Szijjártó Péter megerősítette: 1500 milliárdot költött a kormány az akkugyárakra
Megerősítette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Telex korábbi számításait, amelyek szerint a magyar kormány mostanáig körülbelül 1500 milliárd forint állami támogatást adott a különböző akkumulátorgyáraknak, illetve költött a működésükhöz szükséges infrastruktúra kiépítésére. Ez azt jelenti, hogy a 2023-as adatokkal számolva az éves magyar GDP 2 százalékának és az államadósság közel 3 százalékának megfelelő összeget költötték egyetlen szektor támogatására.
Ennek azért van jelentősége, mert a kormány – amely egy időben szívesen büszkélkedett el a különböző akkuipari projektek támogatásával – 2023 vége, 2024 eleje óta nem veri nagydobra, mennyivel támogatja ezeket a beruházásokat. Az utóbbi időben a nagyobb projekteknél nem közölték az állami támogatás mértékét, ami miatt erre csak becsléseket lehetett készíteni.
A Telexen 2023 elején közöltük az akkuipari beruházásokról szóló adatbázisunk első verzióját, amelyben már több mint százmilliárd forintnyi közvetlen állami támogatás szerepelt. Nem sokkal később a G7-en jelent meg egy sokakat sokkoló gyűjtés, amely 1050 milliárd forintnyi támogatást vagy célzott fejlesztést sorolt fel – igaz, ebben szerepeltek elektromosautó-gyárak, illetve olyan infrastrukturális projektek is, amelyekre nem kizárólag az üzemek építése miatt volt szükség.
2023 novemberében Éltető Andrea közgazdász egy előadásában csak az akkugyáraknak nyújtott közvetlen állami támogatást 663 milliárd forintra, az azok működését elősegítő infrastruktúra-fejlesztések értékét 598 milliárd forintra tette. Utóbbi gyűjtésben is szerepeltek azonban olyan tételek, amelyekre nem csak az akkugyárak miatt volt szükség.
2024 tavaszán, fél év kutatómunka után közöltük az akkuipari beruházásokról szóló frissített adatbázisunkat, amelyben 720 milliárd forintnyi közvetlen támogatást és 890 milliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztést azonosítottunk. Az akkor elérhető egyéb adatok alapján a közvetlen támogatás mértékét 960 milliárd forintra, a kizárólag akkugyáraknak épülő infrastruktúra árát pedig 500 milliárd forintra becsültük. Azóta a cikkeinkben ezt az 1500 milliárd forintos ráfordítást szoktuk emlegetni, ezt azonban korábban soha nem erősítették meg nekünk.
Egészen mostanáig, a miniszterként külföldi beruházásokért is felelős Szijjártó Péter ugyanis egy keddi, székesfehérvári lakossági fórumon Simor Dániel kollégánk kérdésére tulajdonképpen elismerte az összeget, vagy legalábbis a nagyságrendet. Egészen pontosan ez hangzott el:
„Simor: Hozzávetőlegesen 1500 milliárd forint állami támogatás ment ki különböző akkumulátorgyárakra, infrastruktúrára, direkt támogatásra…
Szijjártó: Lehet, lehet, igen.
Simor: Annak fényében, ami most van, hogy jelentősen visszaesett az akkumulátorgyárak teljesítménye, jó döntés volt ezt a rengeteg pénzt erre költeni?
Szijjártó: Ön mit írt volna a Telexen arról, hogyha a CATL beruházását elvesztettük volna egy szomszédos országgal szemben, ami szintén hajtott a beruházásra? Nyilván azt írta volna, hogy alkalmatlan a külgazdasággal foglalkozó miniszter, mert még ezt sem tudta volna elintézni, hogy idejöjjön ez a beruházás.”
Szijjártó ezután arról beszélt, hogy a korábban a minisztersége alatt külföldi beruházásokra adott állami támogatások egytől egyig mind megtérültek, az akkugyártás pedig minden előrejelzés szerint ki fog mászni a gödörből, és egy hosszú távú növekedési pályára lép majd. Utóbbiban valószínűleg igaza lesz, az előrejelzések szerint az akkumulátorok iránti piaci igény ismét növekedni fog, igaz, ettől még a magyarországi gyártók egy része simán csődbe mehet.
Szijjártó abban is magabiztosnak látszik, hogy jó döntés volt egyetlen ágazatra ennyi pénzt koncentrálni. A mostani adatok nem erre utalnak, azt viszont, hogy hosszú távon bejön-e ez a stratégia, csak évek múlva fogjuk látni. A Szijjártóval készült interjúnkat itt lehet megnézni:
