Szijjártó Péter külügyminiszter nem szokott fukarkodni az optimista kijelentésekkel, ha a kormány számára fontos projektekről van szó, de az elmúlt hónapokban még ő is elismerte, hogy gondok vannak a Paks II. néven futó új atomerőmű építésével. A miniszter egy februári sajtótájékoztatóján például úgy fogalmazott, hogy az előző amerikai adminisztráció által Oroszország ellen meghozott néhány szankció „nehezíti a paksi beruházás előrehaladását”.
Valójában azonban Szijjártó még túl enyhén is fogalmazott.
A Direkt36 információi szerint ugyanis a szankciós intézkedések az eddig ismerteknél is sokkal súlyosabb következményekkel jártak a beruházásra nézve. Bár a bővítés nem állt le teljesen, több fontos munkálat késlekedik, és a történteket közelről ismerő egyik forrás megfogalmazása szerint jelenleg „toporog a projekt”.
A legnagyobb problémát az okozza, hogy az USA tavaly novemberben szankciós listára tette az orosz Gazprombankot, amely kulcsfontosságú pénzügyi feladatokat lát el az orosz beruházással megvalósuló projekt körül.
Emiatt a magyar megrendelő fél tavaly év végétől kezdve semmilyen, a projekttel összefüggő kifizetést nem hagyott jóvá. Ennek következtében pedig az orosz beruházó, a Roszatom több alvállalkozója – köztük magyar cégek is – az elvégzett munka után nem jutott hozzá a pénzéhez.
A szankciók hatással voltak a beruházás átláthatóságára is. Az elmúlt időszakban több olyan, a paksi bővítésről szóló közbeszerzést is találtunk, ahol a Roszatom nemcsak a pályázatokon elinduló, hanem az azokat megnyerő cégek nevét sem tette közzé.
A pályázati dokumentáció anonimizálásával az oroszok a saját beszállítóikat próbálják védeni. A jelenlegi szankciós környezetben a Roszatom ugyanis el akarja kerülni, hogy a partnerei hátrányos helyzetbe kerüljenek amiatt, hogy azok velük üzletelnek.
A Roszatom a Direkt36 megkeresésére általánosságban azt válaszolta, hogy elkötelezettek Paks II. megépítése iránt. A válaszukban kitértek arra is, hogy „Oroszországban teljes lendülettel zajlik” a két új atomerőmű blokk „fő berendezéseinek gyártása”. A beruházást lebonyolító magyar állami cég és a projektet felügyelő Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált a megkeresésünkre.
Orbán egyből felhívta Putyint
A demokrata Joe Biden adminisztrációja tavaly november végén jelentette be, hogy több orosz pénzintézetet, köztük a Gazprombankot is szankciós listára teszi. Magyarország számára – amely az energiahordozói jelentős részét továbbra is Oroszországból szerzi be – ez a döntés több szempontból is problémát okozott. A magyar állam ugyanis a Gazprombankon keresztül fizet az oroszoknak a megvásárolt földgázért, ráadásul a bank a paksi bővítés finanszírozásában is fontos szerepet játszik.
A probléma olyan súlyú volt, hogy Orbán Viktor kormányfő a témáról tavaly december 11-én telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Kreml a megbeszélés után kiadott közleményében azt is elárulta, hogy a telefonhívás a magyar kormány kezdeményezésére történt. Szijjártó pedig azt közölte, Orbán és Putyin több mint egy órán át tárgyalt, a megbeszélésnek pedig hangsúlyos témája volt „Magyarország energiaellátásának biztonsága”.
Néhány nappal később a helyzet valamelyest rendeződött. Az USA ugyanis tavaly december közepén több országnak, köztük Magyarországnak és Törökországnak is megengedte, hogy továbbra is a Gazprombankon keresztül fizessenek az orosz földgázért.
A szankciók alól Paks II. viszont nem kapott mentességet. Az USA az atomenergiával kapcsolatban is tett ugyan kivételeket, az amerikai pénzügyminisztérium december 18-i határozata azonban a paksi beruházást is említve azt írta: a Gazprombankra vonatkozó Paks II.-t érintő szankció továbbra is érvényben marad.
Leállították a kifizetéseket
Mindez komoly csapást jelentett a paksi projektre. A bővítési folyamatot közelről ismerő források szerint a Gazprombanknak ugyanis kiemelt fontosságú szerepe van a beruházás finanszírozásában: ez a pénzintézet adja az úgynevezett teljesítési garanciát.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az orosz fővállalkozó, a Roszatom nem teljesíti a szerződésben foglaltakat – például nem végez el egy adott munkafolyamatot, vagy azt nem a megállapodás szerint végzi el – akkor a magyar fél pénzügyi kártérítést kap. A teljesítési garancia az egyik legfontosabb biztosíték a projekt során. Egyrészt a Roszatomra felelősséget ró, ösztönzi a szerződés betartására, másrészt csökkenti a magyar fél pénzügyi kockázatát.
