RTL-vezető: Nem azért fektetünk be ennyit Magyarországon, mert eladnánk a céget

Igazán sok minden történik mostanában az RTL Magyarország háza táján. Rendkívüli oka van a magyarországi látogatásának, vagy tervezett úton van itt?

Rendszeresen jövök Budapestre, most is tervezett látogatásra érkeztem. A magyar menedzsment is sokat jön Luxemburgba, szóval elég gyakran látjuk egymást.

Ilyenkor minden idejét a helyi RTL-nél tölti, vagy volt lehetősége partnerekkel, versenytársakkal, esetleg magyar politikusokkal is találkozni?

Most nem volt ilyen, és amikor jövök, alapvetően az RTL-nél töltöm az időmet. Ez nem azt jelenti, hogy időnként ne találkoznék másokkal, például a csatorna 25. születésnapján is sokakkal találkozhattam, beszállítókkal, hirdetőkkel, versenytársakkal.

Különleges üzleti éven van túl az RTL Magyarország, rengeteg beruházásuk volt, új székházba költöztek, immár önök közvetítik a Bajnokok Ligája-meccseket az RTL+ streamingcsatornájukon. Tudom, hogy az RTL tőzsdén jegyzett cég, így a riport publikálása előtt, gondolom, nem sokat tud elárulni a pénzügyi számokról, de nagyon érdekelne, hogy milyen évet vár Magyarországon, és ha esetleg az invesztíciós időszakban rosszabbat, mennyire türelmes ilyenkor a csoport központja a magyar céggel?

A 2024-es beszámolónkat valóban majd csak márciusban publikáljuk, de annyit mondhatok, hogy 2024 valóban a befektetések éve volt. Jelentős összegeket fektettünk be a magyarországi streamingszolgáltatásunk, az RTL+ bővítésébe. Évekkel ezelőtt hasonló befektetéseket hajtottunk végre Hollandiában, ahol a szolgáltatás mostanra kezd nyereségessé válni. Németországban és Franciaországban is jelentős összegeket fektettünk be streamingszolgáltatásainkba. 2024-ben jelentősen növeltük streamingbefektetéseinket Magyarországon.

Egy streamingszolgáltatás kiépítése kezdeti veszteségekkel jár, ennek következtében az RTL Magyarország 2024-ben nem volt nyereséges. Ez összhangban van terveinkkel – egy ilyen befektetés általában körülbelül négy év után kezd megtérülni.

Újabban a streamingelőfizetőik számáról sem közölnek lokális adatokat. Azt azért elmondhatja, hogy mennyire elégedettek az általunk persze nem ismert üzleti számokkal?

A befektetés a várakozásoknak megfelelően indult, az RTL+ növekszik Magyarországon. Ez nagyon megnyugtató, mert ha egy területre ilyen sokat fektetünk be, természetesen árgus szemekkel figyeljük utána, hogy mennyire van szinkronban a teljesítmény a várakozásokkal.

Fejlődésről, befektetésekről beszélgetünk, de közben mintha több piacot már elhagytak volna, például Horvátországot vagy Lengyelországot, most Hollandiában van folyamatban egy eladás, de Franciaországról is hallani kivonulási pletykákat. Miért távoznak ennyi helyről, és hogyan fog kinézni hosszabb távon a csoport? Magyarország is eladósorba kerülhet?

Magyarországon építkezünk, sokat fektetünk be, mert közép- és hosszú távú céljaink vannak az országban. Ezt bizonyítja az új székházba költözésünk, de az RTL+ komoly beruházásai is. Más piacokat valóban elhagytunk. Ennek eltérő okai vannak. A piacon továbbra is szükség lesz a konszolidációra.

Mire gondol pontosan konszolidációs lépések alatt? Hiszen az lehet eladás és vétel is.

