A tavaly nyári hőhullám brutális volt, sorra dőltek meg a különböző melegrekordok az ország különböző pontjain, sokan meg is haltak. Most, így április végén–május elején még elég változatos időjárást élünk meg, látványos hőmérséklet-ingadozással, de nem meglepő, hogy sokan lélekben már a kánikulára készülnek. Amin valószínűleg nem segít egy „100 éve nem látott hőség jön Magyarországra: 43-46 fokos hőségkilátás” című cikk, ami a ProfitLine nevű online híroldalon jelent meg, méghozzá – mint látni fogjuk, okkal – forrásmegjelölés nélkül, aztán onnan több nagyobb újság is átvette.
A cikk szerint a meteorológiai előrejelzések alapján az idei lesz Magyarország eddigi legforróbb nyara, az ország több pontján 43–46 fokra is lehet számítani, főleg a nyár második felében. Ez a 2007-es, Kiskunhalason mért országos melegrekordot, azaz a 41,9 fokot is meghaladná. A ProfitLine szerint „az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) többfokozatú hőségriasztást tervez bevezetni”, és az aszályveszély is egyre nagyobb, így a hatóságok vízhasználati korlátozást is bevethetnek. A lap szerint a várható nagy meleg mögött a klímaváltozás és az erős El Niño-hatás kombinációja állhat. „Az afrikai eredetű forró légtömegek gyakrabban érik el Európát, és Magyarország az egyik leginkább érintett terület lehet Közép-Európában” – írják.
Nem eszik olyan forrón a kását
A cikk megjelenése után Tóth Tamás meteorológus a Facebookon írt arról, hogy ez nem ilyen egyértelmű. Pontosabban azt írta, hogy
„Magyarországon egyetlen meteorológus nem nyilatkozott abszolút melegrekordot megdöntő forróságról és nem kelt riadalmat”,
és megjegyezte, hogy a hírt többek között az Index, a Pénzcentrum, a Blikk és a Mandiner is átvette, vagyis sok százezer emberhez juthatott el.
Bár Tóth nem részletezte, hogy miből is lehet tudni, hogy a ProfitLine cikke nem feltétlenül fedi a valóságot, az már gyanús lehetett, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálatra hivatkoznak. Ugyanis 2023. december 31-én az OMSZ megszűnt, feladatait pedig a HungaroMet vette át. Érdekes, hogy az eredeti cikk a régi megnevezést használta, de a legtöbb szemléző médium nem esett bele ebbe a csapdába. Ezt a részt tehát ellenőrizték, a cikk szenzációs fő állítását viszont, úgy tűnik, már nem.
Mivel nem tűnik teljesen lehetetlennek, hogy idén még melegebb legyen, mint tavaly volt (hiszen évek óta ez a tendencia), megkerestük a HungaroMetet, hogy megtudjuk, valóban 43–46 fok lesz-e néhány hónap múlva.
A HungaroMet kérdésünkre azt írta, nem kívánnak minősíteni és értékelni egy olyan cikket, ami forrásmegjelölés nélkül jelent meg, valamint azzal kapcsolatban nyilatkozni, hogy az idézett cikkek álhíreket tartalmaznak-e, és kinek mi volt az oka ezek közlésére.
Azt viszont fontos megjegyezni, hogy két és fél, három hónapra előre egyszerűen nem lehet nagy biztonsággal megmondani, hogy hány fok lesz, a meteorológiai modellek képtelenek erre, túl sok a bizonytalansági tényező ilyen időtávokon. Emiatt azt nem lehet kijelenteni, hogy a cikkben szereplő állítás hamis, de pont ugyanígy nem állítható az sem, hogy valóban 43–46 fok lesz a nyáron – tették hozzá.
Szépszó Gabriella, a HungaroMet Klimatológiai és Kutatás-fejlesztési Igazgatóságának vezetője válaszában arról írt, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint arra vonatkozóan lehet valószínűségi megállapításokat tenni, hogy például a következő évszak átlaghőmérséklete mennyivel fog eltérni egy klimatológiai átlagtól, de az ilyen előrejelzések a térségünkben ritkán jönnek be.
Emellett a kérdés éghajlatváltozási oldalról is megközelíthető, azaz meg lehet vizsgálni, hogy az elmúlt időszakban előforduló nyári középhőmérsékletek hogy viszonyulnak egy tetszőlegesen kiválasztott, néhány évtizedes időszak jellemzőihez, vagy azt, hogy ez a következő évtizedekben hogy fog alakulni.
„A következő 1-2 hét időjárási viszonyairól a középtávú előrejelzések adnak információt, ezzel szemben az utána következő hetek vagy hónapok jellemzőiről az úgynevezett kiterjesztett időtávra szóló, vagy havi előrejelzések, illetve évszakos előrejelzések nyújtanak egy hozzávetőleges képet.”
Az előrejelzések légköri és óceáni modellek összekapcsolásával készülnek. A középtávú előrejelzések manapság már elég pontosnak számítanak, a havi és évszakos előrejelzések segítségével viszont inkább azok a légköri változások térképezhetők fel hatékonyan, amik a lassan zajló óceáni folyamatok hatására következnek be. Így a hosszabb távú előrejelzéseket inkább azokban a térségekben lehet bevetni, ahol az időjárás alakításában jelentős szerepük van az óceáni folyamatoknak. A Kárpát-medencére ez nem igazán jellemző, így a térségről szóló havi és évszakos előrejelzéseket érdemes ennek tükrében kezelni, értelmezni.
„A havi és évszakos eredmények mindig egy néhány évtizedes időszaktól vett eltérésről (azaz anomáliáról) adnak információt. A havi előrejelzések esetében az anomáliát a megelőző 20 év azonos időszakára vonatkozó modell előrejelzések átlagához (azaz a modellklímához) viszonyítják, míg az évszakos előrejelzések esetében az 1993–2016 időszakhoz” – zárta levelét Szépszó Gabriella, hozzátéve, hogy mindkét típusú előrejelzés kizárólag valószínűségi formában áll rendelkezésre. A térségünket érintő időjárási tényezőkről, változásokról a HungaroMet rendszeres tájékoztatást ad a honlapján, közösségi médiás felületein és egyéb csatornákon.
Amellett sem szabad elmenni, hogy a HungaroMet a cikkben belengetettekkel szemben biztosan nem fog bevezetni többfokozatú hőségriasztást, ugyanis nincs ilyen hatásköre. Az intézmény magas középhőmérsékletre ad háromfajta figyelmeztető előrejelzést, ami alapján a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, illetve az azt vezető országos tisztifőorvos hőségriasztást rendelhet el. Szóval riasztást nem tudnak kiadni, és figyelmeztetést is csak néhány nappal korábban, az aktuális időjárási helyzet ismeretében.
És ezt miből számolta ki?
A cikk miatt küldtünk kérdést az eredeti forrás, a ProfitLine központi emailcímére is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen meteorológiai modellt találtak, honnan szerezték a cikkhez használt adatokat.
„A cikket a ChatGPT állította össze az elérhető publikus adatok és meteorológiai modellek alapján”
– állt a válaszlevélben. Tehát több nagy médium is úgy vette át egy alig ismert lap gyanús dolgokat forrásmegjelölés nélkül állító cikkét, hogy azt valójában egy MI-s csetbot írta.
