Kúria a devizahiteles döntésről: Figyelembe vesszük az Európai Unió Bíróságának jogértelmezését
„…a Kúria tanácsai és Jogegységi Panasz Tanácsa az eléjük kerülő ügyeket a felek és más jogosultak indítványai, kérelmei alapján intézik, nem hivatalból járnak el, minden esetben a jogszabályok keretei között működnek. Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezését az eljáró tanácsok mindenkor figyelembe veszik és tiszteletben tartják” – írta kérdéseinkre a Kúria. A magyar legfelső bíróságot arról kérdeztük, mit gondolnak az Európai Unió Bíróságának (EUB) friss döntéséről, amiben egy devizahiteles ügyben a hitelfelvevő számára kedvező döntést hoztak.
A Kúria egy 2007-ben kötött svájcifrank-alapú autólízing-szerződés ügyében kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást az EUB-nál, és az uniós bíróság április 30-án úgy döntött, hogy a szerződés érvénytelen, mert nem tájékoztatták megfelelően az adóst az árfolyamkockázatról. A döntés értelmében megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek teljes összege pedig visszajár az adósnak.
A 24.hu megszólaltatta az adósokat képviselő ügyvédet is, aki szerint nagyon komoly következményekkel járhat az EUB mostani ítélete a devizahitelesekre nézve, ugyanakkor ehhez végre kéne hajtania a döntést a magyar állami szerveknek is. Ezért kérdeztük meg a Kúriát is az ügyről, de ők diplomatikusan csak annyit válaszoltak, hogy az EUB jogértelmezését figyelembe veszik és tiszteletben tartják.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy minden devizahiteles ügyben automatikusan ugyanilyen döntés születhetne, ebben a konkrét esetben ugyanis kimondták, hogy a hitelfelvevő tájékoztatása nem volt megfelelő. Pont ezért válaszolta kérdéseinkre az OTP is azt, hogy szerintük a náluk kötött devizahitel-szerződésekre ez a döntés nem vonatkozik, hiszen az ő szerződéseikről (néhány kivételtől eltekintve) már korábban megállapították a magyar bíróságok, hogy az árfolyamkockázat feltárása megfelelő volt, ezért a szerződések tisztességeseknek és érvényeseknek minősülnek.
Az ügyben korábban a magyar kormánynak is küldtünk kérdéseket, ők leszögezték, hogy a bírósági ítéleteket mindenkinek, így a bankoknak is tiszteletben kell tartani. Ezen kívül a Gyurcsány-Bajnai kormányok felelősségét firtatták a probléma kialakulásában.
