Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalára feltöltött rövid videóban jelezte, hogy pénzügyi szabályozásra készül a kormány a lakásbiztosítások piacán, mint mondta, erről várhatóan a héten dönt a kabinet.
Nagy Márton azt mondta, hogy
„tárgyalunk a biztosítókkal, nehéz, nem látszik a megegyezés, ezért készülünk egy pénzügyi szabályozással, amelynek a középpontjában a lakásbiztosítások állnak”
A részletekbe túlságosan nem ment bele a miniszter, de jelezte, hogy azt szeretné, ha a lakásbiztosításoknak a díjai nem emelkednének, ezért az év végi szinten fogják ezt rögzíteni. Ugyanakkor a biztosított összegnek emelkednie kell, hiszen minden otthonnak biztonságban kell lennie, el kell kerülni az alulbiztosítást – mondta.
Az ilyen szabályozási kérdések örök dilemmája, hogy hány területre lehet kiterjeszteni a hatósági beavatkozást, meddig lehet állami döntésekkel felcserélni a piaci mechanizmusokat. Az „átkosban” ugyan az állam nagyon sok árat határozott meg, ha úgy tetszik, nagyon sok minden volt olcsó, csak a megfelelő piaci motivációk és a jövedelmezőségi célok hiányában a gazdaság egésze nem működött jól.
Az árak és az árrések szabályozása mindig azzal a kockázattal jár, hogy a piac szereplői valahol máshol kompenzálnak, torzítanak, például a kereskedelemben lehetett azt látni, hogy az alapvető élelmiszerek árának befagyasztása után más termékeknél, amúgy indokolatlan áremelésekkel válaszoltak a piaci szereplők, és végül – hiába a hatósági árak – éppen a magyar infláció lett rekordmagas.
Az is probléma, hogy amennyiben már beindult a szabályozási düh, vagy más néven a szabályozási spirál, amikor a szabályok ellen védekező piac újabb és újabb szabályokat kap a nyakába, már nagyon nehéz visszaterelni a gazdaságot a normál működési medrébe.
