Trump egy tollvonással megszüntette az állami home office-t, és a nagy cégek is várják vissza a dolgozóikat az irodába
A frissen beiktatott Donald Trump egyik első elnöki rendeletében arról határozott hétfőn, hogy megszünteti a távmunka lehetőségét az amerikai kormányzati dolgozóknak, azaz a legtöbb szövetségi alkalmazottnak teljes munkaidőben vissza kell térnie a munkahelyére.
A kétmondatos felszólítás már meg is jelent a Fehér Ház honlapján: mint írják, az összes szövetségi ügynökségi és minisztériumi vezetőnek meg kell tenniük a szükséges lépéseket a távmunka megszüntetésére, amint lehetséges, hozzátéve, hogy az irányelvet a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kell végrehajtani. A szövetségi kormányzat több mint 2 millió alkalmazottjával az ország legnagyobb munkaadója.
Trumpnak mint elnöknek széles körű felhatalmazása van a szövetségi munkaerő felett, így elméletben ahhoz is van joga, hogy felszólítsa a vezetőket, hogy visszarendeljék az alkalmazottakat az irodákba. De csak első ránézésre van könnyű dolga: a szövetségi alkalmazottak körülbelül 26 százaléka tagja valamilyen szakszervezetnek, és sokukra vonatkozhatnak olyan, az adott szakszervezettel kötött megállapodások, melyek lehetővé teszik a távmunkát vagy a hibrid munkavégzést.
A Trump-kormánynak így elvileg meg kell várnia, amíg ezek lejárnak, vagy meg kell próbálkoznia azzal, hogy újratárgyalja a megállapodásokat. A Reuters szerint a szövetségi ügynökségek és a szakszervezetek közötti alkufolyamatokat csak akkor lehet bíróság előtt megtámadni, ha törvénytelen feltételeken alapulnak, vagy ha jogellenesen jöttek létre, például kényszerítéssel vagy vesztegetéssel.
Ráadásul bizonyos esetekben (például fogyatékosság esetén) a szövetségi ügynökségeknek is lehetővé kell tenniük a távmunkát. A törvények azt is előírják a munkáltatóknak, hogy „alkalmazkodási lehetőséget” biztosítsanak a krónikus betegségben szenvedő alkalmazottaknak.
A Trump-féle Fehér Ház hétfői közlése alapján jelenleg a szövetségi alkalmazottaknak mindössze 6 százaléka dolgozik mindig a munkahelyéről, de a Fehér Ház augusztusi (tehát Joe Biden alatti) adatai arra utalnak, hogy a távmunka ennél azért jóval kevésbé elterjedt. A becslések alapján a szövetségi dolgozóknak 46 százaléka, azaz 1,1 millió ember jogosult távmunkára, körülbelül 228 ezren dolgoznak csak távmunkában. A legtöbb távmunkában dolgozót az ország védelmi, veteránügyi és egészségügyi minisztériumai foglalkoztatják, de az augusztusi becslések szerint a hibrid munkavégzésre jogosult dolgozók a munkaidejük 61 százalékát az irodában töltik (a becslésbe nem vették bele azokat a dolgozókat, akik száz százalékban otthonról dolgoznak).
Elon Musk, akit Trump a kormányzati hatékonyság növelésével bízott meg, a Wall Street Journalnek hétfőn azt nyilatkozta, nem kéne fizetni a szövetségi dolgozókat „a koronavírus-járvány kiváltságának számító távmunkáért”. Musk szerint az ötnapos irodai jelenlét elrendelése felmondási hullámhoz vezethet, de szerinte ez „üdvözlendő”. A Reuters szerint Trumpnak a mostani intézkedéssel akár az is lehet a motivációja, hogy a szigorúbb szabályozás miatt valóban meginduljanak a felmondások, így hozzá lojális emberekkel tudná feltölteni a megüresedett pozíciókat.
