
A hatvanas évekbeli amerikai ellenkultúrának szép számmal voltak polgárpukkasztó megmozdulásai, ezek közül több is a Youth International Partyhoz (YIP) kötődik. A szervezet csak nevében volt párt, mert formálisan nem működött úgy, mint egy politikai tömörülés, például a YIP-ben nem volt semmiféle hierarchia. Tagjai, a yippie-k ellenezték a háborúkat, a marihuána legalizálását követelték, és anarchista lózungokkal álltak ki az autoriternek tartott rendszer ellen. Lényegében politizáló hippik voltak, akik teátrális akciókban gondolkodtak. Egyszer például disznót akartak indítani az amerikai elnökválasztáson.
A szervezet 1967 szilveszterén alakult, de addigra már pár demonstrációval felhívták magukra a figyelmet a „párt” vezéregyéniségei – mert akármennyire laza szerveződés volt is a YIP, azért voltak ilyenek, mindenekelőtt Abbie Hoffman és Jerry Rubin. 1967 augusztusában például Hoffman százdollárosokat szórt a New York-i tőzsdén a brókerek közé, rövid időre megakasztva ezzel a kereskedést. Októberben pedig Hoffman, Rubin és a költő Allen Ginsberg „ördögűzést” szervezett, amin megpróbálták lebegtetni a Pentagont.

A disznós akcióra akkor került sor, amikor Hoffmanék már yippie-nek hívták magukat: 1968 augusztusában, a Demokrata Párt chicagói elnökjelölő gyűlésén. De a YIP újévi alapítása és a gyűlés közti néhány hónapban sokat változott a közhangulat. Év elején az észak-vietnámi hadsereg megindította a Tết-offenzívát, amiben ezerszám haltak meg amerikai katonák, a vietnámi háborús részvétel megítélése pedig jelentősen megváltozott a közvéleményben. Április 4-én meggyilkolták Martin Luther Kinget, június 6-án pedig szintén merényletben vesztette életét Robert F. Kennedy, a demokrata párti elnökjelölti verseny fő esélyese. Így mire beköszöntött az augusztus, általános elégedetlenség uralkodott Amerikában, mindennaposak voltak a heves tüntetések, amikre a rendőrség is radikálisabb válaszokat adott.
Ebben a puskaporos hangulatban találták ki a yippie-k a politikai malacviccet. Úgy érezték, a világ tele van abszurditással a fogyasztói társadalom túlzásaitól Amerika háborús részvételéig, és erre abszurd választ akartak adni. Például indítani egy sertést az elnökválasztási versenyben. A disznót az egyik yippie, Phil Ochs énekes vásárolta egy farmon, a 66 kilós állat a Pigasus nevet kapta, de nevezték Halhatatlan Pigasusnak és Pigasus J. Pignek is. A sertést Chicagóba szállították, és a YIP felkészült a jelölőgyűlésre.
A YIP egy többnapos fesztivált is szervezett „Az élet fesztiválja” néven, ami a jelölőgyűlés ellenrendezvénye lett volna (a yippie-k akkor már jó ideje Nemzeti Halálpártnak hívták a demokratákat). A szervezet nem kapott engedélyt erre a várostól, ennek ellenére meg akarták tartani a fesztivált, aminek egyik nyitóeseménye lett volna augusztus 23-án Pigasus hivatalos bemutatása és jelölése. A yippie-k azzal érveltek a malac mellett, hogy ő sem okozna több kárt, mint a republikánus jelölt Nixon, és „ha nem kerül be a Fehér Házba, akkor legalább a tányérunkra kerül”.

Pigasus elnökjelölti bemutatkozása a Chicago Civic Center előtti Picasso-szobornál történt. Több tucat yippie és több száz szimpatizáns kísérte el a sertést a térre – és persze egy csapat rendőr, egyenruhások és a tömegbe vegyült civil ruhások egyaránt. A ceremónia megkezdődött, de amikor Jerry Rubin éppen Pigasus köszönőbeszédét olvasta fel, a rendőrök véget vetettek a mókának. Rendbontás vádjával letartóztattak hét yippie-t, köztük Rubint és Ochsot, a disznót pedig lefoglalták. Rubinék nem sokáig ültek a fogdában, távozhattak, miután mindannyian letették a 25 dolláros óvadékot. Később kerítettek egy másik, hasonló sertést, és azzal parádéztak tovább.
Aztán a következő napok kevésbé vicces jeleneteket hoztak. A jelölőgyűlést hatalmas háborúellenes tiltakozáshullám kísérte, amiben nem csak a yippie-k vettek részt. A rendőrök sokszor erőszakosan oszlatták szét a tüntetéseket, nem törődve azzal, hogy tévékamerák élőben adják, amint ők gumibottal vernek demonstráló fiatalokat. A több tucat őrizetbe vett tiltakozó közül nyolcat hónapokkal később egy kirakatperben összeesküvéssel vádoltak meg, de miután egyikük ellen megszüntették az eljárást, már csak „chicagói hét” néven hivatkoztak rájuk. A vádlottakat 1970-ben minden komolyabb vádpont alól felmentették. A perről pár éve film is készült A chicagói 7-ek tárgyalása címmel.
A yippie-knek a következő években még voltak emlékezetes akcióik (például Disneyland tervezett elfoglalása) de a nyolcvanas évekre a mozgalom kifulladt. Ochs és Hoffman öngyilkosok lettek, Rubinból pedig olyan figura lett, akik ellen harcolt: bróker a Wall Streeten. Azt, hogy az eredeti Pigasus sorsa mi lett, egészen biztosan nem tudni. Miután a rendőrök lefoglalták az állatot, elterjedt a hír, hogy megölték, feldolgozták és meg is ették. A Chicago Tribune 1968-as cikkei szerint viszont a sertés egy állatvédő szervezeten keresztül egy farmra került, ahol még társa is akadt.