Az adókedvezmények új munkahelyeket hoznak létre, de ez nem biztos, hogy megéri
A cégeknek adott adókedvezmények új munkahelyeket teremtenek. Azonban ezek az új munkahelyek leginkább rosszabb, alacsonyabb termelékenységű cégeknél jönnek létre. A jobb cégek nem vesznek fel új dolgozókat, de növelik a béreket.
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Lindner Attila, Prinz Dániel, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-Európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem, a University College London, és a Világbank kutatói.
Sok ország kormánya próbálja adókedvezményekkel ösztönözni a foglalkoztatást, erre példák a fiatalabb és az idősebb munkavállalókat célzó támogatások. Magyarországon például a 2013-ban bevezetett Munkahelyvédelmi Akcióterv 14,5 százalékkal csökkentette a 25 év alatti és 55 év feletti dolgozók és néhány más dolgozói csoport szociális hozzájárulási adóját, 2022-től pedig még nagyobb adókedvezményben részesülnek a fiatal munkavállalók. Tanulmányunkban annak jártunk utána, a 2013-ban bevezetett kedvezmények hatását vizsgálva, hogy hogyan hatnak ezek az adószabályok különböző cégekre és munkavállalókra. A tanulmányban és ebben a cikkben az 55 év feletti munkavállalókra fókuszálunk.
Összességében, ahogy az 1. ábra mutatja, a kedvezmény 1,6 százalékkal növelte az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatottságát. Az intézkedés költséghatékonysága ugyanakkor kérdéses. Az állam számára a program eredményeként létrejött munkahelyek támogatása jelentős kiadást jelentett, mivel nemcsak a program hatásaként újonnan elhelyezkedő dolgozók, hanem minden 55 év feletti dolgozó után járt a kedvezmény. Még ha figyelembe vesszük is a magasabb foglalkoztatással járó megtakarításokat, például a kevesebb álláskeresésijáradék-fizetést,
minden egyes új munkahely annyiba került az államnak, mint a teljes munkaerőköltség, tehát akár maga is alkalmazhatta volna a munkavállalókat.
Persze ez még esetleg mindig megérheti, ha ennek következtében jó munkahelyeket teremtünk. Minden szakmán belül vannak olyan vállalatok, amelyek hatékonyan működnek és megfelelő munkakörülményeket biztosítanak, valamint olyanok is, ahol a munkaerő alacsony hatékonysággal hasznosul, és a munkakörülmények instabilak vagy akár károsak is lehetnek a dolgozók számára.
A kedvezmény hatásai jelentősen eltértek a különböző típusú vállalatok között. Míg a kevésbé termelékeny, alacsonyabb béreket kínáló cégeknél nőtt a foglalkoztatottság, addig a termelékenyebb, magasabb béreket fizető vállalatoknál alig volt érezhető változás.
Ez azt jelenti, hogy az állam jelentős összeget költött arra, hogy a munkavállalók olyan cégeknél helyezkedjenek el, amelyek kevésbé hatékonyak és gyengébben teljesítenek.
De vajon miért nem nőtt a foglalkoztatottság a hatékonyabb vállalatoknál? Ennek megértéséhez érdemes megvizsgálni, hogyan alakult a bérek változása a különböző cégeknél, amit a 2. ábra szemléltet.
Az ábrán látható, hogy a dolgozók a 100 forintnyi kedvezményből csupán 22 forintot kaptak meg. Ez a bérnövekedés azonban nem egyenlően oszlott meg: a gyengébben teljesítő cégeknél szinte elhanyagolható volt, míg a hatékonyabb vállalatoknál jelentősebb emelkedést figyelhetünk meg.
A termelékenyebb cégek, bár nem vettek fel senkit, 100 forint adókedvezményből 60-at továbbadtak munkavállalóiknak. Ezzel a dolgozók jól jártak ugyan, de új, jó minőségű munkahelyek nem jöttek létre.
Vagyis összességében az adókedvezmény hatásaként több munkahely jött létre, de jellemzően kevésbé hatékony vállalatoknál, ahol a dolgozók semmilyen béremelkedést nem tapasztalhattak. Mindeközben, a jobb cégeknél a dolgozók jól járhattak, hiszen a bérük növekedett, de ezek a cégek nem bővítették a foglalkoztatást az adókedvezmény hatására, pedig ez lett volna a reform célja.
A Defacto szerint fontos figyelembe venni, hogy az adókedvezmények különbözően hatnak a jobb és a kevésbé jó cégekre, és rajtuk keresztül a munkavállalókra. Fontos kérdés, hogy hol és mennyi pénzért jönnek létre új munkahelyek, és ez összességében megéri-e a társadalomnak.
Ha szeretne a Defacto-elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
