A vártnál jobb eredményt ért el tavaly az MNB-alapítvány varsói cége
A Pallas Athéné varsói cége, a GTC megújított felügyelőbizottsága kétnapos ülésen fogadta el a cég tavalyi beszámolóját, és optimista hangvételű közleményt adott ki róla, írja a Hvg.hu. A lap szerint bár az ingatlancég nyeresége nőtt, ez még nem menti meg a nagy tulajdonos jegybanki Pallas Athéné alapítványt attól, hogy sokat bukjon rajta.
Nagy Gyula vezérigazgató a piaci stabilizáció és a megtépázott hírnevű vállalat „történelmi, stratégiai” előrelépésének tartja, hogy Németországban lakóingatlanokat és nyugdíjasotthont vásárolt. A Hvg.hu információi szerint az elhúzódó felügyelőbizottsági ülés egyik kritikus témája ennek a majdnem 500 millió eurós befektetésnek a kivesézése volt.
A tavalyi beszámoló alapján közel 20 százalékkal, 3,2 milliárd euró fölé nőtt a cég eszközállománya, nagyrészt az ingatlanbefektetések miatt. Az adósságállomány viszont szintén emelkedett, 1,3 milliárdról 1,6 milliárd euróra. A nyereség egy év alatt több mint négyszeresére nőtt, igaz, viszonylag alacsony bázisról, 12 millióról 53 millió euróra.
A Hvg.hu cikke nem tér ki rá, de a kockázatok között a jelentés több magyar vonatkozású problémát is felsorol. Az ingatlanok kihasználtságánál megjegyzik például, hogy Magyarországon különösen nagy a kockázata annak, hogy a bérlők nem újítják meg a szerződéseket, mint írják, a magyarországi bérleti díjak és előbérleti szerződések szintje nem kielégítő a cég szempontjából. Ezt itthon súlyosbítja a magas, körülbelül 14 százalékos üresedési ráta, illetve a kedvezőtlen makrogazdasági és politikai helyzet. Azt is írják, hogy az állami irodafelvásárlások miatt nőhet az állami kézben lévő irodák kínálata, ami csökkentheti a magánszektorban lévő irodák iránti keresletet.
A jelentés az MNB-ügyre is kitér, mint írják, a botrányban maga a GTC közvetlenül nem érintett, de nem zárható ki, hogy a további fejlemények befolyásolhatják a cég megítélését a befektetők, a finanszírozók és az üzleti partnerek körében. Mindez hatással lehet a tőkéhez jutásra, a meglévő adósság finanszírozására és a kereskedelmi lehetőségekre is.
Korábban bemutattuk, hogyan kötött ki az MNB-alapítványok vagyonának egy része a lengyel GTC-nél. Ez a cég az MNB-alapítvány pénzét kezelő Optima érkezése után lassan elvesztette nemzetközi vezetését, a nemzetközi befektetései mellett egyre többször magyar, átláthatatlan hátterű cégekkel kötött fura budapesti ingatlanügyletekre koncentrált, miközben a részvényárfolyam nagyon sokat esett arról a szintről, ahol az Optima beszállt.
Az MNB-ügy
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esett – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
