A 77 éves maratonista fittsége egy 25 évesének felel meg, és ez a saját öregedésünk szempontjából is tanulságos

Jeannie Rice 76 éves korában 3 óra 33 perc alatt teljesítette tavaly a londoni maratont. És ez csak az egyik versenye volt, amit a 75-79 éves korosztályban rekordidővel teljesített: ő tartja többek közt a félmaraton (1:37) és a 10 mérföldes (16 km) futás (1:11) korosztályos világcsúcsát is, és olykor a kategória leggyorsabb férfi futóit is legyőzi. Rice londoni teljesítménye után a kutatókat is érdekelni kezdte, mégis milyen biomarkerek és fizikai jellemzők működtetik ezt a 157 centis, 43 kilós nőt, hogy hetvenen túl is ilyen fantasztikus kondícióban van, és hogy mindez milyen következtetésekkel járhat a fitten eltöltött éveink (lásd még: longevity) meghosszabbításában.

Hetvenen túl is átlag heti 80 kilométer

A koreai születésű, amerikai állampolgár Jeannie Rice korábban ingatlanügynökként dolgozott, egy ideje nyugdíjas. Sokáig legfeljebb koreai táncórákon fordult meg, 35 éves volt, amikor életében először elment kocogni, miután egy szöuli nyaralás alkalmával felszedett néhány kilót. Két évvel később benevezett a clevelandi maratonra, amit komolyabb edzés nélkül is 3:45 alatt teljesített, majd fél év múlva a bostonit már 3:16 alatt futotta le.

A következő évtizedekben a világ legtöbb 42 kilométeres versenyét teljesítette, amit ugyan ma már sokan elmondhatnak magukról, Rice időeredményei azonban a kora előrehaladtával sem kezdtek lényegesen romlani. Igazi világszenzációt akkor keltett a futóközösségben, amikor 2018-ban Chicagóban, 70 évesen, 3:27-tel megdöntötte a korosztályos maratoni világrekordot, majd a következő évben Berlinben ezen is tudott még faragni 3 percet (3:24:38). Aztán a következő öt évben sem lassult jelentősen a tempója. Néhány nappal a 75. születésnapja után 3:33:15-ös idővel nyomta le a Boston Maratont, nagyjából 5 perces kilométereket futva a lejtőkkel és emelkedőkkel teli városban. A verseny után a Runner's World magazinnak azt mondta, hat korábbi kísérlete után csak most sikerült megfutnia egy igazán jó időt, Boston ugyanis nehéz pálya, de egy barátja tanácsára a lejtőkön kicsit visszafogta a sebességét.

A bostoni verseny volt a 134. maratonja.

Jeannie Rice évtizedek óta átlagosan heti 80 kilométert fut, amit csak a versenyek előtt növel meg 110-re. A közel negyven év alatt körülbelül 150 ezer kilométert gyűrt le, vagyis a Földet már 3,5-szer körbefutotta, és manapság is 40-50 évesekkel edz. „Én csak egy normális, átlagos ember vagyok. Nem csinálok semmi különöset, egyszerűen szerencsés vagyok és áldott”, mondja magáról, de ennél a tudósok gyanúja szerint többről van szó.

Kivételes kardiovaszkuláris állapotban van

A tavalyi londoni maratonon beállított világrekord után pár nappal Rice-ot alapos vizsgálatnak vetették alá a kutatók az angliai Loughborough University sportlaborjában. Bas Van Hooren, a Maastrichti Egyetem táplálkozás- és mozgástudományi részlegének adjunktusa és társa, Michele Zanini feltevése az volt: ha többet tudunk meg Jeannie Rice fiziológiájáról, az segíthet azt is megérteni, hogyan alakulnak az emberi teljesítmény potenciális lehetőségei az öregedés során.

Rice-ot egy futógépen, folyamatosan növekvő intenzitás mellet vizsgálták, miközben mérték az oxigénszintjét és a pulzusszámát. Megnézték a laktátszintjét, a testzsír-összetételét, az izomszerkezetét, illetve az oxigénfelhasználási kapacitását is. Az eredmény a kutatókat is meglepte:

Jeannie Rice maximális oxigénfelvételi szintje (V02 max) 47,8-as értéket mutatott, ami a legmagasabb, amit egy 75 éves nőnél valaha regisztráltak.

Ez a szám ugyanis nagyjából egy edzettebb 25 éves nőének felel meg.