Azt eddig nem lehetett tudni, hogy a beruházás során a Gazprombank nyújtja ezt a garanciát. Ezt az információt ugyanis feltehetően a bővítésről szóló szerződés nem nyilvános részei tartalmazzák. A kormányzati nyilatkozatok pedig a Gazprombank szankcionálása után homályosan fogalmaztak arról, hogy az orosz banknak mi a pontos szerepe a bővítés során.
Bár a kormány képviselői a nyilvánosság előtt nem mentek bele a részletekbe, a háttérben hamar világossá váltak a szankció következményei. A Gazprombankkal való további együttműködés szankciós kockázatot jelentett volna. Ha viszont a bank nélkül folytatják a munkát, a teljesítési garancia elvesztésével a magyar fél pénzügyileg kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetett volna abban az esetben, ha a Roszatom nem teljesíti a szerződésben foglaltakat.
A projektet közel ismerő források szerint a beruházásért felelős magyar állami cég, a Paks II. Zrt. vezetői nem kívánták a fenti eseteket megkockáztatni. Ezért a szankció bejelentése óta semmilyen, a projekttel összefüggő kifizetést nem hagytak jóvá. Ennek következtében az orosz fővállalkozó nem jut hozzá a pénzéhez, ami megnehezíti, hogy kifizesse az alvállalkozóit és a beszállítóit.
A kormány ebben a helyzetben is szerette volna, ha a megszokott mederben folytatódik tovább a munka. A történteket ismerő egyik forrás szerint a kormány ennek érdekében megpróbálta rávenni a Paks II. Zrt.-t, hogy a garanciát adó bank szankcionálása ellenére is hagyja jóvá a kifizetéseket.
A forrás szerint Paks II. Zrt. ellenállt a nyomásnak, és meg is győzte a kormányzati szereplőket arról, hogy a szankció miatt lehetetlen a munka folytatása. Azzal érveltek a kormányzat felé, hogy akkor tudnák engedélyezni a kifizetéseket, ha az oroszok a Gazprombank helyett egy másik, szankciós listán nem szereplő pénzintézetet jelölnének ki garanciát nyújtó banknak, ez azonban egyelőre nem történt meg.
Kifizetetlen alvállalkozók
Mindez viszonylag hamar a gyakorlatban is éreztette a hatását. A projektet közelről ismerő egyik forrás szerint a Roszatom több alvállalkozója, köztük a paksi telephelyen földmunkákat végző vállalkozások hiába adták le a számláikat az elvégzett munkáról, nem jutottak hozzá a pénzükhöz. Egy nukleáris területen dolgozó szakembernek pedig egy munkásszálló üzemeltetője arra panaszkodott, hogy az oroszok több tízmillió forinttal tartoznak neki.
Ehhez hasonló problémákra utalt Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő is, amikor az egyik január eleji Facebook-posztjában arról írt, hogy több száz munkást bocsátottak el a paksi építkezésről. Hadházy megemlítette azt is, hogy a dolgozóktól úgy értesült, a földmunkákat végző egyik cég levonult az építési területről, mert az oroszok nem fizettek neki. A képviselőnek arról azonban már nem voltak információi, hogy ennek hátterében szankciók vagy pedig minőségi problémák álltak-e.
Hadházy posztjával összefüggésben a Portfolió nevű gazdasági lap több kérdést is feltett a Paks II. Zrt.-nek. A projektért felelős állami cég erre válaszolva azt közölte: azért bocsátottak el dolgozókat, mert a talajmunkák egy részét időközben befejezték. Arra a kérdésre, hogy a szankciók okoznak-e fizetési nehézségeket, csak konkrétumok nélkül, általánosságban válaszoltak.
A problémákat tovább tetézte, hogy a Biden-adminisztráció az utolsó hivatali napjaiban újabb, az orosz energiaszektort célzó szankciókat vetett ki. Az idén január 10-én bejelentett csomag részeként szankciós listára tették a Roszatom több vezetőjét, köztük Alekszej Lihacsov vezérigazgatót is. Lihacsov az elmúlt években a paksi bővítés miatt többször is járt Magyarországon, 2023 júniusában például Orbán a Karmelitában fogadta őt. Ezen szankciók – az ügyre rálátó egyik forrás szerint – megnehezítették a magyar és az orosz fél közötti kapcsolattartást, mivel az érintett személyekkel való hivatalos vagy üzleti együttműködés az amerikai szankciós előírások szerint tilos.