Vásárlást, egyesülést, építkezést, amit most is csinálunk. Azért fektetünk be sokat a tartalomba, így a szórakoztatásba, a hírekbe, a sportjogokba, mert ez mind-mind egy alternatív út a méretünk növelésére. Az olyan műsorjogok, mint a Bajnokok Ligája, megnövelhetik az ügyfelek nálunk eltöltött idejét. A hosszú távú célunk pedig az, hogy ne csak a lineáris, hanem a nemlineáris téren is vezető szerepet töltsünk be. (Az interjúban gyakran előforduló két kategória közül a lineáris a hagyományos tévézés, vagyis amikor a csatornának van egy adott időpontban nézhető műsora, míg a nem lineáris alatt az igény szerinti Video on Demand tévézést értjük, amikor a felhasználó maga választhat tartalmat – a szerk.) Már évekkel korábban is volt konszolidációs kísérletünk, amikor a Central Digitális Média Kft.-ben szerettünk volna tulajdonrészt szerezni, de azt a Gazdasági Versenyhivatal elkaszálta.

Ezzel, azt hiszem, meg is érkeztünk a magyar politikához. Mit szólt, amikor hallotta a GVH akkori döntését? Egyfajta politikai támadásnak élte meg, amivel a hatalom a független, kritikus tartalomgyártást bünteti, vagy elfogadta a hivatal érveit?

Ha valamilyen ügyünkben nem tudjuk meggyőzni a hatóságokat, akkor ezt alapvetően el kell fogadnunk. Mindig vannak alternatívák. Lásd, ami történt, vagyis ha nem tudsz vásárolni, akkor építeni kell, mi is ezt tettük.

Ha már a politikánál tartunk, milyen érzés úgy független szereplőként versenyezni, hogy a nagy vetélytárs, a TV2 kormánypárti tévét csinál, és érdemben több állami reklámot kap?

Ez számunkra nem egyedi helyzet, sokszor kell jól finanszírozott versenytársakkal versenyeznünk. Ha megnézzük az RTL és TV2 közötti versenyhelyzetet, a legfontosabbnak azt tartom, hogy relevánsak vagyunk, beszélnek az emberek a műsorainkról. Bizonyos számok alapján a TV2 kissé megelőzte az RTL-t tavaly, de vannak olyan nézettségi mutatók is, amelyekben mi vezetünk. Azt szeretnénk, ha alapvetően minden eszközünk meglenne ahhoz, hogy továbbra is elérjük a nézőinket akár a lineáris csatornáinkkal, akár a streamingszolgáltatásunkkal. A nézőnek az a legjobb, ha erős a verseny és az indulók a minél jobb tartalmakkal versenyeznek. Márpedig a magyar verseny tényleg nagyon erős, és mi nagyon szeretjük a versenyt, akkor is, ha a versenytársunk könnyen jut forrásokhoz.

Sokféle számmal lehet mérni a piacot, de aki nem ismeri ezeket a számokat mélyebben, mint például én, az mindezt úgy egyszerűsítette le magában, hogy a tavalyi év volt az első, amikor a TV2 már nézettebb volt, mint az RTL. Hogy élték ezt meg? Egyfajta fordulópontként, tragikus vereségként?

Egyáltalán nem, hosszú távú ambícióink vannak. Számunkra az a fontos, hogy relevánsak legyünk az adott országban, és minél magasabb legyen az elérésünk a különböző platformokon. Nem szokatlan az, hogy vannak olyan pillanatok, amikor az egyik versenyző kissé megelőzi a másikat, aztán majd lehet, hogy ez újra megfordul. A nézőket érdeklik a műsoraink, és nekünk ez a legfontosabb.

Folytassuk néhány speciális magyar üggyel! Az első Dirk Gerkens, a korábbi vezérigazgatójuk esete. Tavaly robbant ki az a botrány, amely szerint egy Dirk Gerkens által felvett hanganyagban az RTL korábbi vezetői arra utalnak, hogy magyar politikusok az RTL vezetésével azt közölték, hogy kívánatosnak tartanák Dirk Gerkens távozását. Erről az ügyről nagyon érdekelne a véleménye. Amennyire tudjuk, Luxemburgban zajlik egy per Dirk Gerkens és az RTL között. Ez hogy áll? Illetve mennyire volt a magyar politikusok által megfogalmazott kérésnek köze ahhoz, hogy Gerkensnek távoznia kellett?

