Matolcsy Ádám a Telexnek: Mélységesen elítélem azt, hogy a sajtó munkatársai nőként vizionálják személyemet

Csoda történt: Matolcsy György volt jegybankelnök fia az elmúlt napokban írásban válaszolt több kérdésünkre is.
Az egész levelezés Hadházy Ákos posztjával kezdődött: a független képviselő arról írt a Facebook-oldalán, hogy Matolcsy Ádám felesége Szaúd-Arábia egyik tengerre épült luxusszállodájából posztol mostanában. „Egy éjszaka 1,4 millió, a kezén lévő órából kisebb garzonlakást (vidéken házat) lehetne venni, de telik rá a devizahitelesek vérén keletkezett, aztán eltüntetett százmilliárdokból”, írta a képviselő. Hadházy posztjával kapcsolatban több kérdést is feltettünk Matolcsy Ádámnak, aki első válaszában azt írta, Hadházy és a Telex is „folyamatosan hazudozik az elmúlt hetekben egy nyilvánvalóan politikai indíttatású lejárató kampány keretében”.
„Minden jövedelmem legális, nem élek életvitelszerűen Magyarországon immár négy éve. Édesapám már nem jegybankelnök, senki nem lopta el az MNB vagy az MNB alapítvány vagyonát, hiszen továbbra is a mérlegén vannak a vagyoneszközök.” Itt arra utalhat, hogy az MNB-alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. legfrissebb mérlege alapján az eszközök soron papíron valóban kimutatható több mint 400 milliárd forintnyi vagyon, amiből a legtöbb, 260 milliárd forint értékpapírokat tükrözött, az alapítványnak az elmúlt évekből nincs auditált mérlege. Azt is írta, apja, Matolcsy György már adott egy magyarázó interjút a kérdésben (ahogy arról mi is beszámoltunk, a volt jegybankelnök az Indexnek arról beszélt, „felfoghatatlan hiba”, amit az Állami Számvevőszék ejtett a jegybanki vagyonnal kapcsolatban végzett számításaiban, mert az MNB-ügyben elhíresült lengyel tőzsdei cég, a GTC értékét a részvényárak megvizsgálása helyett egy másik módszertannal, a tulajdonában lévő eszközök értékével is fel lehetne mérni). A volt MNB-elnök fia hozzátette, szívesen válaszol az olyan kérdésekre, amelyeket nem egy előre megírt forgatókönyv alapján, politikai érdekből teszünk fel.
Ezen felbátorodva több körben részletes kérdéseket küldtünk Matolcsy Ádámnak az MNB-botrányról és arról, milyen szerepet tölt be ő, illetve baráti köre (Somlai Bálint, a jegybanki székház felújítását végző Raw Development tulajdonosa és Száraz István, a jegybanki alapítványi struktúrában szerepet kapó Quartz Befektetési Alapkezelő tulajdonosa) az ügyben.
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
Matolcsy Ádám a válaszában azt írta, szerinte az MNB-ügy politikai indíttatású, különösen amiatt, ahogyan azt a sajtó tálalja. „A lejáratási kísérleteket – melyeket magam igencsak méltatlannak tartok édesapámmal szemben – elsősorban gazdasági és politikai ellenlábasainak tulajdonítom, de még az ilyen szembenállás sem ad alapot arra például egy Állami Számvevőszéknek, hogy szakmaiatlan tartalmú jelentéssel tévessze meg a közvéleményt. Kérem olvassa el az erről készült interjút.” (Matolcsy Ádám itt vélhetően a már említett indexes interjúra gondolt.) A gazdasági és politikai ellenlábasokat nem nevezte meg konkrétan.
Hogy miből él, arra azt írta, számos külföldi érdekeltsége van, jelenlegi bevételeinek legnagyobb része is a külföldi cégekből származik. „Nyilvános adatok alapján Önök is hozzáférnek magyar vállalkozásaim egy részének árbevételéhez és eredményéhez, ami megfelelő adózott jövedelmet biztosít családom eltartására.” Szerinte a hírekben megjelenő képek szándékosan túlzóak, a rosszhiszemű lejárató kampány bizonyítékai. Arra, hogy van-e olyan magántőkealap, amiben van tulajdonrésze, és ha igen, melyek ezek, azt felelte, Magyarországon és külföldön egyaránt rendelkezik befektetési jeggyel, de hogy ez mit takar, az nem derült ki.
