Az olajipar az elmúlt ötven évben napi 2,8 milliárd dollár nyereséget termelt
Az elemzést egy belga tudós készítette, aki szerint az ágazat a hatalmas profit megvédése miatt késlelteti a klímaintézkedéseket.
A globális olajipar „elképesztő” 2,8 milliárd dolláros napi nyereséget termelt az elmúlt 50 évben – mutatta ki egy átfogó tanulmányban Aviel Verbruggen, a belga Antwerpeni Egyetem energia- és környezetvédelmi közgazdásza.
Mint írja, az olaj- és gázipar, vagyis a szénhidrogénekben gazdag államok és a fosszilis tüzelőanyagcégek 1970 óta 52 ezer milliárd dollár profitot termeltek. Erről a Guardian írt, és mint a cikk kifejtette a Világbank adataira épülő elemzés a globális olaj- és gázeladásokból származó összegeket vetette össze a termelési költségekkel.
A professzor a magas számból olyan következtetéseket is levon, hogy ez a hatalmas haszon lehetővé tette a politikusok, a politikai rendszerek megvásárlását és késleltette a klímaválság elleni fellépést.
Abban természetesen aligha lehet vitatkozni a professzorral, hogy ilyen törekvései is lehettek a globális fosszilis lobbiknak, miközben természetesen a „sok pénzt keresett, tehát azt korrupcióra is használhatta” logika talán még a legelfogultabb bíróságokon sem állna meg bizonyítékként.
A cikk szerint a tanulmányt még nem publikálták tudományos folyóiratban, de a University College London három szakértője, a London School of Economics és a Carbon Tracker agytröszt is megerősítette, hogy az elemzés számítása pontos.
Verbruggen szerint az átlagos éves nyereség 1970 és 2020 között 1000 milliárd dollár volt, de 2022-ben ennek kétszeresére számít.
A bevételek egy részét koncessziós díjként, vagy bevételmegosztásos konstrukciókban a kormányok kapták – mondta Paul Ekins professzor, a londoni University College munkatársa, aki szerint
„a profit zöme azonban cégeknél landolt, és ezeknek a vállalatoknak a nyereségükből a jelenleginél nagyobb részt kellene az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára való átállásba fektetni.”
Mark Campanale, a Carbon Tracker munkatársa a következőket mondta:
„Nemcsak ezeknek a bevételeknek a mértéke óriási, de a rekordmagas olaj- és gázárak idején a megélhetési költségek is mindenhol emelkednek, miközben viszonylag kis számú olajállam és energiavállalat rekordnyereségeket ér el.”
Verbruggen szerint az olajban gazdag országok, például Oroszország és az OPEC-kartellben részt vevők, köztük Szaúd-Arábia, a kínálat korlátozásával is magasan tartják az árakat:
„Ha nem lennének háborúk, szankciók, és az összes rendelkezésre álló olajat és gázt szabadon ki lehetne vinni a piacra, akkor az olaj hordónkénti ára 20-30 dollár lenne csak, szemben a mai körülbelül 100 dollárral.”