Ez egy igen régi történet. Dirk Gerkens 2015-ben távozott a cégtől. Azóta él különféle jogi eszközökkel, és természetesen joga van bírósági úton megtámadni a múltban hozott döntéseinket. De gondolom azt is tudja, hogy a magyar bíróság megerősítette, hogy Dirk Gerkens magyarországi munkaviszonyának rendkívüli felmondása jogszerű volt, miután áttekintette a teljes ügyiratot, meghallgatta az összes érvet és mérlegelte az összes releváns bizonyítékot. Ez a döntés már nem fellebbezhető. Most azt próbálja elérni, hogy egy luxemburgi bíróság másképp döntsön. Azt mindenképpen szeretném deklarálni, hogy az RTL-csoport menedzsmentje a szakmai képességek alapján választja ki a vezetőit, és amikor 2015-ben kineveztük Dirk Gerkens utódját Vidus Gabriella személyében, jó döntést hoztunk, immár tíz éve ő irányítja a céget. Ha az eddigi eredményeit nézem, úgy gondolom, hogy ez volt az egyik legjobb döntés, amit meghoztunk, a cég azóta is töretlenül fejlődött. Soha nem engednénk meg, hogy bármilyen kormány HR-döntéseket hozzon a nevünkben.

De mégis mit gondol erről a beszélgetésről? Akik a felvételen erről beszélnek, csak meg akarták nyugtatni a láthatóan felpaprikázott Dirk Gerkenst, és mondtak neki valamit, ami adott pillanatban jól hangzik, de valójában nem volt igaz? Vagy azt mondja, hogy valóban érkezett politikai kérés a magyar politikától, csak a személyi döntésben nem ez számított?

Nem tudom részletesebben kommentálni, hogy akkor ki mit gondolt és mondott, de azt ismételten rögzítem, jó okunk volt arra, hogy úgy döntöttünk, hogy Vidus Gabit bízzuk meg a vezetéssel, bíztunk benne, és utólag is úgy gondolom, hogy bebizonyosodott, hogy megvannak a szakmai képességei. Dirk Gerkens sikertelenül támadta meg a szerződése felmondásáról hozott döntésünket. Most újra megpróbálja ezt Luxemburgban. Majd meglátjuk, mi lesz a döntés, de egyetlen pillanatra sem bántuk meg a személyi változtatást.

A másik érdekes, politikailag is izgalmas döntésük a 4iG-csoporttal kötött stratégiai megállapodásuk volt. Biztos vagyok benne, hogy a csoport központjában is tudják, hogy a magyar független médiában sokan csodálkoztak, hogy az RTL, mint az egyik legfontosabb független médium, egy kifejezetten kormányközeli csoporttal bútorozott össze. Foglalkozott ezzel?

Amikor ilyen szerződést kötünk, az kizárólag kereskedelmi okokból történik, nem pedig politikai megfontolásokból. Ők is egy új piaci helyzetben voltak, egy új terméket kínáltak, és az RTL+ Premium csomag UEFA Bajnokok Ligájával bővült értékajánlata ideálisan illeszkedett ehhez. Emellett szükségünk van partnerekre tartalmaink ingyenes terjesztéséhez, így egy új márkát és új csomagokat bevezető, a legnagyobb lineáris TV-előfizetői lefedettséggel rendelkező vállalat jó választás volt.

Politikai szempontokat egyáltalán nem mérlegeltek?

Azért kezdtük el ezt az együttműködést, mert úgy véljük, hogy ez a legjobb módja az RTL+ Premium csomag elérésének növelésére és a megfelelő terjesztési bevételek generálására. Ez az egyetlen ok. Ezt különböző országokban különböző partnerekkel tesszük. Németországban például a Deutsche Telekommal, és éppen most újabb öt évvel meghosszabbítottuk a megállapodást.

Itthon is van Deutsche Telekom, hiszen a Magyar Telekom a német cég főtulajdonában van. Az sem okozott gondot, hogy Németországban nagy szerződésük van a céggel, de itthon mással állapodtak meg?

.Az RTL Magyarországnak jelenleg is van disztribúciós megállapodása a Magyar Telekommal, és a jövőben is lesz, hiszen a magyar terjesztési piac két megkerülhetetlen szereplőjéről beszélünk. Ahogy korábban már elmagyaráztuk, az RTL Magyarország számára a 4iG-vel való együttműködés az RTL+ elérésének növelésére biztosít egyedülálló lehetőséget – és ez egyben összhangban van helyi partnerünk stratégiájával is.