Rákérdeztünk arra is, hogy valóban Kovács Petra néven levelezett-e több tucat cégvezetővel a Quartz Alapkezelő, valamint a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital ügyeivel kapcsolatban (erről a Válasz Online számolt be még márciusban), és ha igen, milyen jogalapon. Matolcsy azt felelte, minden kommunikációja, találkozója és tárgyalása a szabályok és törvények maradéktalan betartásával zajlott a múltban, és a jövőben is így fog történni. Arra a kérdésre, hogy ki tudja-e jelenteni, hogy soha nem írt ilyen álnéven ezeknek a cégeknek az ügyeivel kapcsolatban, ezt írta: „Bár olvastam a Kováts Petra »álnéven« írt sajtóhisztéria cikkeit, mélységesen elítélem azt, hogy a sajtó munkatársai nőként vizionálják személyemet.”
Mint írta, a mai világban már semmi nem lepi meg, amikor politikusok és újságírók bármit kitalálhatnak következmények nélkül. „Például, amikor az RTL híradója lehoz egy tudósítást arról, hogy állítólag New Yorkban élek – amikor a valóság az, hogy 4 éve nem voltam még New York államában sem –, és ezt egy teljesen más kontinensen készült fényképpel próbálták bizonyítani.” Érdeklődtünk, hogy indít-e helyreigazítási pert a Válasz Online ellen, de erre nem válaszolt. A lap kereste a cikk megjelenése előtt, de nem reagált. A Válasz Online a megkeresésünkre azt felelte, Matolcsy Ádám nem indított ellenük sajtóhelyreigazítást vagy -pert a cikk miatt, de bátorítják minden olyan lépésre, ami segíti a valóság bizonyítását.
Arra, hogy hogyan juthattak hozzá a baráti körének cégei által kezelt magántőkealapok olyan ingatlanokhoz, amelyek korábban jegybanki alapítványok tulajdonában álltak, azt felelte, kérdezzük meg az érintetteket, de feltételezi, hogy „minden tranzakció a hatályos jogszabályok betartásával, piaci árazáson zajlott”. Emiatt rákérdeztük, hogy ha ennek az ellenkezője jutna a tudomására, jelezné-e azt a hatóságoknak. „Igen, minden olyan esetben, ahol közvagyont érintő bűncselekmény gyanúját észlelném, azt állampolgári kötelességből természetesen jelezném a hatóságok felé.”
Matolcsy szerint az ÁSZ jelentése egyébként nem támaszt alá semmiféle piaci versenykorlátozást. „Még maga az ÁSZ is csak annyit írt, hogy ezen társaságok nagy mennyiségű megbízást kaptak a megrendelőiktől, azonban az ÁSZ sem merte állítani, hogy érdemtelenül.” A volt jegybankelnök fia szerint a székház kivitelezési munkáit „a világ bármely tájáról bárki ellenőrizheti és megcsodálhatja, mi több, az új jegybank elnöke, Varga Mihály elnök úr első állományi gyűlésén maga is méltatta a felújított jegybanki székházépület elkészült állapotát”.
A Szárazzal és Somlaival való kapcsolatáról röviden nyilatkozott: „Mind Száraz Istvánnal, mind Somlai Bálinttal közös baráti társaságba jártunk, de az idő és a földrajzi távolság miatt kommunikációnk az elmúlt években megritkult.”
Ha a GTC vagy az Ultima részvényei valóban többet érnek, mint ahogy arra az ÁSZ-ellenőrzés jutott, vajon a professzionális befektetői közösség miért nem látott fantáziát abban, hogy ezekből az alulértékelt részvényekből vásároljon – kérdeztük. Matolcsy György ugyanis az ÁSZ-jelentés megjelenése után azzal érvelt, „érthetetlen szakmaiatlanságra vall” a számvevőszéktől, hogy a GTC esetében a cég értékét kizárólag a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg, nem vette figyelembe az ingatlanportfóliót. A volt jegybankelnök szerint az ingatlanos tőzsdei cégek értékét az egyedi eszközeik alapján is lehet értékelni, erre használják a szakmában az EPRA NTA módszertant. „Úgy vélem, a nyilvánosan elérhető adatok alapján mindkét említett tőzsdei cégben valóban jelen vannak olyan intézményi befektetők, akik megfelelhetnek a »professzionális befektetői közösség« meghatározásának. Kérem, szíveskedjen pontosítani, hogy miért véli úgy, hogy a PZU, az Allianz vagy az NN nem tartozna ebbe a körbe, mivel az említett társaságok – tekintettel méretükre, szakértelmükre és piaci tevékenységükre – általában professzionális befektetőként vannak számon tartva.”
