Fact-check: Valóban évi 800 milliárddal többe kerülne, ha nem orosz gázt vennénk, ahogy Orbán Viktor mondta?

Orbán Viktor péntek reggeli, Kossuth rádiós interjújában ismét szóba került Ukrajna, az EU-s szankciók és Magyarország gázellátása. A miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy az ukránok hónapokkal ezelőtt elzárták a gázcsapot, és csak a kormány gondos előrelátásának köszönhető, hogy az országba egyáltalán jön még gáz.

Ez nem egy új állítása Orbánnak, már egy januári Facebook bejegyzésében is felhozta, hogy szerinte az ukránok „nem engedik, hogy átjöjjön a gáz Oroszországból Magyarországra”. Ezt az állítását akkor ellenőriztük, és kiderült, hogy az ukrán gáztranzit nem Ukrajna egyoldalú döntése miatt állt le, hanem azért, mert se az oroszoknak, se az ukránoknak nem igazán állt érdekében megújítani a 2024. december 31-én lejárt gáztranzit-szerződést.

Orbán emellett most egy újabb kijelentést tett arról, hogy ha az EU-s szankciók miatt megszűnne az orosz behozatal, akkor Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie a gázért, mint amennyit most fizetünk Oroszországnak. Emiatt mindenki áramszámlája a duplájára, a fűtésszámlája pedig a négyszeresére növekedne, mondta. A miniszterelnök állításairól ismét egy, a hazai és régiós olaj- és gázpiacot jól ismerő, névtelenül nyilatkozó elemzőt kérdeztünk.

Bár Orbán most kifejezetten a gázszállításról beszélt, a névtelenséget kérő szakértő szerint érdemes mind az olaj-, mind a gázszállításról külön-külön beszélni, és megnézni, mennyire lenne helyettesíthető az orosz olaj és gáz. Az előbbinél a Mol jelenleg eléggé rá van utalva Oroszországra mind hálózat, mind forrás szempontjából. Hernádi Zsolt Mol-vezér, éppen a napokban beszélt arról, hogy éves szinten akár 200 milliárd forintos többletkiadást is jelenthetne, ha Magyarország teljesen leválna az orosz kőolajról. Emellett a leváláshoz valószínűleg új vezetékrendszerre is szüksége lenne a Molnak, ami egy egyszeri, de nagyságrendileg több százmilliárd forintos beruházást jelentene a cégnek.

Az elemző szerint azonban fontos kiemelni, hogy ez elsősorban a Molnak, és annak részvényeseinek lenne rossz, hiszen ekkora összeget nem tudnának egy az egyben áthárítani a fogyasztókra. A benzinpiacon verseny van, így ha a Mol túlságosan felülárazná az általa kínált üzemanyagot, akkor a többi versenytárs jobb helyzetbe kerülne.

Földgáz esetében sokkal jobb az ország helyzete, a szakértő szerint elég jól ki vannak építve a kapacitások ahhoz, hogy az oroszok nélkül is biztosított legyen Magyarország gázellátása, méghozzá nem annyival drágábban, mint amit Orbán bemondott.

Az elmúlt években sorra épültek Európa-szerte az LNG-t (cseppfolyósított földgázt) szállító hajók fogadására alkalmas kikötők, ezekkel pedig meg is vannak a megfelelő kapcsolatok ahhoz, hogy innen vásároljunk gázt, ha úgy döntenénk. Törökországból Görögországon át lenne a legolcsóbb beszerezni, de a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminálból, de akár Lengyelországból vagy Olaszországból is lehetne vásárolni. Sőt, már vásárolunk is, ezen felül van hazai kitermelésű gázunk, sőt azeri gázmezőben is van már részesedése az MVM-nek (igaz, ez egyelőre inkább csak pénzügyi befektetés). Gázellátásban tehát nem csak az oroszokra hagyatkozunk már most sem.

Az igaz az elemző szerint, hogy jelenleg az LNG millió köbméterenkénti szállítási költsége – amiben benne van a visszagázosítás is – 3-6 euró körül mozog, míg az orosz gáz árában már a szállítás is benne van. Pontos összehasonlítást azért nehéz itthon végezni az LNG és az orosz gáz ára között, mert nem nyilvános adat, hogy pontosan mennyit is fizetünk az oroszoknak. A szakma azonban biztosra veszi, hogy egy teljesen normális, a holland gáztőzsdei (TTF) árhoz kötött, enyhén késleltetett, vagyis a megelőző hónap záróárainak átlagából számolt képlet alapján fizetjük a gázt.

Az viszont biztos, hogy a holland gáztőzsdén jelenleg 30-35 euró/MWh-s áron lehet gázt venni, az LNG ára az elmúlt hónapokban – még a transzferköltséggel együtt is – sokszor ennél alacsonyabb volt.

Az LNG szállítási költségeit ráadásul az EU szabályozza, így azok elszállni szinte biztosan nem fognak, és az elemző szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a transzferköltségek hosszú távon még csökkenhetnek is. Így előfordulhat olyan forgatókönyv, amelyben LNG-t akár olcsóbban lehet majd venni, mint a szárazföldön szállított földgázt.

A szakértő szerint összességében nehezen látható, hogy hogyan is jönne ki a miniszterelnök által vizionált 800 milliárd forintos többletköltség, az pedig még kevésbé, hogy hogyan emelkednének az áramszámlák és a fűtésszámlák duplájukra, illetve a négyszeresükre. A közüzemi számlák összegeinek jelentős emelkedése akkor fordulhatna elő, ha a kormány úgy döntene, hogy teljesen felfüggeszti az egyik legfőbb politikai termékét, a rezsicsökkentést, ami egyébként hatalmas tétel a költségvetésben. 2025 első négy hónapjában ez 569,9 milliárd forint kiadást jelentett az államnak, 239 milliárd forinttal többe, mint amennyit időarányosan terveztek.

A rezsicsökkentéshez egyébként már hozzányúlt a kormány, 2022 augusztusa óta a csak a lakossági fogyasztók fizetnek rezsicsökkentett közüzemi díjakat, és ők is csak az átlagfogyasztás szintjéig. A cégek és a lakossági fogyasztók az átlag felett már közel 3 éve a piaci árat fizetnek.