Ez azért még csoportszinten is egy elég hangsúlyos megállapodásnak tűnik, részt vett a tárgyalásokban, vagy ez teljesen helyi szinten zajlott?

A tárgyalások helyi szinten zajlottak, de nyilvánvalóan igyekeztünk átadni a más országokban megszerzett tapasztalatainkat. Vagyis jellemzően ez mindig úgy történik, hogy elmondom a helyi vezetőséggel a más országokban szerzett tapasztalataimat. Mi működött, és mi nem? Mi bizonyult hibának? Olyanokról beszélünk, amit jó lenne egy újabb megállapodás esetén már elkerülni.

Szóba került már a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Bajnokok Ligája is. A GVH a BL-közvetítések ügyében is indított egy vizsgálatot, amelyben az RTL marketingüzeneteit vizsgálja. Például azt, hogy a csatorna valóban az összes meccset közvetíti-e, ahogy ígérte. Hogyan látja ezt az ügyet? Úgy érzi, hogy hibát követtek el a kommunikációban, vagy alap nélkülinek tartja a vizsgálatot?

Először is, az UEFA Bajnokok Ligája az RTL+ Premiumon egy fantasztikus termék a magyar futballrajongók számára. Most egyetlen platformon, magyar kommentárral követhetnek rengeteg mérkőzést. Amióta az RTL Magyarország megszerezte az UEFA Bajnokok Ligája közvetítési jogait, a vállalat következetesen a 192 mérkőzéses számot kommunikálta. Mindazonáltal természetesen mindenben együttműködünk a hatóságokkal a vizsgálat ideje alatt.

A lineáris tévépiac versenyéről már beszéltünk, de hogyan látja a nemlineáris tévézés versenyét? Itt kik a fő versenytársaik? Gondolom, itt nem annyira a magyar szereplők, hanem inkább a Netflix, a YouTube?

Az RTL Mosttal valójában már régóta jelen voltunk ezen a piacon is, de azért az még nem teljes körű, előfizetéses szolgáltatás volt, hanem inkább amolyan szárnypróbálgatás, egy catch-up site. Aztán azt vettük észre, hogy a Covid megváltoztatta a nézői szokásokat. Az emberek hozzászoktak a streamingtartalmakhoz, és úgy gondolom, hogy helyes volt a SkyShowtime előtt elindítani a mi streamingszolgáltatásunkat. Úgy érzem, ez volt az ideális alkalom, hogy berúgjuk a motort.

Valóban időben indultak, nem késtek el egy kicsit?

Nem hiszem, Magyarországon ma még mindig sokkal nézettebb és erősebb a lineáris tévézés, mint amit sok más európai országban tapasztalunk. A nemlineáris pedig elsősorban a fiatalabb generáció számára vonzóbb, ők mindig akkor és ott szeretnék azt nézni, amit éppen kiválasztottak. A streaming értékajánlata tényleg nagyszerű, de a megfelelő időben kell belépni a piacra. Ha túl korán jön valaki, akkor azt nehéz finanszírozni. Beszéltünk már arról, hogy el kell fogadni az indulási veszteségeket. Amikor 1997-ben elindultunk Magyarországon, veszteségesek voltunk. De néhány év után elértük a nullszaldót, majd elkezdtünk pénzt keresni. Ez a streaminggel is így lesz. Kicsit olyan ez, mintha több mint 25 évvel azután, hogy Magyarországon elkezdtük az üzletet, megint egy új vállalkozásba fognánk.

Az, hogy a magyarok le vannak maradva, csak egy időbeli csúszás, vagy az is lehet, hogy a magyarok konzervatívabbak, jobban idegenkednek az új trendektől?

A trend akkor is ugyanaz lesz, ha esetleg a lineáris tévé még egy ideig meghatározó marad Magyarországon, ami nekünk egyébként annyiban jó, hogy segít az elkerülhetetlen startup-veszteségek egy részének finanszírozásában. De van olyan, hogy akkor is meg kell javítani a tetőt, ha éppen még süt a nap, és mi ezt tesszük.

