Pezsgőt bonthat az építőipar, váratlanul kedvező törvényt kapott a szektor

Az Országgyűlés április 29-én elfogadta az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását. A törvény előkészítéséről a Telex is több ízben írt, mert óriási összegekről volt szó, és elég erősen megmozdultak mindenféle szektor képviselői, kamionosok, energiakereskedők, töltőállomás-üzemeltetők és építőipari cégek.

Az építőipar most nagyon hálás a kormánynak. Viszonylag ritka az Magyarországon, hogy egy szakmai szövetség nem egy újabb teher, például egy különadó, vagy más szigorító szabályozás miatt kénytelen sírni, hanem köszönetet mondhat a kormánynak. Most ez történt, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) lelkes közleményben írta például azt, hogy

a szövetség köszöni az Energiaügyi Minisztériumnak, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy figyelembe vették az építőipari szakma javaslatait.

Erősen szakmai témáról fogunk írni, a 2021 elejéről 2030 végéig tartó EKR-programról. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer lényege, hogy az áram-, a gáz- és az üzemanyag-kereskedőknek a forgalmuk egy bizonyos részének megfelelő összegben a végfogyasztóiknál kell energia-megtakarítást elérni. Az EKR-ben az energiakereskedő cégeknek energiahatékonysági projekteket kell igazolniuk. Lehet ötletelni, hogy mivel tegyék ezt meg, de a rendszer alapvetően egy gigantikus szabálycsomagból áll, egy méretes listán pontosan rajta van, hogy mit lehet elszámolni. Például egy áram- vagy gázkereskedő akkor teljesíthet, ha sok lakásban megfinanszírozza a födémszigetelést.

A rendszernek megvan az a veszélye, hogy az energiakereskedők és az építőipari szereplők összedugják a fejüket és kitalálják, hogy milyen hatékonyságjavításokat mutatnak be „okosba'”, voltak is cifra kísérletek. Persze akadtak értelmes kezdeményezések is, például szigetelések, nyílászárócserék is, nemcsak olyan himi-humi programok, mint amikor útközben elvileg online bejelentkezett a kamionsofőr arra a képzésre, hogy miként tudna üzemanyagot megspórolni, a felek meg elszámolták a képzéssel megnyert üzemanyagot.

Mindenesetre tavaly november óta ment a lobbi az érintettektől. Volt olyan érv, hogy növelni kell a programot, vagyis a kereskedőknek a most érvényben lévő 0,5 százalék helyett inkább a forgalmuknak 1,1, akár 1,4 százalékát is a programra lehetne fordítani, hiszen akkor több lesz a lakásfelújítás az építőiparban, nő a GDP, javul az energiahatékonyság.

De volt olyan lobbi is, amely azt mondta, hogy úgy nehéz harcolni az infláció ellen, hogy újabb kötelezettség kerül be az üzemanyag árába.

Megint más azt mondta, hogy a tételek emelése csak újabb csalásokhoz vezet. Arról most ne is beszéljünk, hogy az áram-, a gáz-, vagy az üzemanyag-kereskedők hogy gazdálkodják ki a nagyobb terhet. Hiszen ahol nincs szabályozott ár, ott természetesen úgy, hogy a fogyasztó fizeti a programot.

Végül egy olyan kompromisszumos megoldás született, hogy az eddigi forgalomarányos 0,5 százalékos teher 0,5 százalék maradt az üzemanyag-kereskedőknél, de az áram- és a gázkereskedőknél felment a tétel 1,4 százalékra. Ráadásul úgy, hogy azt már 2025-re is teljesíteni kell, vagyis az éves 1,4 százalék úgy jön ki, hogy az első félév 0,5 százalékos terhéhez a második félévben 2,3 százalék párosul, hogy kijöjjön az átlagos 1,4 százalék. Az külön feszültséget keltett, hogy aki előre készült az emelésre, vagyis már előre bevásárolt az energia-megtakarításokat igazoló hitelesített energia-megtakarításokból (HEM), az pórul járt, mert arra is szabályok születtek, hogy részben vagy egészben, de új HEM-eket kell venni a kötelezettek teljesítésére. (A HEM-piac lényege, hogy az energia-megtakarításokkal kereskedni is lehet, vagyis azoknak a szereplőknek, akiknek vannak jó projektjei, az ezekből származó megtakarítást eladhatja azoknak, akiknek még teljesíteniük kell.)