A Reuters azt is írja, Trump a beígért menetrendje – például a korábbi rendeletek ezreinek hatályon kívül helyezése – miatt viszont nem igazán engedheti meg magának a felmondási hullámokat, mert a politikájának végrehajtásához teljes kapacitással működő szervezetek kellenének. Több szakértő szerint emiatt elképzelhető, hogy az elnöknek választania kell a szövetségi munkaerő leépítése és más kezdeményezések végrehajtása között. Trump a home office kiiktatása mellett felvételi stopot is elrendelt a szövetségi közigazgatásban, de a felvételi tilalom nem vonatkozik a hadseregre, illetve a bevándorlással, a nemzetbiztonsággal és a közbiztonsággal kapcsolatos állásokra. A rendelet arra is kitér, hogy a következő 90 napon belül konkrét terv is készül majd a szövetségi munkaerő létszámának csökkentéséről.
Azokat, akik ellenszegülnek az ötnapos irodai jelenlétnek, de nem szakszervezeti tagok, elméletileg könnyedén elbocsáthatják. Ehhez legalább 30 nappal korábban kell őket írásban értesíteni, és meg kell jelölni az elbocsátás okát, illetve lehetőséget kell adni a válaszadásra. Azok, akik elveszítik a munkájukat, de fellebbeznének, az elnök által kinevezett független, háromtagú testülethez nyújthatnak be keresetet. Ennek a testületnek a döntései kötelező érvényűek, kivéve akkor, ha egy szövetségi fellebbviteli bíróság hatályon kívül nem helyezi azokat. A testülethez az fordulhat, aki úgy érzi, hogy nem megfelelő indokkal bocsátották el, a munkahelye nem tartotta be a megfelelő eljárásokat, esetleg diszkriminatív okok miatt küldték el.
Hogy Trump ennyire élesen és hamar fellép majd a távmunka ellen, a korábbi nyilatkozatai alapján nem volt váratlan: 2024 decemberében már jelezte, hogy hivatalba lépése után szigorúan korlátozni fogja a home office-t. A The Washington Post akkori beszámolója szerint Trump figyelmeztette a szövetségi alkalmazottakat, hogy az ő irányítása alatt „minden más lesz”, illetve arról is beszélt, hogy elbocsátják azokat, akik úgy döntenek, hogy nem térnek vissza az irodába.
A New York Times arról ír, az elmúlt hetekben néhány óriáscég vezetője szintén bejelentette a távmunka megszüntetését. Az Amazon és a JP Morgan is közölte alkalmazottai jókora részével, hogy heti öt napot kell 2025-től az irodában tölteniük. Az Amazon 2023 májusa óta általánosságban heti három nap kötelező irodai napot írt elő, a heti öt nap január 2-től érvényes. Andy Jassy, a cég vezérigazgatója külön üzenetben hívta fel a figyelmet arra, hogy az irodába való visszatérés megkönnyíti, hogy együttműködjenek és kapcsolódjanak egymással a munkavállalók. „A világjárvány előtt nem volt magától értetődő, hogy az emberek heti két napot távmunkában dolgoznak. Ez a jövőben is így lesz”, írta.
A JP Morgan dolgozóknak kiküldött közleményében arról írt, hogy a személyes munkavégzés elősegítené a mentorálást és az ötletelést. A cég márciusban kezdi el visszaterelni a dolgozóit az irodába. A közlemény szerint a cég vezetősége tudomásul veszi, hogy néhányan a hibrid időbeosztást részesítik előnyben, de úgy érzik, hogy „most van itt az ideje”, hogy megszilárdítsák azt, hogy az emberek teljes munkaidőben az irodában legyenek.
A New York Times azt írja, sok HR-szakértő már korábban arról beszélt, hogy a vezetők jó ideje szeretnének visszatérni a régi kerékvágásba, de arra is rengeteg példa van, hogy a vezetőség egyfajta leépítés-helyettesítő eszközként használja a szigorításokat, kihasználva, hogy sokan inkább felmondanak, mint hogy visszamenjenek teljes munkaidőben az irodába.
