Nem fest vidám képet a magyar járműiparról a KSH friss elemzése

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Budapesti Metropolitan Egyetem közzétett egy érdekes, közös kísérleti statisztikai felmérést, a kutatás eredményeit a HVG is feldolgozta.

A magyar gazdasági iránykeresésben örök kérdés, hogy az államnak milyen ágazat térnyerését kellene segíteni. Jó-e az, ha túl nagy a járműipari, vagy újabban akkumulátoripari túlsúly? Egyáltalán milyen befektetőkkel járunk jól? A hagyományos (például európai uniós) invesztorok esetén is arra panaszkodunk, hogy kevés a kapcsolatuk a magyar beszállítókkal, de az ázsiaiak még sokkal inkább hozzák magukkal a beszállítóikat.

Nos, a 2023-as adatokra épülő statisztikai kutatás után nem leszünk vidámabbak. A nemzetközi hátterű járműipar ugyanis eléggé szigetszerűen működik a magyar gazdaságban.

2023-ban a járműgyártás volt a legnagyobb hazai feldolgozóipari ágazat, 26 százalékos volt a súlya, de a 14 028 milliárd forintos kibocsátáshoz csak 2188 milliárd forint bruttó hozzáadott érték párosult, a feldolgozóiparban megtermelt valamennyi hozzáadott értéknek ez csak a 17 százaléka.

A feldolgozóiparon belül ezzel a járműiparban a legkisebb (tartósan 20 százalék alatti) a hozzáadott érték aránya a kibocsátásból.

Ugyanakkor azért azt is fontos leszögezni, hogy még ez a limitált hozzáadott érték is rendkívül magas a feldolgozóiparban megtermelt valamennyi hozzáadott értékhez képest, a magyar aránynál egész Európában csak Németország, Csehország, Szlovákia és Svédország rendelkezik nálunk nagyobb mutatóval. Írországban, Cipruson vagy Dániában pedig szinte nincs is járműipar, bár azért a termelés ott sem nulla.

A járműipari termelés tehát nagymértékben támaszkodik importból származó vagy más ágazatokban előállított termékekre, alkatrészekre. Sajnos itt fontos hangsúlyozni, hogy ezek 2023-as adatok, a KSH legfrissebb adatai szerint a járműgyártás 2024-ben 21 százalékkal esett vissza a megelőző évhez képest.

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint több mint félmillió személygépkocsit gyártottak Magyarországon 2023-ban, ezzel az unió hetedik legnagyobb autógyártójának számítottunk (Németország, Spanyolország, Csehország, Szlovákia, Franciaország és Olaszország után).

Az utóbbi években az egész Európai Unió járműgyártása növekedési kihívásokkal küzd, ez természetesen élesen érint minket, hiszen a magyar ágazat is 91 százalékban exportra termel.

A nagy magyar autógyárak pedig integrált, meghatározó szereplői az ágazatnak (2023-ban ezek az Audi, a Mercedes, az Opel, illetve a Suzuki voltak, de természetesen a BMW is az lesz).

Magyarország esetében a 20 legnagyobb hazai ágazati szereplő 95 százalékban külföldi tulajdonban van. A beszállítók között ugyan már magasabb a hazai tulajdon aránya, de a belföldi erőforrások felhasználásának aránya itt is kevesebb mint 50 százalék. A beszállítók túlnyomó része csak egy-egy nagyvállalattal áll kapcsolatban, ami függő helyzetet eredményez. Igaz, azért azt is tudni kell, hogy egy-egy árnak nagyon nagy érték lehet a jó beszállító, vagyis az a vevő, amelyik túlságosan kizsigereli a beszállítóját, valóban önmagát is lábon lövi, mert nem lesz leányálom egy újabb beszállítót megtalálni, kinevelni.