A Himalája szexgombája után kutatva többen halnak meg egy évben, mint az Everest megmászása közben

Az olvasók többsége valószínűleg a hamarosan második évaddal jelentkező Last of Us című sorozatban hallott először a Cordyceps nevű gombafajról, amelyben a gomba egy mutációja zombivá változtatta az embereket. Cordyceps a valóságban is létezik, és semmi ilyesmit nem csinál, legalábbis az emberekkel nem. Viszont sinensis nevű változata nagyon népszerű a távol-keleti hagyományos gyógyászatban – olyannyira, hogy a használata egyre inkább terjed Nyugatra is, piacát ma már 11 milliárd dollárosra becsülik a Stanford Egyetem kutatói a Bloomberg riportja szerint.

A magyarul hernyógombának nevezett faj egyedei Nepál, Kína, India, Bhután magashegyi lejtőin teremnek, erős szagot árasztanak, és rengetegen tulajdonítanak nekik mindenféle pozitív hatást. A földből kiásott, fésűvel és fogkefével aprólékosan megtisztított gombákat egészben fogyasztják, teába teszik, összetörve tablettákba teszik, vagy whiskyben áztatják ki. A gyógyhatások nincsenek a nyugati tudományos módszerekkel igazolva (bár egyes vélelmezett jó tulajdonságait vizsgálják), a legtöbb fogyasztó azonban meg van győződve róla, hogy afrodiziákumként kiváló, a férfiaknál például erős és hosszan tartó erekciót okoz a beszámolók szerint, innen jön a szexgomba elnevezés.

A hernyógomba emiatt nagyon kelendő és megkérik az árát, Pekingben a legmagasabb minőségűnek mondott példányokért akár 136 ezer dollárt is elkérnek kilónként. Az amerikai piacra bejutó, hernyógombaként eladott termékek nagy része viszont állítólag hamis. „Olyan, mint a divat” – mondta Yi Shaoliang, az International Centre for Integrated Mountain Development kínai biodiverzitás-szakértője a lapnak. „Ha mindenki azt mondja, hogy sokat ér, és mindenki akarja, akkor te is akarod”. Yi szerint bár a gombának tulajdonított hatások nagy része „valószínűleg eltúlzott”, „van benne elég igazság is, különben az emberek nem használnák”. Szerinte ugyanakkor inkább kulturális, mint orvosi jelentősége van.

A hernyógombáért elkérhető magas árnak viszont megvannak a társadalmi és környezeti hátrányai. A 4500 méter magasan fekvő terepen, ahol szedni kell, extrém hideg van, de a hirtelen áradások és gyilkos lavinák is előfordulnak, ezért az elmúlt évben több ember halt meg gombászás közben, mint a Mount Everest megmászásában.

A Dalai Láma a cordycepshez kapcsolódó gazdasági aktivitást „a buddhista kultúra válságának” nevezte, mert szerinte az profitorientált erőszakhoz vezet:

a termesztést és értékesítést kontrolláló bandák rabolnak és ölnek a területekért, ráadásul a gyűjtés jelentős mértékben a gyermekmunkára támaszkodik az extrém szegénységgel jellemezhető régióban. A Bloomberg riportere egy 9 éves kisfiúval is találkozott, aki apjával együtt a földön kúszva cordycepset gyűjt a hegyekben sok más himalájai családhoz hasonlóan, akik enélkül nem is tudnának pénzhez jutni.

Emellett valószínűleg a természetnek sem tesz jót a gombaszedés kereslet miatti elharapódzása. A Himalája ökoszisztémája a kutatók szerint túl érzékeny ahhoz, hogy az évente leszedett 136 tonna cordyceps aratását elviselje, a fajt ma már a kihalással fenyegetettek közé sorolják. A szedéskori ásás pedig fokozza az eróziót és súlyosbíthatja a hóolvadást a régióban, ami hozzájárul az éghajlatváltozás felgyorsításához.