A VO2 max (volume of oxygen) értéke arra utal, hogy mennyi a szervezet által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyisége, azaz percenként hány milliliter oxigént szállít és vesz fel a testünk kilogrammonként. Az érték minél magasabb, annál nagyobb valaki állóképessége. A kutatók az eredmények alapján készített tanulmányukat a Journal of Applied Physiology című folyóiratban tették közzé, amiben megállapították, hogy Rice kiemelkedő kardiovaszkuláris állapotban van: egy 70 és 79 év közötti átlagos nő VO2 max értéke legalább 45-65 százalékkal alacsonyabb az övénél.

A hosszabb távú versenyszámokban elért eredményeinek magyarázata tehát a magas VO2 max értékben van, ami egyrészt Rice genetikai adottságain múlik, de hozzájárulnak más tényezők is. „A futónő arra példa, hogy a kitartó és következetes edzés és a kedvező genetikával együtt jelentősen felveheti a harcot a hagyományos öregedési folyamatokkal”, mondta a tanulmány egyik szerzője, aki szerint Rice esete azt is bizonyítja, hogy az edzést sosem késő elkezdeni.

A Washington Post összeszedte, milyen életmódleckéket vehetünk a 77 éves maratonista sztorijából

Rendszeres és kitartó edzés: Ha esik, ha fúj, Rice lefutja a heti 80 kilométerét, és csak egy napot pihen. Általában reggel 6-kor indul neki a távnak, az emelt adagnál viszont hajnali fél 4-kor kezd. Emellett hetente háromszor van könnyű súlyzós edzése, amivel a felsőtestét erősíti.

Kiegyensúlyozott edzés és regenerálódás: Ez teszi lehetővé, hogy ne szenvedjen túlterheléses sérüléseket, mégis tartsa a magas teljesítményt.

Egészséges táplálkozás: Rice kerüli az olajban sült ételeket és az édességeket, ellenben sok salátát, friss zöldséget, rizst, halat és dióféléket fogyaszt. És időnként sajtot.

Szenvedély és céltudatosság: A kérdésre, hogyan volt képes 30 éven át kitartóan edzeni, Rice azt válaszolta: szeret futni és példát mutatni a fiatalabbaknak, és az idősebbeket is inspirálni akarja. A célja pedig az, hogy még a 80-as éveiben is hosszú távokat fusson.

Társasági élet és hobbik: Gazdag társasági életet él, és szívesen jár táncolni. Sok futóval ellentétben, „akik túl komolyan veszik a dolgot”, Rice csak a verseny előtti héten fogja vissza magát a szórakozásban. Állítása szerint gyakran ő az, aki utolsóként hagyja el a partit.

12 év biológiai korkülönbség a futók javára

Miközben a tudomány az örök életet annyira már nem is tartja a valóságtól elrugaszkodott elképzelésnek, és egyre közelebb jut annak megfejtéséhez, hogy pontosan mi miatt öregszünk, a longevity mozgalom továbbra is az életmódra koncentrál. A betegségeink és az egészségi állapotunk 80 százalékáért ugyanis inkább ez felel, és csak 20 százalékban múlik a genetikán. Egy két éve publikált tanulmány szerzői több mint 4400 alanyt vizsgáltak, összehasonlítva azokat, akik hetente legalább 75 percet futottak, azokkal, akik kevesebb mint 10-et. A kutatás kifejezetten a telomerekre, a kromoszómák végén található és a sejtek genetikai anyagát védelmező struktúrákra koncentrált. Ezekről általánosságban elmondható, hogy minél hosszabbak és minél több van belőlük, a sejtek annál épebbek, ahogy viszont öregszünk, a telomerek száma és hossza természetes módon csökken. A kutatásból pedig az derült ki, hogy már heti 75 perc futással is csökkent a sejtes öregedés, és ez akár 12 év biológiai korkülönbséget eredményezhetett azok javára, akik rendszeresen futottak.

Jeannie Rice mindenesetre már készül a következő masters világbajnokságra, amit 2026-ban a szülőhazájában, Koreában rendeznek. Rice, aki ekkor már 78 éves lesz, azt mondta egy interjúban: „Tudom, hogy az következő években egyre lassabb leszek, de továbbra is mindent megteszek majd a jó eredményért. Szórakoztató korosztályos rekordokat kergetni”, mondta, és hozzátette: alig várja, hogy a 80-84-es kategóriában versenyezhessen.