokáig a NER egyik szerencsés haszonélvezője volt. A társaság felfutása nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank, valamint a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető, ugyanis ebből a körből érkeztek azok az üzletek, amelyek komoly szereplővé tették a Raw csoportot.
Információnk szerint Somlai bankszámlájának zárolása és az MNB-s ügyeket érintő vizsgálódások között összefüggés van.
Az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2019 és 2023 között a jegybank összesen 204 milliárd forint tőkeemeléssel adott forrást az MNB-Ingatlan Kft.-nek ingatlanok megvételére és fejlesztésére, illetve a székház-rekonstrukcióra.
A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ezek a beruházások nem jelentek meg az MNB mérlegeiben, pénzügyi terveiben, nyilvántartásaiban és beszámolóiban, mert az építést projekttársaság vagy leánycég végezte. Azaz a jegybank adta a tőkét, de az MNB mérlegébe már csak maga a kész ingatlan került át, a beruházás költségei nem.
Az ÁSZ jelentésének legerősebb része vélhetően az, ahogy bemutatja, hogyan adott a nagy állami intézmény feladatokat különféle ingatlanügyletek minden fázisában Somlai Bálint cégeinek. A kiválasztási eljárások után ugyanis a különféle MNB-s cégek által megvalósított beruházásoknál a beruházási célú kiadások döntő részét azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok (Somlai Invest Zrt., a Raw Development Kft., illetve a Raw Facility Kft.) kapták. Ez a döntő rész az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százalékát jelentette (erről a szálról itt írtunk hosszabban).
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az ÁSZ március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás.
Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.
Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
