Reagált az Európai Központi Bank, miután Kósa Lajos megpróbálta őket belekeverni az MNB-ügybe
Az Európai Központi Bank (EKB) 2024-es jogi véleményezésére gondolhatott Kósa Lajos, amikor az EKB felelősségéről beszélt az MNB-üggyel kapcsolatban.
A Fidesz alelnöke múlt héten azt nyilatkozta, hogy az Európai Központi Bank a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenséget féltve nem járult hozzá ahhoz, hogy a jegybanki alapítványok pénzköltésére ráláthasson az MNB felügyelőbizottsága. „Kezdeményeztük azt, hogy az Európai Központi Bank menjen abba bele, hogy a jegybank felügyelőbizottsága folyamatában tudja ellenőrizni a jegybank által alapított alapítvány tevékenységét, de ebbe nem ment bele az EKB. Nem tudjuk, miért. Ez lehetetlen helyzetbe hozott mindenkit” – mondta Kósa.
Az EKB a Hvg.hu megkeresésére azt közölte, hogy Kósa Lajos minden bizonnyal egy 2024. február 26-án kiadott véleményre hivatkozott, amely a felügyelőbizottság hatáskörének bővítéséről szólt. Az EKB ebben mindössze annyit tanácsolt, legyen világos, hogy a felügyelőbizottság nem korlátozhatja a bank kiadásait oly módon, ami az alapvető feladatainak ellátását veszélyezteti, valamint azt is javasolták, legyen világos, hogy a bank leányvállalatainak felügyelőbizottsági ellenőrzése nem érintheti a jegybank alapvető feladatait.
Fontos kiemelni, hogy az Európai Központi Bank csak véleményezte a magyar kormány jegybanktörvény-módosítását, ugyanis az EKB-nek nincs jogköre korlátozni az eurózónán kívüli tagállamok jegybankszabályozásait. Ezt követően a magyar kormány saját döntése volt, hogy a tervezetet végül nem vitték be az Országgyűlés elé.
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
