Az energetikai hivatal elnökhelyettese szerint van elég földgáz, és vésztartalék is, ha kellene
A földgáz és a villamos energia iránti igényeket is maradéktalanul fedezik a hazai rendszerek – mondta a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent interjúban Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökhelyettese. A földgáz továbbra is a szerződések szerint érkezik, jelenleg 1,25 milliárd köbméter földgáz van a tárolókban, ami a teljes kapacitás 20, az éves fogyasztás 13 százaléka – vagyis a szezonnak megfelelő szintű. Ebből 900 millió köbméter a stratégiai készlet, amihez csak vészhelyzetben kell hozzányúlni, tehát bőven van vésztartalék is.
Ságvári arra is reagált, hogy miért marad el a tárolói töltöttség az előző évek hasonló időszakában mért szintjétől: azt mondta, riadalomra nincs ok, a tárolói szint a sok éves átlag szerinti, vagyis a kereskedők jól kiszámolták, hogy megfelelő biztonsági ráhagyással éppen elfogyjon a földgáz a fűtési szezon végére – áll az MTI szemléjében.
A jogszabály szerint a lakosság téli fogyasztásának 60 százalékát kitevő gázmennyiséget kell elhelyezni a tárolókban a fűtési szezon kezdetéig, ezen felüli beavatkozásra most nem lát indokot a hivatal. Olyan forgatókönyvvel sem számolnak, amely szerint hozzá kellene nyúlni a stratégiai készlethez, tehát szó sincs arról, hogy ki lenne centizve a betárolt földgáz mennyisége.
Az elnökhelyettes azt is mondta, hogy az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta figyelik, milyen sérülések érik az ukrán áram- és gázrendszert, de eddig nem volt komolyabb probléma. Ságvári szerint úgy tűnik, hogy a felek mintha ügyelnének arra, hogy a gerinchálózatok épek maradjanak. „Jelenleg nem látunk ellátásbiztonságot veszélyeztető helyzetet, ezzel együtt természetesen készülünk vészforgatókönyvvel” – fogalmazott.
Az európai szolidaritás is szóba került, ami szerinte az energetika területén is erős: március 16-án az ukrán és a moldáv villamosenergia-rendszert csatlakoztatták a kontinentális európai rendszerhez, hogy segíteni tudják a területek energiaellátását. Az eredeti cél az volt, hogy Ukrajna 2024-ben csatlakozzon az európai szinkronrendszerhez, ám a háború átírta a forgatókönyvet, és a kétéves felkészülési idő két hétre rövidült.
Magyarországnak a hét szomszédos ország közül hattal van gázvezetékes kapcsolata, ugyanakkor a végeredményt tekintve mindegyikből Oroszországból származó molekula érkezik, így Ságvári szerint hosszabb távon tovább kell dolgozni a forrásdiverzifikáción. A szakértő szerint európai szinten, az Európai Bizottságban is elindult egy közös gondolkodás azért, hogy Európának nem kelljen viszonylag alacsony gázkészlettel nekiindulnia a télnek.