De akkor miért örül mégis az építőipar? Részben azért, mert:

• az új programban 75 százalékban lakóépületi energia-megtakarításról lesz szó;
• az építőipari szövetség javaslatai átmentek;
• és – ahogy egy vezető fogalmazott a Telexnek –, ha már a politikai cél az, hogy legyen növekedés, akkor az nem baj, ha ezt magyar cégek munkáival érjük el.

Az építőipar szigetelési, kivitelezési vállalkozásai döntően tényleg magyarok.

Az ÉVOSZ egyik vezetője, Juhász Attila az Economx portálon részletesen is elemezte a fejleményeket. Az írásból és a hivatalos közleményből is átjönnek az ÉVOSZ boldogságának az okai: a szervezet szerint a többlépcsős egyeztetési folyamat végén megszületett törvény a 2025-ös nehéz piaci helyzetben kitörési pont lehet a lakásfelújítás, az anyaggyártás és a kivitelezők széles körének.

A kötelezettekre vonatkozó energia-megtakarítási értékek jelentősen emelkednek. Eddig egységesen évi 0,5 százalékos megtakarítást kellett elérni a kötelezett energiaértékesítőknek. A módosítás értelmében azonban 2025 második félévétől már éves szinten 1,4 százalék, 2026-ban is 1,4 százalék, majd 2027-ben 1 százalék lesz a kötelezettség mértéke, és csak 2028-tól tér vissza a korábbi 0,5 százalékos szint.

A következő években sokkal több energia-megtakarítást kell igazoltan elérni a végső energiafogyasztóknál. Az intézkedés ezért várhatóan:

• jelentősen élénkíti az épületenergetikai korszerűsítések piacát;
• növeli a lakóépületek felújítási aktivitását;
• és új lendületet ad az építőiparnak, különösen a felújítások területén.

A szigorítás következtében újraindul a hitelesített energiamegtakarítások (HEM) piaca, ezzel lendületet kapnak a támogatott épületenergetikai korszerűsítési programok. Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint az építőanyag-ellátás biztosított, bőséges a munkaerő-kapacitás, ezért áremelkedésre vagy anyaghiányra nem kell számítani, a piac készen áll a felújítási hullám kiszolgálására.

Mi lehet a szabályozás pozitív következménye? Az, hogy a kötelezettségekből jó projektek sülnek ki, például egy szegényebb család ingatlanjának a szigetelése, amit egyes vállalkozók ingyen elvégeznek a rászoruló családoknál is, csak hogy eladhassák az energia-megtakarítást jelképező HEM-eket. Mi lehet a negatívum? Az, ha a hatalmas üzletet meghekkelik, és a rafinált energiakereskedők és a rafinált építőiparosok együtt kitalálnak mindenféle Patyomkin-megoldást, az egyik házban lepapíroznak, lefotóznak egy szigetelést, majd ugyanazt átviszik a másikba.

Az EKR-ben természetesen biztosan lesznek kóklerek, mint szinte minden központi támogatási programban, ugyanakkor a továbbra is megvalósítható célok, így a fűtéskorszerűsítés, a födémszigetelés, a nyílászárócsere, a járműflottacsere, akár valóban segíthetnek is, ha megvan a megfelelő ellenőrzés. Míg azok a projektek, amelyeket most kidobtak a megvalósítható célok közül, biztosan jogosan maradtak ki – mondta egy forrásunk, majd hozzátette, mivel nagyon nagy pénzről van szó, az viszont fontos lenne, hogy megfelelő szakmai emberekre bízzák a programok szervezését, mert ha ezt valaki lenyúlja, nagy kárt tud okozni.