Panda után szamuráj – ismét Ázsiában bocsát ki devizakötvényt az ÁKK

Az Index nemrégiben arról számolt be, hogy Tokióban pandakölykök születtek.

Ez az információ jelen témánk, vagyis Magyarország finanszírozása szempontjából pusztán zavarkeltés miatt került be cikkünkbe, mert a nemzetközi kötvénypiacon a kínai kötvényeket nevezik pandáknak, a japán papírok neve pedig szamuráj. Annyiban azonban a „japán panda” mégis kapcsolódik a magyar adósságfinanszírozási történethez, hogy a panda sikerei miatt Magyarország Japánba is elmegy némi pénzért.

Korábban már írtunk mi is arról, hogy Magyarország, nevesítve az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a világon első szuverén szereplőként elment Kínába, és jüanban denominált zöld pandakötvényt bocsátott ki. Az ÁKK december 15-én ismertette az eredményeket, a hároméves futamidejű, egymilliárd jüan összértékű papír kuponja 3,28 százalék lett, de az ÁKK minden devizakötvényt euróban számol, és a kötvény euróra swapolva már csak mínusz 0,013 százalékos kamattal ment el, vagyis a zöld pandakötvény a magyar állam valaha volt legolcsóbb devizakötvény-kibocsátása lett.

A papírokra 1,78-szoros volt a túljegyzés.

Jöhet a jenkötvény

A Portfolio.hu friss értesülése szerint a sztori folytatódik, állítólag Magyarország megbízta a Daiwát, a Mizuhót és a Nomurát, hogy a január 31-i héten befektetői találkozókat szervezzenek, vagyis a jelek szerint ezzel egy hasonló jenkötvény kibocsátása várható.

Decemberi finanszírozási tervében az ÁKK terveiről szóló prezentációból az is kiderült, az idei évben legalább 2 milliárd dollár volumenű devizakötvény-csere várható a 2023–24-es devizakötvény-lejáratok előfinanszírozása és az államadósság átlagos futamidejének további növelése érdekében. Az ÁKK azt is deklarálta, hogy cél a piaci jelenlét további erősítése az ázsiai piacon új zöld kötvénykibocsátás(ok) által, például japán jenben az első negyedévben.

Már 20+ a devizaarány

A prezentációból az is kiviláglott, hogy a devizaadósság arányára vonatkozó toleranciasáv 10–20 százalékról 10–25 százalékra nőhet, mert az állam szeretné növelni a finanszírozási mozgásterét. Az év végén 20 százalék volt a magyar államadósságon belül a devizakötvény, és az ÁKK továbbra is fenntartja, hogy a devizaadósság aránya tekintetében a 20 százalék alatti szint lenne az ideális, de most éppen úgy alakultak a költségviszonyok, hogy érdemes lehet olcsóbb devizaadósságot vállalni.

A magyar adósságkezelésben mindenesetre továbbra is az látható, hogy négy devizapiacon vagyunk jelen mint kibocsátó, vagyis Magyarország négy pénznemben gyűjt forrásokat, ezek

• a forint,
• az euró,
• a jen
• és a jüan.

Ezen belül igyekszünk szélesíteni a Magyarországot finanszírozó befektetői csapatot, ez mostanában főleg új ázsiai partnerek bevonását jelenti.

Végül próbáljuk fokozatosan növelni a magyar állampapírmix átlagos hátralevő futamidejét.

Csökkenhetne már…

Az egyes devizanemek optimális aránya amúgy alapvetően matematika, egy optimalizációs modellt kell követni.

És végül a feketeleves. A magyar adósság kezelése a

• járványügyi válságkezelés,
• a gazdaságélénkítés,
• a választási logika (adó-visszatérítés),

valamint a növekvő kamatszint miatt egyre nagyobb feladat.

Az ÁKK-nak minél olcsóbban, minél kiszámíthatóbban, minél hosszabb távra kell az állami költéseket finanszíroznia.

Ennek a feladatnak a része a jenkibocsátás, ami természetesen remélhetőleg szintén szép eredménnyel zárul, csak aztán majd el kell kezdeni leépíteni az adósságot, vagyis kinőni, elinflálni, visszafizetni.