Majd így folytatja: „Tekintettel arra, hogy a GTC-ben az alapítványok 50 százalék feletti tulajdonrésszel rendelkeznek, álláspontom szerint a konszolidált mérleg alapján az eszközöket és forrásokat kellene figyelembe venni, nem pedig a részvényárfolyamot.” Rákérdeztünk arra is, hogy ha ekkora értékkülönbség van aközött, amit a jelenlegi részvényárfolyam tükröz, illetve az EPRA NTA módszerrel adott becslés között, akkor vajon miért nem látunk hosszú távon korrekciót, miért esett ötéves távon több mint 46, egyéves távlatban több mint 32 százalékkal a GTC árfolyama, illetve miért biztos vajon Matolcsy György abban, hogy egy esetleges részesedéseladás esetén mindenképpen az utóbbi módszerrel becsülnék fel az Optimára eső részt. Ezekre nem kaptunk választ a levelezés folytatásában.
Kérdeztük arról is, miért lakott abban a svábhegyi villában, amit az MNB alapítványa kutatási központnak vett meg, majd később eladta. Matolcsy Ádám erre azt felelte, nem költözött be, csupán egy időszakra kibérelte, de soha nem tartózkodott benne úgy, hogy az alapítványi tulajdonban volt. „A svábhegyi villa időszakos kibérlésére vonatkozó lehetőséget a Quartz Alapkezelő közvetítette felém, mivel az alapkezelő által intézményi befektetők javára kezelt vagyonkezelési politika ezt a hasznosítási formát lehetővé tette.”
Rákérdeztünk arra is, hogy ha nem költözött be, akkor miért írhatta a felesége annak idején a közösségi médiában a villa egyik szobáját mutató fotó alá, hogy „újra otthon”, illetve nem érezte-e azt, hogy visszás lehet, ha épp ő költözik be egy olyan villába, ami korábban az MNB alapítványi tulajdonában volt. „Az »otthon« kifejezés Magyarországra vonatkozik, mivel akkoriban költöztünk életvitelszerűen külföldre, előtte az Attila úton lévő, szintén kormányközelinek tartott, bérbevehető ingatlant béreltem, arról mégsem szóltak a hírek ilyen vehemensen. A bérleti lehetőséget nem éreztem visszásnak, mivel a bérlés idejében az ingatlan már jó ideje nem alapítványi tulajdonban állt. Tudtommal 2019 óta magántulajdonban van az épület, de lehet, hogy még előtte, információim szerint a tulajdonosa magántőkealap, ami arra enged következtetni, hogy több végső tulajdonosa lehet az épületnek.”
Arra a kérdésre, hogy most hol él elsősorban, Matolcsy Ádám a családjára hivatkozva nem szeretett volna válaszolni. Viszont annyit elmondott, rendszeresen hazalátogat, utoljára április elején volt otthon, és nem tart attól, hogy ha hazajönne, letartóztatnák, mert semmilyen okot nem adott erre. Kérdeztük arról is, miért van diplomataútlevele, de erre is azt felelte, hogy nem áll módjában válaszolni.
Matolcsy Ádám azt is állította a levelezésben, hogy az Állami Számvevőszék egyszer sem kereste meg. Kerestük az Állami Számvevőszéket is, ami megerősítette, hogy nem keresték őt vagy érdekeltségeit az ellenőrzés megindítása óta, és jelenleg sincs folyamatban olyan eljárás, ami miatt keresték. Arra a kérdésre, hogy hogyan kommentálják Matolcsy Ádámnak azt a kijelentését, miszerint az MNB-ügy politikai indíttatású, az ÁSZ mindössze annyit írt, sehogy. Kerestük Száraz Istvánt, illetve Somlai Bálintot is az őket érintő részről, amennyiben válaszolnak a kérdéseinkre, beszámolunk róla.
Frissítés: Az ÁSZ cikkünk megjelenése után részletesen is reagált Matolcsy Ádám kijelentéseire, ezt itt foglaltuk össze.