Pár napnak kellett csak eltelnie, és máris kiderült, hogy az extraprofitadók valójában részben inflációs kiigazítások, illetve részben máshol is használt adónemek, így egy részük két év után is velünk marad.
A kormány 2022. június 16-i ülésén a háborús gazdasági helyzetre való tekintettel megvizsgálta a kkv hitelpiac helyzetét, valamint a Széchenyi kártya program eddig elért eredményeit, és döntött a program folytatásáról
– jelentette be hétfői közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A megújult Széchenyi kártya program fix kamatozású, legfeljebb 3,5 százalékos hitelei 2022 júliusától év végéig érhetőek el országszerte.
„A kis- és középvállalatok hazánk gazdasági gerincét alkotják és több százezer család megélhetését biztosítják, ezért hiteloldali támogatásuk kulcsfontosságú. A magyar kormány célja, hogy a háború okozta gazdasági helyzetben a rendelkezésre álló eszközei segítségével elkerülje a hitel nélküli gazdasági növekedés kialakulását”
– hangsúlyozta a miniszter.
A kkv-k fix kamatozású, legfeljebb 3,5 százalékos hiteltermékeket érhetnek el 2022 júliusától országszerte. A döntés értelmében a hiteltermékek racionalizálásra és összevonásra kerültek a hitelcélok változatlansága mellett. A 2002-ben induló Széchenyi kártya program révén a szektor 390 ezer szerződött hitelügylet mellett több mint 4600 milliárd forint kedvezményes finanszírozási forráshoz jutott.
A Széchenyi kártya program keretében felvett hitelállomány jelenleg a kkv szektor hitelállományának már a 13 százalékát adja, miközben kkv szektor hitelei mögött 39 százalékban jelenik meg kezesként a Garantiqa
– összegezte a gazdaságfejlesztési miniszter.
A Széchenyi kártya program 2022 júliusától év végéig országszerte a Széchenyi kártya program eddigi hiteleihez hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a KAVOSZ Zrt. regisztráló irodáiban érhetők el.
Mint a Portfolio.hu cikke írja,
Nagy Márton a programot bejelentő eseményen azt is indokolta, hogy a két évre meghirdetett különadók egyes elemeivel miért számol hosszabb távon is a kormány a bevételi oldalon.
Mint a lap írta,
a 2023-ban visszavezetendő reklámadóból 2023-ban 15 milliárd forintot remél a kormány, ami utána fokozatosan növekedhet, vagyis nem teljesül az az ígéret, hogy a szektor befizetései csak 2 évre szólnak.
A pénzügyi tranzakciós illeték esetében is fennmaradhatnak 2024 után is a magasabb limitek, mivel itt a 2023-as 323 milliárd forintos bevétel után 335 milliárd forintot vár a kormány 2 év múlva és ezt követően is tovább növekedhet az innen érkező bevétel. A légitársaságok különadója sem tűnik el az ígéretek ellenére: stabilan 30 milliárd forintos bevétellel számol a kormány minden évben a 2022-2026 közötti időszakban.
Nagy Márton most azzal magyarázta a velünk maradó két éves adókat, hogy a tranzakciós illeték magasabb sapkája inflációs kiigazításnak is tekinthető,
„a légitársaságok esetében megfigyelhető, hogy az ilyen típusú adók máshol is léteznek Európában. ez az adó is adott esetben fennmaradhat a következő időszakban”
– fejtette ki a tárcavezető, vagyis a korábbi, nyilvánvalóan akkor is fals „extranyereséges” magyarázat helyett már teljesen más magyarázatnál járunk.
Mint Nagy Márton mondta,
az extraprofitadó alatt nagyrészt a bankok és az energiaszektor többletnyereségéről van szó, ezeknek két éven túl nem szabad fennállnia.
A kormány sajnos a limitált időtávra meghirdetett intézkedéseinél, legyen szó moratóriumról, kamatplafonról, üzemanyag-ársapkáról, vagy élelmiszer-árrögzítésről rendre azt igazolja, hogy a legnagyobb természetességgel tekinti teljesen lényegtelennek, hogy milyen időtávra hirdette meg eredetileg az intézkedéseit.