Többször is jó példaként említette Hollandiát, a holland bevezetési tapasztalatokat. Tudom, hogy megint egy folyamatban lévő tranzakcióról kérdezem, de tudna mondani valamit arról, hogy hogyan áll a holland érdekeltségeik eladása?

A tranzakció engedélyeztetése folyamatban van, igaz, valóban valamivel tovább tart, mint gondoltuk volna. Másfelől magam is normális folyamatnak tartom, hogy a versenyhatóság meg akar bizonyosodni arról, hogy minden rendben zajlik, és alaposan megvizsgálják ezt a fontos tranzakciót a holland médiapiacon.

Eladnak tehát egy nagyobb piaci szereplőt. Jól érzékelem, hogy ha már nem lesz holland cégük, akkor a megkérdőjelezhetetlen német és luxemburgi érdekeltségeik mellett a magyar piac marad olyan, ahol tartósan megmaradnak?

Németország, Franciaország, Luxemburg és Magyarország mellett a Fremantle (multinacionális televíziós produkciós és forgalmazási vállalata, melynek anyacége az RTL – a szerk.) is nagyon fontos a cégcsoportunk számára, mivel ez a globális tartalomgyártó üzletágunk, amely lehetővé teszi, hogy cégcsoportként működjünk, és kevésbé függjünk a hirdetési piacoktól. Ez előnyös, mivel a hirdetési piacok elég ingadozóak lehetnek. A Fremantle segítségével a tartalmaink körülbelül 90 százalékát külső ügyfeleknek értékesítjük – vagyis olyan műsorszolgáltatóknak és streamingszolgáltatóknak szerte a világon, amelyek nem részei az RTL-csoportnak.

A magyar cég bevételei is ilyen változékonyak?

Az RTL+ növekedésével egy hibrid üzleti modellt építünk, amely három bevételi forráson alapul: hirdetések, terjesztési bevételek és előfizetések.

Ezek aránya hogyan változhat a jövőben?

Úgy véljük, hogy a streamingbevételek továbbra is erőteljesen növekednek majd, ennek eredményeként a hirdetési bevételek aránya csökkenhet, ami kiegyensúlyozottabbá tesz minket, kevésbé leszünk sebezhetőek, a reklám ugyanis ciklikus.

Az elmúlt időszak nem volt éppen a legerősebb az európai gazdaságban. Van abban különbség, hogy ezek a recessziós időszakok hol fájnak jobban, a bevételüknek mely részei sérülnek jobban?

Megint a Fremantle-re utalnék, amely szerencsére nem kizárólag európai vevőknek gyárt, sőt, az amerikai a legnagyobb piaca. Az Egyesült Államok valamelyest segít kiegyensúlyozni az európai piac gyengébb időszakait.

Az európai piac egyik gyengeségének tartják a túlzott szabályozást. Olykor mégis újabb és újabb médiapiaci szabályozási tervekről hallani, például a streaming területén, vár itt erősebb változásokat?

Tisztázzuk gyorsan, hogy Európában mindig is volt elég szabályozás, aminek meg kellett felelni – különösen, amikor kereskedelmi televíziózásról van szó. Ha összehasonlítja az európai szabályozást az amerikaival, az lesz az érzése, hogy nálunk sokkal több szabályozás van például a reklámokra, és sajnos a szabályozás olykor kissé elavult. A francia médiapiacon például a helyi tartalomgyártási ipar védelme miatt olyan szabályok is vannak, hogy meghatározott hétköznapokon nem lehet amerikai filmeket, sorozatokat bemutatni. Úgy gondolom, hogy azokban az időkben, amikor az emberek közben Netflixet néznek, bármikor streamelhetnek egy filmet vagy sorozatot, ezek igencsak elavultnak tűnnek.

Nem kritizálja a szabályozókat, pedig szerintem még az európai intézmények maguk is folyamatosan kritizálják a túlzott szabályozást mint versenyhátrányt okozó paramétert.

Igen, azzal azért én is mélyen egyetértek, hogy nincs szükségünk további szabályokra, sőt azt gondolom, hogy eljött az idő, hogy elkezdjük felülvizsgálni a jelenlegi szabályainkat, mielőtt további szabályozásokat vezetnénk be.