Az ötödik születésnapján fulladt meg a berlini falnál, halála tömegtüntetést váltott ki

Az ötödik születésnapján fulladt meg a berlini falnál, halála tömegtüntetést váltott ki
Egy nő virágot helyez el egy emlékműnél Berlinben, ahol az NDK határrendszerének áldozataira emlékeznek – Fotó: Ralf Hirschberger / DPA / AFP

628

Nem lehet pontos számot adni arra, hányan veszítették életüket a Berlint kettészelő, 1961. augusztus 13-án felépült, három méter magas falnál, ami a város megosztottságának szimbóluma volt 1989-es leomlásáig. Pontos adatot azért sem könnyű megadni, mert többféle nyilvántartás létezik, de az biztos, hogy az egyik legmegrázóbb haláleset ötven évvel ezelőtt, 1975. május 11-én történt.

Çetin Mert az ötödik születésnapján a Spree folyó partján, a nyugat-berlini Kreuzberg városrész Gröbenufer (ma May-Ayim-Ufer) nevű utcájában játszott környékbeli gyerekekkel. A török származású fiú már megkapta ajándékul az új cipőjét, a család piknikezni készült a vasárnap délután hátralévő részében, és amíg a szülők készülődtek, Çetin labdázott. A labda viszont bepattant a vízbe, ahonnan egy bottal próbálta kipiszkálni, de belecsúszott a folyóba.

A nyugat-berlini mentőalakulatok 12 óra 30 perckor már ott voltak a helyszínen, de a folyó ezen szakasza teljes egészében Kelet-Berlinhez tartozott. A nyugatiak közül senki sem merte elkezdeni a mentést, mert attól féltek, rájuk lőnek. A keletiek 13 óra 10 perckor érkeztek a helyszínre, a fiú holttestét szűk egy órával később a búvárok meg is találták, de már nem tudtak segíteni rajta.

Azt akkor még senki sem tudhatta, csak a későbbi Stasi-aktákból derült ki: két határőr, úgynevezett felderítők, épp ezt a partszakaszt figyelték, ahol Çetin Mert a vízbe esett, sőt, le is fényképezték a balesetet. Mivel azonban nem volt kommunikációs kapcsolatuk, csak sokkal később jelentették az esetet. Ha időben közbelépnek, megmenthették volna a fiú életét, így viszont nem volt erre esély.

A holttestet a család dühös tiltakozása ellenére sem adták át a nyugati oldalra, csak négy nappal később kapták meg, utána tudták eltemetni. Már akkor sokakat felháborított ez a kegyetlen bánásmód, és tiltakoztak is emiatt.

A baleset helyszínén, az Oberbaum hídnál a következő napokban heves tiltakozások törtek ki a keletnémet rezsim ellen. A keletnémet titkosrendőrség tinédzserekről jelentett, akik azt skandálták:

„Gyilkosok, gyilkosok, gyerekgyilkosok!”

A megemlékezés tömegtüntetéssé alakult át, a török kolónia kétezer tagja gyűlt össze, ők szórólapokat is osztogattak, amire ezt a szöveget írták: „Le a szégyenfallal – Le a gyilkos kommunizmussal!”

Çetin Mert fotója a fal áldozatainak emlékművén (alsó sor, balról a második) – Fotó: Abdulhamid Hosbas / Anadolu Agency / AFP
Çetin Mert fotója a fal áldozatainak emlékművén (alsó sor, balról a második) – Fotó: Abdulhamid Hosbas / Anadolu Agency / AFP

Mivel Çetin Mert volt rövid időn belül a harmadik gyerekáldozat a folyó ezen részén, a nyugati oldalon ezután szögesdrót kerítést húztak, hogy ne lehessen a folyó közelébe menni.

A nyugatiak felvették a kapcsolatot a keletiekkel, hogy dolgozzanak ki egy protokollt hasonló esetekre, állapodjanak meg a szektorhatár térségében szükségessé váló elsősegélynyújtási intézkedésekről. A megállapodás azonban nem ment könnyen, csak október végére született megegyezés. 1976 tavaszán pedig mentőoszlopokat is létesítettek a vízparton. Több ilyen haláleset ezután nem is történt.

Çetin Mertet Düzcében, török ​​szülei szülővárosában temették el. Azóta a család minden évben vallási szertartást tart neki halála napján, Berlin Kreuzberg városrészében pedig egy parkot nevezte el róla.

(Forrás: A Fal krónikája)

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!