Mindez nem jelentette azt, hogy a bővítési folyamat teljesen leállt volna. Szijjártó idén április elején jelentette be, hogy a Roszatom az oroszországi üzemében elkezdte gyártani a Paks II. egyik legfontosabb részét, az egyik készülő blokk reaktortartályát. A projektre rálátó, kormányzati forrás mindezt azzal magyarázta, hogy a Roszatom egy tőkeerős vállalat, előre meg tud hitelezni dolgokat. „Most is folynak munkák, tehát inkább az van, hogy a szankció megnehezíti a kivitelezést” – fogalmazott a forrás.
Anonimizált tenderek
Az orosz-ukrán háború hatásai már azelőtt is rányomták bélyegüket a paksi projektre, hogy a Gazprombank és a Roszatom vezetői szankciós listára kerültek volna. Ez többek között a beruházásról szóló, az oroszok által lebonyolított közbeszerzéseknél volt tetten érhető.
A háború kitörése előtti időszakban a Roszatom külön honlapon, nehezen kereshető formátumban, de viszonylag transzparens módon tette közzé az atomerőmű projektjeiről – így többek között a Paks II.-ről – szóló tendereket. A közbeszerzés minden lépéséről feltöltöttek egy-egy dokumentumot, amelyek alapján nyomon lehetett követni, hogy egy adott pályázatra hány cég jelentkezett, közülük melyik nem felelt meg az előírt feltételeknek, illetve végül melyik pályázó nyert.
Ebben a gyakorlatban 2023 tavaszától állt be változás. A Direkt36 ekkortól kezdve figyelt fel arra, hogy a paksi beruházás bizonyos tendereit anonimizálták. Ilyen volt például az az ötmilliárd forint értékű tender, amely az atomerőmű működtetéséhez szükséges állványos daruk beszerzéséről szólt. Ebben az esetben az oroszok annyit közöltek, hogy a tenderre öt cég jelentkezett, ezeket azonban a dokumentációban csak „Ajánlattevő 1-nek”, „Ajánlattevő 2”-nek, stb.-nek nevezték. A pályázat győztese végül az „Ajánlattevő 4” lett, ennek a cégnek pedig nemcsak a nevét nem tették közzé, hanem az sem, hogy ez a vállalkozás melyik országban működik.
Ez a fajta anonimizálás nem mindegyik tenderre jellemző, számos esetben továbbra is meg lehet ismerni az egyes pályázatok győzteseinek neveit. Így például nyilvános, hogy a Roszatom egyik magyarországi vállalata honnan bérel autókat, vagy melyik magánszeméllyel kötött ingatlanbérleti szerződést. Közben azonban az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált az anonimizálás. Arra is akad példa, hogy egy tendert a lefolytatása közben anonimizáltak: az egyetlen jelentkezőt a pályázat elején még megnevezték, majd amikor arra hivatkozva érvénytelenítették a tendert, hogy azon csak egy pályázó indult, már csak „Ajánlattevő 1”-két hivatkoztak rá.
A projektre rálátó egyik forrás mindezt a szankciós környezettel magyarázta. A szankciók nem tiltják, hogy különböző cégek induljanak a Roszatom pályázatain, de az orosz kapcsolatok miatt ezek a vállalkozások könnyen elveszíthetik nyugati partnereiket, illetve kizárhatják őket a nemzetközi együttműködésekből. A forrás szerint a titkolózással a Roszatom tehát a partnereit, a beszállítóit védi, hogy azok a későbbiekben ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.
Trumpban bízva
Az Orbán-kormány abban bízik, hogy a január 20-án hivatalba lépett, velük szemben jóval barátságosabb Trump-adminisztráció segítségével felpöröghet a paksi építkezés. A kormány tagjai az amerikai partnereikkel az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalásaik során többször is mentességet kértek az őket hátrányosan érintő szankciók alól.
Szijjártó Péter az új amerikai pénzügyminiszterrel, Scott Bessenttel folytatott februári megbeszélése előtt a magyar állami médiának nyilatkozva elmondta, hogy milyen témákat akar érinteni a megbeszélésen. Ez a külügyminiszter azon kevés megszólalásainak egyike volt, amikor a Gazprombank elleni, Paks II.-t érintő szankciót rendkívül súlyosnak festette le. Úgy fogalmazott, hogy a megbeszélésen szóba fog kerülni a „paksi nukleáris beruházás szankciós listára helyezése”.
Ezen kívül Szijjártó a megbeszélendő témák között említette a Rogán Antalt érintő szankciót is. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter még a Biden-adminisztráció hivatali ideje alatt, idén január elején korrupcióra hivatkozva került fel az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listájára.
Két hónappal Szijjártó megbeszélése után Rogán mentesült a szankció alól, a paksi beruházást érintő Gazprombank-szankció azonban jelenleg is érvényben van.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
