Nem rajonganak a polgármesterek a törvényért, amivel a kormány a kistelepüléseket védené a beköltözőktől

Még a parlament elé sem került a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által előkészítés alatt álló, a kistelepüléseket a tömeges beköltözéstől megvédő törvény, több polgármester már most kijelentette, hogy nem fogják alkalmazni a törvény adta lehetőségeket – írja a 444.

A 444 megkereste több balatoni, velencei-tavi, déli és északi budapesti agglomerációs város vezetőjét is, akik egységesen arról beszéltek, hogy a törvénytervezet nem fog segíteni az érintett települések problémáin, sőt, ha alkalmaznák a rendelkezésre álló korlátozásokat, az a már ott lévő lakosságnak is rosszat tenne.

A törvénytervezetben Navracsicsék ötféle lehetőséget adnának a településeknek arra, hogy leállítsák a tömeges beköltözés folyamatát:

• az ingatlan adásvételének tiltása a nem helyben élők számára;
• az elővásárlási jog kiterjesztése;
• az ingatlanvásárlás és a lakcímbejelentés feltételhez kötése
• és a helyi adózási kötelezettségek megállapítása.

A településvezetők szerint a törvény miatt visszaeshetnek majd az ingatlanárak, hiszen ha csak feltételekkel lehet eladni egy házat, vagy nem mindenki tud oda bejelentkezni, az összerogyasztja az értékét.

A Balaton-felvidéki Kővágóörs polgármestere szerint ha nem engednék, hogy az idejövők megvegyék a házakat, akkor azok egy idő után összedőlnének. „Ha az emberek nem tudják eladni a házukat, az miért jó? Az önkormányzat vegye meg? De nincs rá pénze. Ha meg a bebírókkal (beköltözők) külön adót akarnánk fizettetni, akkor az diszkrimináció lenne, ami jogilag lehet, hogy megáll, de a gyakorlatban nem jó” – sorolta Horváth Dezső.

„Ide sok értelmes ember jött az utóbbi évtizedekben. Ha nekik megyünk, azzal csak a hangulat romlik el” – mondta.

Bercsényi László, Balatonalmádi polgármestere azt mondta, naponta kérdezgetik tőle aggódva a helyiek és nyaralótulajdonosok, hogy lesz-e változtatás, mert féltik a vagyonukat. Bercsényi sem tervezi a szigorítást, mert szerinte nem ez a megoldás. Az infrastruktúrát és a közműveket kéne fejleszteni, mert ezek leromlása miatt kezd élhetetlenné válni a település.

Navracsics Tibor keddi Facebook posztjában arról írt, hogy nem attól kell tartani, hogy a törvény miatt veszítenének az értékükből az ingatlanok, hanem attól, hogy azok teljesen megfizethetetlenné válnak. A miniszter szerint az elmúlt 15 évben átlagosan 230 százalékkal nőttek itthon a lakásárak, amivel elsők vagyunk az EU-ban.

Navracsics arról ír posztjában, hogy a magas ingatlanárak a befektetési céllal ingatlant vásárlók járnak jól, akik viszont saját lakhatást szeretnének azok nem.

Gárdony polgármestere szintén arról beszélt, hogy ha belterjessé teszik az ingatlanvásárlást, azzal a saját lakosságuk ingatlanvagyonát értéktelenítik el. Szerinte más eszközöket kellene használni, ők például egy olyan helyi építési szabályzatban gondolkodnak, amely nem engedi meg a négy- vagy még több lakásos társasházakat.

A megkérdezett budapesti agglomerációs települések vezetői sem rajonganak a tiltás gondolatáért. Csőzik László, Érd polgármestere is a korábbi szabályozásokat kritizálta. Szerinte a magyar építési jog úgymond zsákutcás, ha egy önkormányzat valamikor úgy döntött, hogy egy környéken lehet társasházakat építeni, akkor azt már nem lehet visszacsinálni, mert kártalanítási kötelezettségük van, ami rengeteg pénz.

A cikkhez a 444 több település polgármesterét is megkereste, ők mind azt mondták, hogy addig nem akarnak nyilatkozni, amíg nincs egy kész, elfogadott törvény. Azt mondták, addig még gondolkodás sincs a településen a lehetőségekről.