A Mol fontos pert nyert, az Egyesült Államokban is lefoglalható 80 milliárd forintnyi horvát állami vagyon

A húsvéti ünnepek alatt fontos pert nyert a Mol Nyrt. Horvátország ellen. A szomszédos államnak 200 millió dollárt (80 milliárd forintot) kell fizetnie a magyar cégnek, különben azt kockáztatja, hogy az amerikai hatóságok bármilyen horvát állami eszközre, az Egyesült Államokban leszálló állami repülőgépre, a nagykövetség számlájára, vagy akár egyéb horvát vagyontárgyakra, számlákra ráteheti a kezét.

Azt nem állítjuk, hogy könnyű követni a magyar energiacég és a horvát állam jogi csatározását, de a lényeg az, hogy az évtizedes perekben most egy olyan lényeges magyar győzelem született Washingtonban, amellyel még mindig nincs vége minden vitának, de egy ügycsoport végleg lezárult.

Múltidéző

Az INA horvát olajcég 2002-2003-as privatizációja során a magyar Mol vehetett kisebbségi pakettet a cégben. A viszony nem volt a legjobb, de 2008-2009-ben megegyeztek a felek, bár a Mol részesedése ekkor sem érte el az 50 százalékot, de 2009 januárjában a magyar cég irányítási jogot szerzett a horvát társaságban, onnantól ő mutathatta azt, hogy merre van az arra.

Csak aztán Horvátországban lecserélődtek a politikai vezetők, Ivo Sanader korábbi kormányfőt leváltották, a pártjából is kizárták, sőt büntetőeljárásokat is indítottak ellene.

Miután Ivo Sanadert több ügyben is vád alá vonták, a horvát fél bíróságokon megtámadta a Mollal kötött szerződéseket is, majd perbe fogta személyesen Hernádi Zsolt Mol-vezért, azzal a váddal, hogy Hernádi korrumpálta Sanadert. Hernádi ezt kategorikusan tagadta, ám a horvát állam innentől feljogosítva érezte magát, hogy ne tartsa be a korábbi szerződéseket, például a 2009-es gázmegállapodást.

Kölcsönös feljelentések

Magyarországon a Központi Főügyészség lefolytatott egy vizsgálatot a korrupciós gyanú ügyében, úgy ítélte meg, hogy nincsen ügy. A horvátok azonban a horvát jogrend alapján jogerős és végrehajtandó szabadság-vesztést ítéltek meg Hernádinak, de ő nem utazott ki, Magyarország nem adta ki, a Mol-vezér egy időre Magyarországra szorult. Újabban már lekerült az Interpol körözési listájáról, legalábbis az unión kívül tud utazni.

Ami pedig a polgári eljárásokat illeti, Horvátország és a Mol is kölcsönösen feljelentették egymást, a horvátok Genfben indítottak eljárást, a magyar fél Washingtonban. A hosszú pereskedés végén gyakorlatilag mindenhol, mindent a Mol nyert, de egy kis árnyalás azért tartozik ehhez.

A horvátok Genfben nagyot buktak, mert hat pontban támadták a Molt, de az ENSZ nemzetközi kereskedelmi bírósága, az UNCITRAL a horvát korrupciós vádakkal szemben minden pontban a magyar félnek adott igazat.

A washingtoni befektetés-védelmi eljárás, az ICSID, vagyis a Világbank égisze alatt működő nemzetközi befektetésvédelmi bíróság szintén a Molt hozta ki pernyertesnek, de a horvátok azért értékelhették az ítéletet legalább részsikernek, mert a Mol mintegy 900 milliós követelése helyett csak 200 millió dollárt tartott indokoltnak. Mindenesetre az ítélet alapján a horvát félnek ki kellett volna fizetnie nagyjából 200 millió dollárt.

Horvátország azonban mégsem lehetett elégedett, mert a bíróság eléggé szétszedte Horvátországot, annak igazságügyi eljárásait, a megbízhatatlan koronatanút.

Nem fizetett

Csak aztán Horvátország az ítélet ellenére sem fizetett. A meg nem adott pénz ugyan kamatozott, de a Molnak mégis külön eljárásban kellett kipréselnie az Egyesült Államokból, hogy az összeg végrehajtható legyen. Innen vélhetően Horvátország majd tényleg fizet, különben sokat kockáztat.

A horvát Vecsernyji List az egész ügyet nagyon követte, sokat ostorozta a horvát politikusokat, akik nagy veszteségbe sodorták az államot. Most megjelent cikkében a lap azt írta, hogy az amerikai bíróság gyakorlatilag teljesen elutasította Horvátország fellebbezését. Az amerikai szövetségi bíróság, nevezetesen Amir Ali bíró úgy döntött, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a választottbírósági ítéletben megfogalmazott összeget a Molnak.

Amir Ali bíró ítéletében egyesével leírta, hogy Horvátország érvei miért nem helytállóak, milyen azzal ellentétes precedensek voltak, vagy ha olyat kifogásolt Zágráb, akkor azt is leírta, hogy mi az, amiről már korábban bíróság döntött, vagyis azt a kérdést nem lehet kinyitni.

A horvát ellenérvek

Horvátország amúgy a „szuverén mentelmi joggal” érvelt. Ez a kifejezés egy olyan jogi pajzs, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy külföldi országokat nem lehet perelni az Egyesült Államok bíróságai előtt.

Az Egyesült Államok törvényei azonban lehetőséget adnak kivételekre, például akkor, ha maga Horvátország egyezett bele egy szerződésben, hogy az amerikai székhelyű választottbírósági eljárás alá veti magát.

Horvátország azzal is érvelt, hogy amióta ő is uniós tag, a két uniós államnak már nem Washingtonban, hanem uniós bíróság előtt kellene pereskedni, és azt is jelezte, hogy amerikai bíróság már nem is dönthetne a végrehajtásról. A bíró szerint azonban ezek a kérdések már a korábbi ügyekben eldőltek. szerinte az Egyesült Államok bármely kerületi bírósága végrehajthatja az ICSID-határozatot, és a washingtoni bíróságok gyakran foglalkoznak az ilyen típusú nemzetközi végrehajtási ügyekkel. Az Egyesült Államok törvényei szerint ugyanis az ICSID határozatait ugyanúgy hajtják végre, mint az amerikai bírósági határozatokat. Jogi akadály tehát nincs több, innentől pedig majd meglátjuk, hogy a horvátok gyorsan utalnak, vagy valóban végrehajtást kell indítani.